5 dolog, ami csökkentheti a baleseti kártérítés mértékét

Németh Dávid | 2019.03. 27. | Olvasási idő: 5 perc

 

Egy esetleges közlekedési baleset vétlen résztvevőjeként jogosan merülhet fel az igény, hogy minél magasabb összegű kártérítést szeretne kapni a biztosítótól.

Igen, a baleseti kártérítés nem fogja összeforrasztani az eltört csontokat, nem fogja visszahozni az elvesztett családtagokat, de a kapott összeg segíthet átvészelni a nehéz időket. Ezért összegyűjtöttünk 5 dolgot, amire érdemes odafigyelni kárrendezés során, nehogy a biztosítók visszaéljenek az információhiánnyal:

1.) Nem megfelelő összegű sérelemdíj

Köztudott tény, hogy amennyiben a vétlen felet egy balesetben anyagi kár éri, kártérítést követelhet a károkozó biztosítójától. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy nemcsak az autóban keletkezett kárért jár kártérítés, hanem a személyi sérülések esetében is, ez a sérelemdíj. Hozzávetőlegesen mekkora összegű sérelemdíjra számíthat? A kártérítési kalkulátorunk segítségével megtudhatja.

5 dolog, ami csökkentheti a baleseti kártérítés mértékét

2.) A gyorskár csapdája

Ha közlekedési baleset vétlen résztvevője és megrongálódott autója, motorja - esetleg kerékpárja -, valószínűleg ismerős a gondolat, amely azonnal felmerül mindenkiben ilyenkor:

Pénzhez jutni!

Lehetőleg minél hamarabb! A biztosítók pedig ezt az igényt elégítik ki a gyorskárrendezés útján. Gyorskárrendezés vagy “hagyományos” kárrendezés? Melyik a jobb? Mindkét esetben alapfeltétel, hogy a káresemény egyértelműen beazonosítható, a felelősség kérdése pedig tisztázott legyen.

Gyorskár = kb. 30 nap

Lépései:

  1. kárbejelentés
  2. szemrevételezés és kárfelmérés
  3. ajánlattétel (15 napon belül)
  4. ajánlat elfogadása
  5. kártérítés kifizetése (további 15 napon belül)

"Hagyományos" kárrendezés = akár több hónap

Ezzel szemben a kárrendezés “hagyományos” útja, vagyis amikor a biztosító számlák alapján fizet, a következőképpen zajlik:

  1. kárbejelentés
  2. szemrevételezés
  3. javítás (kártól függően több nap, akár hét is lehet)
  4. szükség esetén pótszemlék, gépjármű újbóli megvizsgálása
  5. javításról kiadott számlák és egyéb dokumentáció hiánytalan benyújtása a biztosítóhoz
  6. 15 napos ügyintézési határidő kezdete
  7. kártérítés kifizetése

Hogy melyik a jobb megoldás, arra mindenki egyénileg döntse el a választ az adott helyzetben. Könnyen lehet az is, hogy az adott helyzetben Önnek nagyobb szüksége van a pénzre, mint arra, hogy kivárja a később kézhez kapható, de magasabb kártérítési összeget.

3.) Késedelmi kamat elmaradása

A kártérítési összeg kifizetése a károsodás bekövetkezésekor nyomban esedékes, mondja a Ptk. Az általános késedelmi kamat mértékét szintén a Ptk. határozza meg. Eszerint a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg, amely az MNB (Magyar Nemzeti Bank) hivatalos honlapja szerint a cikk írása közben 0,90%.

Tehát egy 1 millió forint összegű kártérítési összeg esetében ez 9.000 forintot jelent egy évre. A késedelmi kamat ex lege, vagyis törvény erejénél fogva jár, viszont nem automatikusan. Különösebb ügyintézés nem szükséges az igényléséhez, csupán jelezni kell azt a biztosító felé, hogy igényt tartunk rá.

4.) Túl nagy mértékű avultatás

Az avultatás nem más, mint a biztosítók által előszeretettel alkalmazott gyakorlat, miszerint a biztosítással érintett vagyontárgyak értékét az időmúlás, illetve a folyamatos elhasználódás miatt csökkentik.

Az avultatás túl gyakori és sokszor indokolatlan alkalmazásával egyértelműen a károsult személyeknek okoznak hátrányt a biztosítók. A biztosító a kártérítés keretében az avultatással csökkentett összeget fizeti ki a károsultnak, aki azonban a javításnál kénytelen a kicserélendő alkatrészek teljes árát megfizetni. Így a kártérítés sok esetben egyáltalán nem fedezi a javítás költségeit.

5.) Kármegosztás

Egy közúti baleset esetén kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alapvetően a károkozó biztosítója fizeti ki a kártérítési igényt a vétlen károsultnak. Azonban előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a szerencsétlenség résztvevői kisebb-nagyobb arányban, de mindannyian hozzájárultak a baleset bekövetkezéséhez. Ilyenkor nem beszélhetünk teljesen vétlen, illetve vétkes félről.

Példa: amennyiben az egyik károkozó 85%-ban felelős a balesetért, a biztosítója a teljes kár maradék 15%-át nem köteles megtéríteni, és fordítva: a 15%-ban vétkes félnek a biztosítója a teljes kárnak ezt a 15%-os összegét köteles megtéríteni.

A kármegosztás arányát a biztosítók olykor önkényesen szabják meg. Sajnos a biztosítók által alkalmazott biztosítási kárszakértők sok esetben az ügyfélre nézve kedvezőtlen arányszámokat határoznak meg.

Hogyan tovább?

Ha személyi sérüléses közlekedési balesetet szenvedett önhibáján kívül, lépjen velünk kapcsolatba még ma. Segítünk a legmagasabb összegű kártérítés megszerzésében!





Megértettem és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót.



Ügyfeleink írták

Döme Ernőné

„Minden kérdésre érthető választ kaptunk, minden a megbeszélt módon történt az egész ügy lezárásáig.” – Faragó Sándorné

„Minden kérdésre érthető választ kaptunk, minden a megbeszélt módon történt az egész ügy lezárásáig.” – Faragó Sándorné

„Minden kérdésre érthető választ kaptunk, minden a megbeszélt módon történt az egész ügy lezárásáig.” – Faragó Sándorné

Baranyai Lászlóné

„A határidők és a megbeszéltek pontos betartásával, folyamatos tájékoztatással és kellő odafigyeléssel követték végig az ügyem menetét.” – Baranyai Lászlóné

„A határidők és a megbeszéltek pontos betartásával, folyamatos tájékoztatással és kellő odafigyeléssel követték végig az ügyem menetét.” – Baranyai Lászlóné

„A határidők és a megbeszéltek pontos betartásával, folyamatos tájékoztatással és kellő odafigyeléssel követték végig az ügyem menetét.” – Baranyai Lászlóné

Gulácsy Zoltánné

„Ne gondolkozzon, bízza a kárügyintézést szakemberekre mert biztosan több pénzhez jut.” – Gulácsy Zoltánné

„Ne gondolkozzon, bízza a kárügyintézést szakemberekre mert biztosan több pénzhez jut.” – Gulácsy Zoltánné

„Ne gondolkozzon, bízza a kárügyintézést szakemberekre mert biztosan több pénzhez jut.” – Gulácsy Zoltánné

Farkas Lászlóné

„Fájós lábbal nem nekünk kell rohangálni az ügyeket intézni.” – Farkas Lászlóné

„Fájós lábbal nem nekünk kell rohangálni az ügyeket intézni.” – Farkas Lászlóné

„Fájós lábbal nem nekünk kell rohangálni az ügyeket intézni.” – Farkas Lászlóné

Domokos Pálné

„Mindent megtettek annak érdekéden, hogy az ügy sikeresen záruljon! Köszönöm!.” – Domokos Pálné

„Mindent megtettek annak érdekéden, hogy az ügy sikeresen záruljon! Köszönöm!.” – Domokos Pálné

„Mindent megtettek annak érdekéden, hogy az ügy sikeresen záruljon! Köszönöm!.” – Domokos Pálné

Slider

Még több vélemény


Google értékelés

5 dolog, ami csökkentheti a baleseti kártérítés mértékét

Átl. értékelés: 5
Értékelte: 7