Tekintettel arra, hogy a betegszabadság időrendben általában megelőzi a táppénzt, érdemes előbb a betegszabadság főbb ismérveit megismerni.
Betegszabadság
A betegszabadságról a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezik.
A jogszabályi rendelkezésből látható, hogy a betegszabadság időtartama maximalizált:
egy naptári évben legfeljebb 15 nap betegszabadságot adhat ki a munkáltató munkavállalójának.
Abban az esetben, ha a munkavállaló maga betegszik meg, és az orvos megállapítja keresőképtelenségét, betegségének első 15 munkanapjára betegszabadságot vehet igénybe, azonban,
sajnos amennyiben a munkavállaló gyermeke lesz beteg, betegszabadság nem kérhető.
A törvény rendelkezik arról is, hogy olyan munkavállaló esetén, akinek évközben kezdődött munkaviszonya, akkor a 15 nap időarányos részét veheti igénybe betegszabadságként.
A keresőképtelen helyzetet természetesen megfelelő módon igazolnia kell a beteg munkavállalónak, jellemzően a háziorvos igazolásával, de természetesen más szakorvosi igazolás, illetve, adott esetben kórház által kiállított igazolást is el kell fogadnia a munkáltatónak.
A betegszabadság összegszerűen
A betegszabadság alatti juttatás tehát a munkáltató pénztárcáját terheli. Ekkor a távolléti díj 70%-ának megfelelő összegre jogosult a munkavállaló, azzal a kitétellel, hogy a távolléti díj 70%-ának megfelelő összeg adó- és járulékköteles is.
A távolléti díj
A távolléti díjat fő szabály szerint az aktuális havi alapbér és pótlékátalány (ha a munkavállaló egyébként jogosult ilyenre) figyelembevételével kell megállapítani.
Jellemzően a munkavállalók bérezése fix összegű – akár órabér megállapításával, akár havi bér megállapításával -, ilyenkor a távolléti díj megállapítása egyszerűbb, hiszen elegendő a fix összeggel számolni, a távolléti díj összege a havi fix kifizetés távollét idejével arányos.
Ha a munkavállaló bérezése teljesítménye alapján történik, illetve bérpótlékra is jogosult, akkor a távolléti díjat úgy kell megállapítani, hogy az esedékességet megelőző 6 hónapban kifizetett összeg átlagát kell figyelembe venni.
A betegszabadság kifizetése
A betegszabadság ideje alatti díjazás a munkáltató feladata és kötelezettsége.
A Munka Törvénykönyve szerint a betegszabadságot:
- a munkaviszonyban állók,
- a kormánytisztviselők,
- állami szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti státuszban lévők
vehetik igénybe.
Betegszabadságra így nem jogosultak:
- az egyéni vállalkozók, továbbá akik
- munkájukat megbízási szerződés alapján, megbízási jogviszonyban látják el.
Ugyan a munkavállaló saját betegsége miatti keresőképtelensége esetén lehet jogosult betegszabadságra, néhány esetben azonban – ahogy a táppénzkódoknál említésre fog kerülni később – mégsem veheti igénybe még meglévő (tehát a 15 munkanapon belüli időre eső) betegszabadságát, amennyiben maga került olyan állapotba, melyben munkáját nem tudja ellátni.
Ezzel szembesülhet például:
- az a várandós nő, akit kezelőorvosa veszélyeztetett terhesnek nyilvánít;
- aki üzemi balesetet szenvedett vagy foglalkozása következtében került keresőképtelen állapotba.
Gyakran sajnos nem elegendő a betegszabadságra szánt idő, ilyenkor a további keresőképtelenség idejére táppénz jár.
Táppénz
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-ában olvasható az a definíciószerű felsorolás, mely megállapítja, hogy ki minősülhet keresőképtelennek – a keresőképtelenség megállapítása természetesen az orvos feladata:
a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
b) aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
d) a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
e) a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;
h) a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,
ha) aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
hb) a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.
Tehát amennyiben a munkavállaló egy naptári éven belül 15 munkanapnál több ideig keresőképtelen beteg, úgy a 15 munkanapon felüli időben táppénzre lehet jogosult.
Ehhez a következő 3 feltétel teljesülése szükséges:
- A munkavállaló rendelkezzen fennálló, érvényes biztosítási jogviszonnyal, tehát táppénzre csak és kizárólag a biztosítottak jogosultak.
- A keresőképtelennek nyilvánított munkavállaló társadalombiztosítási járulék (TB járulék) fizetésére köteles.
- A munkavállaló keresőképtelenségét orvos állapította meg és igazolta le. A betegszabadsággal ellentétben a munkavállaló nem csak saját betegsége esetén, hanem gyermekének betegsége idejére (gyermekápolási táppénz) is igényelheti a táppénzt.
Mikor NEM jár táppénz?
Ahogy a betegszabadságnál is láttuk, táppénz esetén is vannak bizonyos esetkörök, mikor a feltételek fennállása ellenére mégsem jár táppénz.
Ennek leggyakoribb oka az, hogy az adott időszakban nincs keresetvesztesége a munkavállalónak, ekkor értelemszerűen nem jár táppénz: például azért, mert az adott időszakban nem kellett dolgoznia.
Ezen felül nem jár táppénz akkor sem, ha
- a munkavállalónak nincs biztosítotti jogviszonya, mert az valamilyen okból szünetel;
- saját jogú nyugdíj folyósítása alatt
- a letartóztatás illetve a szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt.
Nem jár táppénz akkor sem, ha a munkavállaló még éppen kitöltötte betegszabadságát, amely után szabadnapja illetve heti pihenőnapja következik, ha az ezeket követő munkanapján keresőképtelensége már nem áll fenn.
A munkavállaló nem részesülhet táppénzben a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt sem abban az esetben, ha ez idő alatt nem végez munkát.
Nem beszélhetünk táppénzről munkavégzési kötelezettség hiányában a korhatár előtti ellátás esetén, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósítási ideje alatt sem.
A táppénz összege
A betegszabadsággal ellentétben a táppénz összegének megállapítása valamelyest bonyolultabb, ám a táppénz napi összege maximalizált, ez a 2021-es évben legfeljebb
bruttó 11.160 Ft összeg lehet.
A táppénz mértéke természetesen alapvetően a munkavállaló jövedelmének mértékétől függ, alapját a munkavállaló jövedelmének naptári napi átlaga képezi, de figyelembe kell venni a biztosításban eltöltött idő hosszát is.
Az egy napi táppénz megállapításakor tehát több szempontot is figyelembe kell venni. Emiatt ha ki akarja számolni, hogy pontosan mennyi táppénzre jogosult, akkor az interneten található táppénz kalkulátorok segítségével megismerheti a pontos összeget.
Leegyszerűsítve a táppénz összege általában a bruttó fizetés 50 vagy 60 százaléka. Ezalól kivétel az üzemi baleset, mivel ebben az esetben a táppénz összege a bruttó fizetés 100%-a.
A táppénz időtartama
A betegszabadság mondhatni rövid, 15 munkanapig igénybe vehető lehetőségéhez képest a táppénz jóval tovább is járhat adott esetben, természetesen kizárólag az igazolt keresőképtelenség idejét túl nem lépve.
A táppénz legfeljebb a folyamatos biztosítási idővel megegyező időtartamra, de
maximum 1 évig járhat,
a biztosítási jogviszony fenntartása mellett.
A betegszabadsággal ellentétben a napokat itt nem munkanapokban, hanem naptári napokban kell számolni, ebbe természetesen beleeshetnek olyan napok is, amelyek egyébként munkavégzési kötelezettségtől mentesek, tehát a munkaszüneti nap, a pihenő nap, illetve a szabadsággal érintett napok.
Táppénz esetén felmerül az a lehetőség, hogy a munkavállaló gyermeke betegsége okán kényszerül mellőzni a munkavégzést. A munkavállaló saját jogán illetve gyermeke jogán igénybe vehető táppénz eltérő időtartamra jár. A gyermekápolási táppénz a gyermek életkorától függően még tovább változhat.
Változásbejelentési kötelezettség
Kevesen tudják, de táppénz igénybevétele alatt amennyiben adataiban olyan változás következik be, ami az ellátásra jogosultságot vagy az ellátás folyósítását érinti (például a biztosítási jogviszony megszűnése), be kell jelenteni az egészségbiztosítónak.
Ennek elmaradása vagy késedelem esetén:
10.000 – 100.000 Ft összegű mulasztási bírság lehet a következménye.
Méltányosságból megállapítható táppénz
Ahogy látható, a táppénz megállapítása rendkívül szigorú és kötött szabályok alapján történik.
Éppen ezért, lehetőség van méltányossági táppénzre külön kérelem alapján.
A méltányossági táppénzt csak a biztosítottak kaphatják, amennyiben a keresőképtelenséget megelőző időszakban olyan rövid biztosítási idővel rendelkeznek, ami alapján egyébként a keresőképtelenségének időtartamának egészére nem jogosult táppénzre.
A méltányossági táppénz ideje és összege a főszabálytól eltérően is meghatározható, de összege nem lehet nagyobb a biztosítási idő figyelembevételével megállapított mértéknél, illetve a táppénz napi legmagasabb összegénél. Időtartama ugyanúgy nem haladhatja meg az 1 évet.
A méltányossági kérelemben fel kell tüntetni a közös háztartásban lakók számát, valamint nyilatkozni kell a kérelmező és a vele élők jövedelmi helyzetéről. A kérelemhez csatolni kell természetesen az orvosi igazolást, a kezelőorvosi javaslatot és olyan szakvéleményt, ami a keresőképtelenség várható időtartamára vonatkozik. A kérelmet a foglalkoztató, munkáltató továbbítja a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.
A keresőképtelenségi kódok (táppénz kódok)
A keresőképtelenségi állapotot 9 csoportba lehet beosztani. Ezeket kódokkal jelöli az orvos az alábbi táblázat szerint:
| Táppénzes kód | Mi történt? | Betegszabadság | Táppénz mértéke |
| 1 | Üzemi baleset (baleseti táppénz) |
Nincs | 100% |
| 2 | Foglalkoztatási megbetegedés (baleseti táppénz) |
Nincs | 50% vagy 60% |
| 3 | Közúti baleset | Van | 50% vagy 60% |
| 4 | Egyéb baleset | Van | 50% vagy 60% |
| 5 | Beteg gyerek ápolása (gyermekápolási táppénz, GYÁP) |
Nincs | 50% vagy 60% |
| 6 | Terhesség vagy szülés | Nincs | 50% vagy 60% |
| 7 | Közegészségi okból foglalkozástól történő eltiltás | Nincs | 50% vagy 60% |
| 8 | Egyéb | Van | 50% vagy 60% |
| 9 | Veszélyeztetett várandósság | Nincs | 50% vagy 60% |
Nem minden kódhoz tartozó keresőképtelenség esetén igényelhető a betegszabadság:
az 1, 2, 5, 6, 7, 9 kódok szerinti keresőképtelenség esetén ugyanis CSAK TÁPPÉNZ vehető igénybe.
A táppénz mértéke
Ahogy a fenti táblázatban is látható – egy kivételt leszámítva -, a táppénz mértéke 50% VAGY 60%.
Felmerül a kérdés, hogy mikor 50% és mikor 60% a táppénz összege?
A táppénz mértéke két fő tényezőtől függ:
- egyrészt a biztosításban eltöltött idő hosszától,
- másrészt pedig attól, hogy a jogosult kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-intézeti ápolás alatt áll-e.
60%-ra akkor lesz jogosult a munkavállaló, ha:
- a folyamatos biztosításban eltöltött idő legalább 730 nap ÉS
- NEM szükséges kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-intézeti ápolás.
50%-os táppénzre pedig akkor, ha:
- Szükséges kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-intézeti ápolás, akkor minden esetben csak az alacsonyabb 50%-os összegre lesz jogosult, függetlenül a biztosításban eltöltött idő hosszától.
- A fentiekből következően 730 napnál kevesebb folyamatos biztosítással rendelkező csupán 50%-os táppénzt fog kapni.
Baleseti táppénz
A baleseti táppénz megállapításához nem elegendő az orvos igazolása a keresőképtelenségről.
Szükséges hozzá egy határozat is a kifizetőhelytől vagy az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyei kormányhivataltól az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés tényéről.
Baleseti táppénzt az kaphat, aki a biztosítotti ideje alatt vagy a biztosítási idő megszűnését követő legkésőbb 3. napon üzemi baleset következtében válik keresőképtelenné.
Ebben az esetben a táppénz összegének megállapításakor kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában elért, SZJA-adóelőleg megállapításához, az adóhatósághoz bevallott, TB járulékalapot képező jövedelem az amit figyelembe kell venni.
A baleseti táppénz összege megegyezik a baleseti táppénz alapjának naptári napi összegének 100%-ával.
Ehhez képest valamivel kevesebb, 90%-nak megfelelő összeggel kell számolni úti balesetből származó keresőképtelenség esetén.
Összefoglaló a betegszabadságról és a táppénzről
A leírtakból látható tehát, hogy a betegszabadság és a táppénz valójában nem szinonimák, hanem egymást váltó, keresőképtelenség idejére szóló támogatások, juttatások.
Mindössze annyiban hasonlítanak egymásra, hogy mindkét eset a keresőképtelen állapot idején az egyébként teljes kereset helyett igénybe vehető juttatás.
Más hibájából történt a baleset?
Ha súlyos személyi sérüléssel járó munkahelyi vagy közlekedési balesetet szenvedett, a keresetveszteség rendezésén túl a teljes kárügyintézésben segítünk. Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma!
Köszönöm, hogy elolvasta!
Legfontosabb célom a jogi tanulmányaimmal, hogy segíthessek másoknak. Az egyetem során kedveltem meg igazán az írást, ezért különösen örülök, hogy tudásomat ebben a formában is kamatoztathatom.
Kis Zsuzsanna
