KEgy közhely értékű megállapítással indítanék: egy baleset mindig a legrosszabbkor jön. Miután túltette magát a kezdeti megrázkódtatásokon és felmérte a keletkezett károkat, egyből a biztosító jut eszébe.
Azonban egyes esetekben sajnos a kötelező biztosítás megléte ellenére nem számíthat (teljes) kártérítésre, akármilyen gondosan is kötötte meg a biztosítást és fizeti a biztosítási díjat.
Köztudott tény, hogy a károkozó (üzembentartó) kötelező biztosítója fizet baleset esetén. De pontosan mi mindenre is terjed ki ez a biztosítás? És milyen mértékben?
Azt már kifejtettük korábban, hogy milyen esetekben jár kártérítés és sérelemdíj, illetve mennyit is érhet, ha oda lesz egy táncos karrier egy autóbaleset miatt. Megírtuk azt is, hogy mire számíthat totálkár esetén.
Milyen esetekkel kell még számolni?
Nagyon is sok mindennel.
Fontos leszögezni, hogy az, hogy mikor köteles fizetni a biztosító, nem teljesen önkényes dolog. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, illetve más, vonatkozó biztosítási jogszabályok adják meg a keretét. Ezen belül van némi mozgástere a biztosítóknak, de csakis a jogszabályok keretein belül.
Mit mond a törvény, mire terjed ki a biztosítás?
„A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.”
Gondolom most már mindenki ért mindent. Azért egy picit ezt kifejtem.
A törvény nem sorolja fel, hogy mely esetekben áll helyt a biztosító, hanem meghatározza a helytállási kötelezettsége terjedelmét és ami ebbe beleillik, azt mind érvényesítheti a károsult – kivéve, amit még ezen kívül a törvény kizár (lejjebb erről is szó lesz).
Tehát a törvényi rendelkezés elemeiből kell kiindulni:
Felelősség vizsgálata
A törvény előírja, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára is a kártérítési igények kielégítése mellett. Ez alapján a biztosító a törvény felhatalmazása alapján vizsgálja a felelősség kérdését az egyes bekövetkezett káresemények vonatkozásában, majd ez alapján bírálja el az egyes kártérítési igényeket. A felelősség kérdése azonban még nem a kártérítés mértékére vonatkozik, hanem csupán arra, hogy a károkozó és a károsult mennyiben felelős a károkozásért. Itt jöhet szóba a többes károkozás esete, illetve a kármegosztás.
Megalapozott kártérítési igény
Fontos, hogy a kártérítési igény megalapozott legyen, tehát az érintett megfelelően tudja igazolni, hogy ki milyen kárt okozott. Ez történhet úgy, hogy a baleseti bejelentővel a károkozó elismeri az okozott kárt, vagy más közvetlen vagy közvetett bizonyítékok például tanúk, videó- és képfelvétel útján.
Ha nem vagyunk ilyen szerencsések és a károkozó nem ismeri el a felelősségét, vagy nem ismerjük a károkozót (üzembentartót), de tudjuk melyik gépjármű okozott nekünk kárt (mert mondjuk megvan a rendszám, csak elhajtott), rendőrségi bizonyítási eljárást követően tudjuk az elkövető szükséges adatait megszerezni.
Biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű
Ez alapján a törvény azt a feltételt támasztja, hogy a kárt okozó gépjármű legyen biztosítva.
Értelemszerűen a kötelező biztosítás megléte nélkül nem fog fizetni a biztosító. Na de nem kell kétségbeesni, ilyenkor a törvény szerint a Kártalanítási Számla kezelője (nálunk ő a MABISZ) fogja megtéríteni a kárt.
A törvény ennek kapcsán úgy szól, hogy a Kártalanítási Számla (Garanciaalap) feladata:
„a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország.”
Ismeretlen elkövető vagy gépjármű okozta károk
Nem elhanyagolható, nap mint nap előfordul sajnos, hogy például a parkolóban a kárt okozó nem hagy cetlit az adataival és elhajt. Ilyen esetben a Kártalanítási Számla kezelőjéhez (MABISZ-hoz) fordulhatunk. Azonban ne legyen korai az öröm, ugyanis a Kártalanítási Számla nem ugyanolyan feltételekkel köteles helytállni, mint a biztosító.
A helytállási kötelezettség mértéke is eltérő: a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag olyan mértékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését más biztosítások (például társadalombiztosítás, vagyon- és felelősségbiztosítás) alapján nem követelheti.
Valamint a károsult gépjárműben keletkezett kárért is csak akkor áll helyt, ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy kártérítés nélkül maradunk.
Ezért is olyan nagy genyóság, ha valaki nem hagy cetlit. 🙁
Forrás: Facebook / Bell Honda
Ezen felül a Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki:
- az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben,
- az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban,
- az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban,
- a reklámhordozó eszközökben, továbbá
- az egyéb vagyontárgyban okozott károkra.
Érdemes megjegyezni, hogy a károsultnak a kár bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelentenie az igényét a Kártalanítási Számla vezetőjéhez. Ha ebből a 30 napból kicsúszik, a Kártalanítási Számla kezelője nem köteles fizetni.
Gépjármű üzemeltetése során okozott kár
A törvény azt a feltételt támasztja, hogy a kár az üzemeltetés során keletkezzen.
Ez a rész a törvényi fogalom leggyengébb láncszeme, ezért bővebb kifejtést igényel.
Amennyiben nem az üzemeltetés körében keletkezik a kár, a biztosító nem fizet, viszont ez nem zárja ki természetesen a károkozó polgári jogi felelősségét, így a károsult azt polgári jogi igényként jogosult érvényesíteni.
A vonatkozó jogi szakirodalom szerint és a bírói ítélkezési gyakorlat szerint az üzemeltetéssel összefüggésben álló kárnak tekinthető a jármű forgalombeli, rövid idejű megállásával, ajtónyitásával okozott kár, viszont a jármű tartós leállítását követő elmozdulásból, a garázsban leállított jármű ajtó nyitásakor okozott kár már nem tekinthető az üzemeltetéssel szorosan összefüggésben állónak.
Példák a bírói gyakorlatból az üzemeltetéssel összefüggő károkra
A BH 1999. 552. számú eseti döntés szerint a parkoló gépjármű kézifékének a behúzásának elmulasztása miatt bekövetkező kár abban az esetben is a gépjármű üzemeltetése körében bekövetkezett kárnak minősül, ha a vezető parkoláskor sebességfokozatban hagyta a gépkocsit. Ezért az üzembentartó felelősségbiztosítója köteles a kárt megtéríteni a károsultnak.
A BDT 2001. 402. szám alatt közzétett döntésében a Fővárosi Bíróság kiemelte, hogy „a mozgó gépjármű a motor bekapcsolása nélkül is veszélyes üzem. Az üzembentartó felelőssége tehát megállapítható, mert szabálytalan magatartásával ő tette lehetővé gépjárművének guruló mozgását, üzemeltetését.” Ráadásul a továbbiakban a döntés még úgy szól, hogy „felvethető egy olyan jogértelmezés, hogy a gépjármű üzemeltetés fogalmába nem kizárólag a fokozott veszéllyel járó üzemeltetés értendő, mert a jogszabály ezt a szűkítést nem tartalmazza.”
A Legfelsőbb Bíróság az EBH 2007. 1692. számon – a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében – megjelentetett határozatában kifejtette, hogy a „gépjármű megállítását és a motor leállítását követően a gépjármű ajtajának kinyitása hozzátartozik a gépjármű üzemeltetéséhez, ezért az ezzel összefüggésben okozott kárt a felelősségbiztosító köteles megtéríteni.”
A Legfelsőbb Bíróság a BH 2005. 54. döntésének alapjául szolgáló tényállás szerint a tehergépkocsi vezetője egy lejtős útszakaszon a felperes telephelyével szemben állt meg a járműszerelvénnyel, a jármű motorját leállította, és sebességben hagyta, azonban a rögzítő féket nem húzta be; miután a teherautóból a vezető kiszállt, a jármű elkezdett gurulni, és betörve a felperes telephelyének a kapuját és falát a telephely egyik épületének ütközött.
A Legfelsőbb Bíróság ebben az ügyben kimondta: „Az emberi hatás átmeneti megszűnése a gépjármű veszélyes üzemi jellegét nem szünteti meg, ha annak a rövid időre történt megállítása a közúton, a továbbhaladás szándékával történt, és ezért elmaradt a teljes üzemen kívüli állapot létrehozása. Az így történt leállással a gépjárműnek nem szűnik meg a közúti forgalomban való részvétele, a fokozott védelmet igénylő veszélyessége.”
Ezen példák mentén következtetni lehet arra, hogy adott esetben egy káreset a gépjármű üzemeltetésével összefüggésben keletkezett-e, vagy sem, de ez nem mindig egyszerű feladat. A fenti példák mutatják, hogy olykor egy-egy vitás ügy eldöntése a bíróságok számára sem könnyű, így előfordul, hogy felsőbb fórumok elé kerül az eset fellebbezések hatására.
A bíróság minden egyes esetben az adott ügy összes körülményét mérlegelve hoz döntést, ezért a fenti döntésektől eltérhet a mi esetünk akkor is, ha hasonlít a fentiekre.
Az üzemeltetés körét még nagyon hosszan lehetne fejtegetni, de a cikk terjedelme most ennyit engedett meg.
A törvény azt követően, hogy meghatározza a biztosítók helytállási kötelezettségének terjedelmét, külön rendelkezik a helytállási kötelezettség mértékéről.
A határ a csillagos ég?
A károk két csoportba sorolhatók:
- dologi károkra és
- személyi sérülésekre.
A dologi kár esetén kártérítés, a személyi kár esetében sérelemdíj jár. De nem ez a törvényi elhatárolás egyetlen oka, az összeghatár is eltérő a két kategóriában.
A biztosító dologi károk esetén egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni.
Ezek az összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket (például következménykárok, munkaképesség csökkenés, kiesett munkabér, elmaradt haszon, értékcsökkenés, mentési költségek, jármű pótlásával kapcsolatos költségek stb.), az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
Ezen összeghatárok felett tehát nem remélhetünk kártérítést. Amennyiben drága autónk van, amiben nagyobb kár is keletkezhet (tekintettel arra, hogy egy többrésztvevős balesetben az összeghatár valamennyi károsultra került meghatározásra), érdemes lehet, ha nem csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra hagyatkozunk.
A személyi sérülések kockázatára is érdemes kiegészítő baleset- vagy életbiztosítást kötni, ha biztosra akarunk menni.
Totálkár
A kártérítési maximumokhoz kapcsolódóan fontos megemlíteni, hogy totálkár esetén nem remélhetünk teljes kártérítést a biztosítótól. A biztosító kötelezettsége totálkár után az, hogy a károsultat olyan helyzetbe hozza, mintha a kár be sem következett volna.
Itt a probléma abból adódik, hogy a törvény tiltja a káronszerzést: azaz jobb helyzetben nem kerülhet, nem gazdagodhat a károkozás kapcsán.
Emiatt mivel a biztosító nem a javítás költségeit tudja megfizetni, hiszen az autó nem javítható, nem is ez a kiindulópont, hanem a jármű balesetkori forgalmi értékéből vonja le azt az összeget, amennyiért a roncs eladható.
Káreseményenként, A károsultak számától függetlenül
A törvény szerint egy biztosítási esemény vonatkozásában a kártérítés a károsultak számától függetlenül káreseményenként jár. Tehát a helytállási kötelesség mértéke káreseményenként értendő, nem függ a károsultak számától.
Ez azt jelenti egy balesetben több személy sérül meg, az adott káresemény vonatkozásában erre a több személyre értendő az összeghatár, vagyis a több károsult személy közt arányosan kerül elosztásra.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy egy káresemény esetén nem csak a vétlen járműben utazó károsultak jogosultak kártérítésre, hanem a vétkes sofőrrel egy gépjárműben utazó vétlen személyek is, ugyanis arra nem ír semmilyen korlátozást a törvény.
Külföldön, magyar biztosított által okozott károk
A fenti esetek a biztosított által Magyarországon okozott károk esetében helytállóak, a külföldön okozott károk esetében a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn.
Annyival kisebb a bizonytalanság, hogy ha a biztosított a kárt más EU tagállam területén okozta, vagy a Zöldkártya Rendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, és a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.
Összefüggő káresemények
Ahogy fent írtam, a kártérítési összeg a törvény szerint biztosítási káreseményenként kerül megállapításra. E körben fontos rendelkezés, hogy az azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen ok-okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.
Ilyen lehet például a lopás, mint káresemény (lopáskár), és az azzal közvetlen okozati összefüggésben, időbe is összefüggő kár, például a törött üveg, ha a lopást az ablak betörésével követik el.
Végezetül, mindezeken felül a törvény taxatíve (kimerítő szövegszerű felsorolással) szabályozza, hogy milyen esetekben nem köteles helytállni a biztosító.
Eszerint következzen 12 esemény, amelyre a kötelező biztosítás nem terjed ki:
- A károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyakEz alapján ha a károkozóval ülünk egy autóban, és a baleset következtében betörik az okostelefonunk képernyője, a biztosító azt megtéríti nekünk, lévén személyes tárgy. De ha az autóban éppen szállított új konyhabútorunk megy tönkre, az nem a biztosítóra tartozik, azt polgári jogi igényként lehet követelni a vétkes sofőrtől, ha a szívességi fuvarunktól van képünk követelni.
- A károkozó gépjárműben keletkezett károkEnnek az az indoka, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás célja elsősorban a károsult reparációja. Éppen ezért a vétkes károkozó által a saját gépjárművében keletkezett kár megtérítését nem foglalja magában. A károkozó gépjárművében keletkezett károk, illetve az üzemben tartó saját hibájából bekövetkező károk megtérítésére a casco biztosítás szolgálhat az adott casco biztosítás szerződési feltételeinek megfelelően.
- A károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett károkEnnek az oka egyszerűen az, hogy nem ez a célja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak. A biztosítottak egymással szembeni kárigény tehát független a biztosítótól.
- Sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett károkJó tanács: ha teheti, akkor uránércet vagy azbesztet szállító sofőr mellé ne üljünk be, a biztosító azért nem fog fizetni.
- A gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett károk
- A gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett károk
- Álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett károk
- Üzemi balesetnek minősülő, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett károk
- Gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során bekövetkezett károk
- Környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett károk
- A gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott károk
- Háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett károk.
Ismét kiemelem, hogy az, hogy a biztosító ezekben az esetekben nem fizet, nem jelenti azt, hogy egyéb úton, például adott esetben polgári jogi úton ne követelhetné a károkozótól a kára megtérítését. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terjedelme viszont ennyi. Az egyéb esetekre pedig ott a casco, valamint az egyéb baleset- és életbiztosítások.
Köszönöm, hogy elolvasta!
Szeretném közérthetően bemutatni a biztosítási jog sokszor összetett eseteit, buktatóit és azok megoldásait. Célom, hogy a közlekedési balesetben megsérült személyek magabiztosabbak legyenek az őket megillető jogok tekintetében a kárrendezés során.
dr. Sziebert Borbála
