Ha közúti baleset történik, rendszerint a károkozó biztosítója fizeti meg a kárt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor nincs olyan biztosító, akitől a kár megtérítését lehet igényelni. Ilyenkor jön képbe a MABISZ, avagy a Magyar Biztosítók Szövetsége.
A legközismertebb ilyen eset, amikor a kárt okozó biztosítója törvényi kötelezettsége ellenére nincs biztosítva, ezáltal nem rendelkezik biztosítási fedezettel.
De ezen felül számos további helyzetben helytáll a MABISZ bizonyos baleseti kártérítési igényekkel szemben. Például:
- ha a károkozó nem ismert, esetleg
- nem is gépjárművel okozták a kárt, vagy
- a biztosító fizetésképtelenné válik.
Az alábbiakban a Mabisszal szemben érvényesíthető igényekről olvashat.
Röviden a Mabiszról
A MABISZ a biztosítási piac állami monopóliumának megszűnését követően jött létre 1990. november 14-én, amikor is a piaci versenyből adódóan újonnan megalakult biztosító társaságok az érdekeik védelmére szakmai szövetségbe tömörültek.
Erre főként a rendszerváltozással együtt járó jogszabályi változások miatt volt szükség, hogy legyen egy szervezet, ami összefogja a biztosítók tevékenységét, képviseli őket a törvényhozás előtt, védi az érdekeiket, valamint őrködik a tisztességes szabad piaci verseny feltételeinek kialakítása és betartása felett.
A MABISZ feladata a jogszabályi környezet miatt összetett. Két fő területe:
- az egyesületi szakmai érdekképviseleti tevékenysége, illetve
- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal kapcsolatos feladatok ellátása.
Az érdekképviseleti tevékenysége körében a MABISZ fő célja a MABISZ honlapja szerint a magyar biztosítási szakma képviselete és érdekvédelme. Emellett a MABISZ ellátja a tagbiztosítók közös érdekkörébe tartozó tevékenységek koordinálását. Ebbe tartozik többek között a kármegelőzés, oktatás (lakosság biztosítási edukációja), biztosítási csalások elleni védekezés.
Az Elkülönített Szervezeti Egység
A MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége (ESZE) foglalkozik a kötelező gépjármű-felelősségbiztossal és az azzal kapcsolatosan számos más, jogszabályok által kötelezően előírt feladatokkal. Többek között a MABISZ ESZE kezeli a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot.
Szintén a MABISZ ESZE működteti a nemzetközi kárrendezéssel kapcsolatosan az Információs Központot. Ismert tevékenysége továbbá a károk és a bonus-malus fokozatok nyilvántartására szolgáló Központi Kártörténeti Nyilvántartás is.
Mindemellett a MABISZ látja el a Nemzeti Iroda (Zöldkártya Iroda) – ezen belül a Kártalanítási Szervezet – feladatait.
Milyen minőségben fizet a MABISZ?
A MABISZ bizonyos törvényi feltételek fennállása esetén:
- a Kártalanítási Számla és
- a Kártalanítási Alap kezelőjeként, valamint
- a Nemzeti Iroda (Zöldkártya Iroda), illetve
- a Kártalanítási Szervezet feladatkörében eljárva,
egyaránt megtéríti a gépjármű üzemeltetése során okozott károkat.
A baleseti kártérítési összeg érvényesítése
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (a továbbiakban: KGFB törvény) kimondja, hogy a fentiek alapján követelhető kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét.
A gépjármű üzemeltetése során okozott károk szerződésen kívül okozott károknak minősülnek, mert nincs olyan szerződés, ami alapján a kárt meg lehetne téríteni.
A gépjármű-felelősségbiztosítás keretében a felsorolt szervezetek a gépjármű üzemeltetése során okozott károkat – függetlenül a károsult további, illetve egyéb kártérítési igényétől – megtérítik.
Ez azt jelenti, hogy ha a károsultnak szerződésből, illetve annak megszegéséből adódóan egyéb kártérítési igénye van, azt a MABISZ kártérítésétől függetlenül érvényesítheti.
A károsult a baleseti kártérítési igényét a károkozó gépjármű üzembentartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve a kárképviselőn keresztül érvényesítheti. Meghatározott esetekben a károsult a kárát – szükségképpen – csak a Kártalanítási Számla kezelőjénél terjesztheti elő (például biztosító hiányában).
MABISZ, mint a Kártalanítási Számla kezelője
A MABISZ ESZE a KGFB szerint kezeli a Kártalanítási számlát, más néven Garanciaalapot. A Garanciaalapról a KGFB törvény így rendelkezik:
“Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;”
Tehát a MABISZ ESZE által kezelt Kártalanítási Számla olyan károsultaknak nyújt kártérítést, ahol a károkozó gépjármű nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, illetve bizonyos körülmények között, ha a károkozó ismeretlen.
Összefoglalva a MABISZ-tól, mint a Kártalanítási Számla vezetőjétől igényelheti a károsult azt a kárt, amelyet:
- a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező, vagy
- ismeretlen üzembentartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel Magyarország területén okozott, vagy
- a szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárt, ha az üzembentartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került. Ez alapján a károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták.
- Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelője megelőlegezi, és utólag a károkozó biztosítójával elszámol. A Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg a kártérítés összegét abban az esetben is, ha a biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.
+1: egy speciális esetet is rögzít a KGFB törvény:
A Kártalanítási Számla kezelője téríti meg a – még meg nem térített – jogalapjában és összegszerűségében dokumentumokkal alátámasztott baleseti kártérítés összegét a károsultnak abban az esetben is, ha
- Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy fióktelep útján tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító – kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás művelésére vonatkozó – tevékenységi engedélyét a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága visszavonta és
- az ez a biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen alapuló kártérítési igényeket – a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága vagy a Felügyelet által megállapítottan – nem teljesíti.
Ennek a speciális esetnek a további feltételeit a KGFB törvény részletesen taglalja.
A Kártalanítási Számla helytállási kötelezettsége
Ha a fenti felsorolásban magára ismert, sajnos az még nem jelenti azt, hogy követelheti is a Mabisztól a baleseti kártérítést, mert a Kártalanítási Számlának nem korlátlan a helytállási kötelezettsége. A törvényben szereplő részletszabályok tartalmazzák azokat az eseteket, amikor a fenti főszabályok ellenére mégsem fizet a Kártalanítási Számla.
Egyrészt figyelemmel kell lennünk:
- az összeghatárokra,
- a károkozás helyére, illetve
- a törvényben szereplő egyéb korlátozásokra.
Összeghatárok
A Kártalanítási Számla csak a KGFB törvényben meghatározott összeghatárokig köteles helytállni.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben az összeghatárok feletti kárunk keletkezett, azt nem tudjuk igényelni a Kártalanítási Számlától.
Ugyanúgy, mint a kötelező felelősségbiztosítás esetében, a Kártalanítási Számla terhére a számla kezelőjétől igényelt összeghatár egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül:
- dologi károk esetén: káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg,
- személyi sérülés miatti károk esetén: káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg.
Ezen összegek szintén magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, beleértve a jogi képviseleti költségeket is, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
Sajnos a gyakorlat egyébként azt mutatja, hogy még súlyos személyi sérülés esetén sem kell attól tartani, hogy nem férünk bele a fenti összeghatárba. A Kártérítés Kalkulátor segítségével megtudhatja, hogy nagyságrendileg mekkora összegű sérelemdíjra számíthat.
Zárójelben megemlítendő, hogy a kárigények megtérítésére csak az ismeretlen vagy biztosítatlan gépjármű felelősségének akár részbeni igazolása, megállapítása esetén van lehetőség. Ezért a hatósági, rendőrségi, akár büntetőeljárásban keletkezett iratok megismerésére, vitás esetben akár a műszaki szakértői vélemény beszerzésére is szükséges lehet a kárigény elbírálásához.
A károkozás helye
Kicsit bonyolítja a helyzetet, ha a biztosítási fedezettel nem rendelkező üzembentartó által okozott kár esetén a károkozás nem Magyarországon történik.
Ilyenkor is különbség van az EU tagállamban történő káresemény és a más, nem EU tagállam területén okozott káresetek között.
A KGFB törvény kimondja, hogy a biztosítási fedezettel nem rendelkező üzembentartó magyarországi telephelyű gépjárművével más tagállam területén kárt okoz, vagy ha a károkozó gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, a Kártalanítási Számla kezelője helytállási kötelezettsége
a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn.
Ezért fontos tisztában lennünk annak a tagállamnak a gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályairól, ahol a károkozás bekövetkezett, mert ilyenkor a káresemény helye szerinti ország jogszabályaiban meghatározott összeg az irányadó.
Ennek mértékéig téríti meg tehát a Kártalanítási Számla a károsult kárát, vagy a külföldi nemzeti iroda, illetve tagja, a tagállam kártalanítási szervezete, vagy garanciaalapja visszakövetelési igényét.
Nem tagállam területén okozott károk esetében a Kártalanítási Számla kezelőjét e kötelezettség a nemzeti irodák közötti ez irányú megállapodás alapján terheli. Ilyen esetben utána kell nézni, hogy a nemzeti irodák miben állapodtak meg egymással, és ez lesz az irányadó a MABISZ kártérítési kötelezettségére.
A törvényben szereplő egyéb korlátozások
Ha képbe kerültünk a kártérítési összeghatárokkal és a károkozás helyével, a KGFB törvény további korlátozásokat rögzít, amely esetekben nem fizet a Kártalanítási számla.
E körbe tartoznak az alábbi esetek:
- a vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredő megtérítési követelések,
- ismeretlen gépjárművel okozott károk,
- bejelentési kötelezettség elmulasztása,
- harmadik országbeli károsult kára.
A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredő megtérítési követelések
A Kártalanítási Számla kezelője kizárólag olyan mértékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás alapján nem követelheti.
A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredő megtérítési követeléseket a Kártalanítási Számla nem fedezi.
Amennyiben a károsult casco biztosítással vagy egyéb vagyonbiztosítással rendelkezik, akkor a károsultnak az érintett biztosítójánál, annak hiányában pedig a Kártalanítási Számla kezelőjénél kell bejelentenie a káreseményt a kárfelmérés és a további szükséges intézkedések elvégzése érdekében.
Ismeretlen gépjárművel okozott károk
A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége – főszabály szerint – nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel
- a károsult gépjárműben,
- az útban,
- az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban,
- az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban,
- a reklámhordozó eszközökben, továbbá
- az egyéb vagyontárgyakban
okozott károkra.
Az ilyen jellegű károk olyan casco vagy egyéb vagyonbiztosítási szerződés terhére térülhetnek meg, amely fedezetet nyújt a károkozásra, illetve felelősségi alapon csak akkor, ha egy esetleges rendőrségi eljárás eredményeképpen az elkövető kilétére fény derül (ekkor ugyebár már ismert lesz a károkozó).
Főszabály alóli kivétel a gépjárműben bekövetkezett kár megtérítése:
Ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott károkat is.
Bejelentési kötelezettség elmulasztása
Nagyon fontos megemlíteni, hogy ismeretlen gépjármű által okozott kár esetén törvényi bejelentési kötelezettség áll fenn, aminek elmulasztása jogvesztéssel járhat!
Így a Kártalanítási Számla kezelőjének megszűnik a fizetési kötelezettsége, hogy ha önhibából határidőben nem teszünk eleget a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségünknek és emiatt lényegesen körülmények kideríthetetlenné válnak. Ilyen esetben nem követelhetjük többet a baleseti kártérítést.
Ez a szabály a törvény indokolása szerint annak a biztosítását szolgálja, hogy a Kártalanítási Számlával szemben ne lehessen visszaélésszerűen egyéb vagyontárgyakban bekövetkezett károkat érvényesíteni, ahol a károkozó gépjármű ismeretlen volt. A rendelkezés természetesen nem érinti a súlyos személyi sérülés esetén a károsult gépjárművében bekövetkezett kár megtérítését. A törvény kiküszöböli, hogy a veszélyközösség egésze olyan károkat viseljen, amely egyébként a Kártalanítási Számla ügyfélvédelmi funkciójából nem vezethető le.
A károsult a kár bekövetkezésétől számított 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelőjének.
Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelőjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.
Ha önhibán kívül kifutunk a határidőről, nem kell kétségbeesni, ennek igazolására van mód.
Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.
Harmadik országbeli károsult kára
A harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár.
Ez a szabály olyan országok károsultjaira vonatkozik, melyek nem EU tagállamok polgárai, illetve amely országok nemzeti irodáinak nincs hatályos ezirányú megállapodása a Nemzeti Irodával. Ebben az esetben a törvény a kölcsönösség elvét alkalmazza.
A MABISZ, mint a Kártalanítási Alap kezelője
Szintén a MABISZ ESZE kezeli a Kártalanítási alapot, mely fogalma a KGFB törvény meghatározása szerint:
“Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosítási szerződés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;”
Tehát a Kártalanítási Alap kezelőjeként a MABISZ ESZE feladata a fizetésképtelenné váló biztosítók KGFB károsultjainak kártalanítása.
A Kártalanítási Alap kezelőjeként a MABISZ fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben a kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.
A Kártalanítási Alap csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény szerinti szerződés alapján fedezettel rendelkező magyar gépjárművek üzembentartóit védi. A nem magyarországi telephelyű gépjárművek, illetve azok a gépjárművek, amelyeknek a rendeltetés szerinti tagállama nem Magyarország, kiesnek a védelem alól.
A rendeltetés helye szerinti tagállam fogalmát a KGFB törvény definiálja.
A MABISZ, mint a Nemzeti Iroda (Zöldkártya Iroda) feladatait ellátó szervezet
A Nemzeti Iroda a biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat.
A definícióból kitűnik, hogy a Nemzeti Iroda a kártérítési igényekkel kapcsolatos feladatain kívül számos más funkciót is ellát, mi csak a kártérítéssel kapcsolatos feladataival foglalkozunk a továbbiakban.
A Nemzeti Irodával szemben lehet követelni azt a kárt, amit Magyarországon külföldi gépjármű okozott:
Ha Magyarország területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a kártérítési igényt a Nemzeti Irodával szemben is lehet érvényesíteni.
A helytállási kötelezettség terjedelmére a korábban említett összeghatárok vonatkoznak.
Ezzel kapcsolatban további részletszabályt rögzít a törvény, miszerint, ha Magyarország területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt és a külföldi károsult szokásos tartózkodási helye nem valamely tagállam területén van, a külföldi károsult a Nemzeti Irodával szemben a kártérítési igényt kizárólag abban az esetben érvényesíthet, ha országában a baleset időpontjában a magyar károsultat hasonló jog illette meg.
Ez ugyan úgy a kölcsönösségi elven alapul, mint a harmadik országbeli károsult kártérítési igénye a Kártalanítási Számlával szemben.
A Nemzeti Iroda látja el a Kártalanítási Szervezet jogszabályban meghatározott feladatait is.
A MABISZ, mint a Kártalanítási Szervezet feladatait ellátó szerv
A MABISZ Nemzeti Iroda (Zöldkártya Iroda) szervezetén belüli Kártalanítási Szervezet a KGFB törvény megfogalmazásában:
“kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;”
A törvény szerint a Kártalanítási Szervezet – a 2000/26/EK irányelv 6. cikkével összhangban – köteles a biztosító, illetve annak kárrendezési megbízottja helyett szolgáltatást nyújtani, ha a károsult igényérvényesítését követő három hónap elteltével sem kapott megfelelő választ. A törvény meghatározza a Kártalanítási Szervezet eljárását és az őt megillető megtérítés szabályait.
A károsult baleseti kártérítési igényét a Mabisztól, mint Kártalanítási Szervezettel szemben csak akkor érvényesítheti, ha – Magyarország területén kívül – a zöldkártyarendszer valamely országában más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű (nem magyarországi telephelyű gépjármű) üzemeltetésével kárt okoznak, és a Magyarország területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsultnak e károk miatt a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik, és
- a balesetet okozó gépjármű biztosítója vagy ennek kárrendezési megbízottja a károsult kártérítési igényének benyújtását követő három hónap elteltével sem adott a kártérítési igénybejelentésben előterjesztettekre a törvényben megfelelő választ,
- a balesetet okozó gépjármű biztosítója nem nevezett ki kárrendezési megbízottat, kivéve, ha a károsult igényét közvetlenül a biztosítónál terjesztette elő, és az három hónapon belül a kártérítési igényre indokolt választ vagy indokolt kártérítési javaslatot adott, vagy
- a gépjármű vagy a balesetet okozó gépjármű biztosítója a balesetet követő két hónap elteltével sem volt azonosítható.
A követelést a fenti határidők elteltét követő két hónapon belül, a második pontban szereplő esetben attól az időponttól számítva kell érvényesíteni, amint arról a károsult tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna arról, hogy kárrendezési megbízott kijelölésére nem került sor.
Az igény megszűnik, ha a károsult a biztosítóval szemben közvetlenül bíróság előtt lépett fel, vagy ha a biztosító vagy kárrendezési megbízottja teljesíti kötelezettségeit.
A károsult a Kártalanítási Szervezettel szemben a bíróságtól annak megállapítását kérheti, hogy a Kártalanítási Szervezet helytállási kötelezettségének feltételei fennállnak és a követelés még nem szűnt meg.
A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredő megtérítési követeléseket a Kártalanítási Szervezet sem fedezi.
Összegzés
Jól láthatóan számos esetben számíthatunk a Mabiszra, azonban mindig emlékezzen arra, hogy kárrendezés során a MABISZ is biztosítóként funkcionál, ezért
nem érdekelt abban, hogy a károsult érdekeit megfelelően képviselje.
Amennyiben személyi sérüléses közlekedési balesetet szenvedett, és a Mabisszal szemben kell érvényesíteni a kárigényét, lépjen velünk kapcsolatba mihamarabb, hogy segítsünk kihozni a legtöbbet az ügyből.
Köszönöm, hogy elolvasta!
Szeretném közérthetően bemutatni a biztosítási jog sokszor összetett eseteit, buktatóit és azok megoldásait. Célom, hogy a közlekedési balesetben megsérült személyek magabiztosabbak legyenek az őket megillető jogok tekintetében a kárrendezés során.
dr. Sziebert Borbála
