Mi is az a baleseti kártérítés?
Baleseti kártérítést kaphat a más által okozott baleset sérültje vagy a sérült hozzátartozója. Baleseti kártérítésre lehet jogosult még a munkahelyi baleset sérültje, amennyiben munkáltatójának felelőssége megállapítható a baleset kapcsán.
A baleseti kártérítés összege esetenként változó, mértéke akár több millió forint is lehet. Két összetevője a vagyoni jellegű kártérítés és a régebben nem vagyoni kártérítés néven ismert sérelemdíj. Nagyságrendileg mekkora összegű kártérítésre jogosult? Számolja ki a kártérítés kalkulátorunkkal.
Vagyoni jellegű kártérítés
A vagyoni jellegű kártérítés körébe sorolhatóak mindazon költségek, melyek a baleset miatt merültek fel a jogosultnál. Természetesen ebbe a kategóriába tartoznak az orvosi kezelések költségei, gyógyszerköltségek, kiesett jövedelem, de azon kiadások is felszámolhatók, melyek elsőre talán nem jutnak eszünkbe, úgymint a balesetben megsérült ruházat költsége.
Érdemes szakértő segítségét kérni a pontos kárigény összeállításához, ugyanis a biztosító által elsőre felajánlott összeg általában nem fedezi a ténylegesen felmerülő összes költséget.
Sérelemdíj
A baleseti kártérítés másik eleme a sérelemdíj. A sérelemdíj az új Ptk. alapján a személyiségi jogsértés folytán a károsultnál bekövetkező nem vagyoni hátrány kártérítése. A jogsértés ténye önmagában elegendő a sérelemdíjra való jogosultság megállapításához, további hátrány bekövetkezésének bizonyítása ezen kívül nem szükséges.
A sérelemdíjat a bíróság eset összes körülményét mérlegelve – így különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, felróhatóság mértékére, jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel – egy összegben állapítja meg. A sérelemdíjat megalapozhatja például a sérülés folytán elszenvedett fizikai fájdalom, lelki fájdalom, gyász illetve akár a balesetig folytatott életvezetés kényszerű és gyökeres megváltozása is.
Ahogy a vagyoni jellegű kártérítés mértékének kiszámításánál, úgy a sérelemdíjra való jogosultság megindokolásánál is sok segítséget nyújthat a Balesetem.hu szakértő csapata.
A baleseti kártérítés menete
A baleseti kártérítés menetét külön bejegyzésben részletezem. Összefoglalva a baleseti kártérítés menete a következő:
- baleset bekövetkezte
- baleseti bejelentő kitöltése
- kárigény előterjesztése
- szemle
- biztosító ajánlata
- ajánlat vitatása vagy elfogadása
- elfogadás esetén kifizetés
A baleseti kártérítés adózása
A baleseti kártérítés adózásánál kiemelt jelentőségű kérdés, hogy ki a kártérítés jogosultja: magánszemély vagy vállalkozás?
Magánszemély esetén
Amennyiben magánszemély a károsult, fő szabály szerint a számára nyújtott kártérítés nem adóköteles. Ennek fő oka, hogy a kártérítés általában valaminek a pótlására irányul, tehát nem eredményez a jogosultnál vagyongyarapodást.
E logika mentén levezethető, hogy miért adómentes a dologi károk után nyújtott kártérítés.
Ebbe a körbe tartozik a balesetben megsérült autó javítási költsége, az elvesztett poggyász miatt kifizetett kártérítési összeg, illetve a lakásbiztosítás terhére kifizetett összegek is. Továbbá amennyiben halált okozó baleset történt a temetési költségek is dologi károk után nyújtott kártérítésnek minősülnek. Ezek után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
Adómentesek továbbá a személyi sérüléses baleseteknél a baleset miatt felmerült olyan költségek, mint a kórházi kezelés díja, gyógyszerköltségek, illetve ha a baleset következtében a sérült egészségkárosodást szenved és bizonyos fokú ápolásra szorul, akkor az emiatt kapott költségpótló járadék is.
Az egy összegben kifizetett sérelemdíj szintén nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget.
Adóköteles viszont a jövedelempótló kártérítés, illetve a jövedelempótló baleseti járadék – ahogy maga a jövedelem (legtöbb esetben munkabér) is adóköteles lenne. Ezek után személyi jövedelemadót (SZJA-t) kell fizetni, melyet a kifizető avagy a biztosító levon és a károsult a már adózás utáni összeget kapja kézhez. Azonban az adóbevallásában ezt az összeget – a fentiektől eltérően – szerepeltetnie kell.
Vállalkozás esetén
Ha a kártérítés jogosultja vállalkozás a dologi kárra illetve elmaradt haszonra kapott kártérítése is adóköteles bevételnek minősül, és a szokásos módon kell adóznia utána. Ha a vállalkozás általános forgalmi adó (ÁFA) visszatérítésre jogosult, akkor a biztosító a kártérítés nettó összegét fogja utalni a vállalkozás számára.
Baleseti kártérítés bírói gyakorlata
Magyarországon az egyedi elbírálás elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy minden esetet önmagában, összes egyedi körülményét mérlegelve bírál el a jogalkalmazó. Ez azt jelenti, hogy nem lehet előre megmondani, hogy adott esetben mekkora kártérítési összeget, illetve sérelemdíjat fog megítélni a bíróság.
Szerepet játszik többek között az, hogy milyen jellegű a baleset – például munkahelyi vagy közúti, illetve számítanak a károsult személyes körülményei is, például az, hogy hány éves.
Egy fiatalkorú károsult esetében figyelembe kell venni, hogy a sérülés következtében továbbtanulási, pályaválasztási lehetőségei is beszűkülhetnek – ez nyilvánvalóan egy nagyobb összegű kártérítési összeg megítélését eredményezheti.
Nem érvényesül az egyedi elbírálás elve például az angolszász jogban, mely a precedensjogon alapul. Ez azt jelenti, hogy a bíróságnak a megelőző bírói ítéletekből kell kiindulnia és arra is kell alapozni a döntését a kártérítés megállapításánál. Az angolszász jogi rendszert követő országokban ezért többnyire összegszerűen meg lehet mondani, hogy mekkora kártérítés jár az egyes sérülés típusokért és veszteségekért.
Hivatkozni ugyan nálunk is lehet – sőt érdemes is – korábbi bírói döntésekre, és általában számba is veszik ezeket a bírósági határozatokat az összeg meghatározásánál, azonban fontos tudni, hogy a bíróság nincs kötve korábbi ítéleteihez.
Fontos továbbá észben tartani azt is, hogy a precendsjogot követő országokban megítélt akár több millió dolláros kártérítésekre Magyarországon nem nagyon lehet számítani. Ennek oka abban rejlik, hogy Magyarországon nem érvényesül az az Egyesült Államokban nagyon is élő gyakorlat, miszerint a gazdagabb károkozó a nála szegényebb károsultnak vagyoni helyzetének megfelelő nagyságrendű kártérítést köteles megfizetni, amely adott esetben csillagászati összegeket is súrolhat.
Innen a filmekből és sorozatokból jól ismert “ugorjunk egy Tesla elé, hogy egy kis pénzhez jussunk” módszer, mely bár minden bizonnyal sarkítva, de összességében helyesen ábrázolja az angolszász baleseti kártérítés némiképp vitatható bírósági gyakorlatát.
De mennyi is az annyi itthon, Magyarországon?
Pontosan a fentebb ismertetett egyedi elbírálás elve miatt nehéz összegszerűen ismertetni a magyar gyakorlat szerint alkalmazott kártérítési összegeket, illetve sérelemdíjakat, azonban azt el lehet mondani, hogy általában néhány százezer forintos kártérítéseket szoktak megítélni a magyar bírók. A kártérítés a milliós nagyságrendet általában a maradandó fogyatékosságot, illetve halált okozó baleseteknél éri el.
Habár az összegek eltérőek, azonban a Szegedi Ítélőtábla a nem vagyoni kártérítések tekintetében a 2007.1565. számú döntvényében kimondta, hogy:
„A nem vagyoni kártérítésre irányuló perek többnyire egyedi tényállásúak és csak kevéssé összehasonlíthatóak. Az ítélkezési gyakorlat kiszámíthatóságának és előreláthatóságának jogbiztonsági szempontjai azonban megkövetelik, hogy a személyiségi jogok nagy családján belüli sérelmek esetén megállapított nem vagyoni kártérítések összegében kirívó különbségek, aránytalanságok ne forduljanak elő (arányosság elve).”
Azaz általánosan a hasonló balesetekért hasonló kártérítési összegeket próbálnak megállapítani a magyar jogalkalmazó szervek is.
Emellett már készülőben van egy a bírósági határozatokból kiinduló, irányadó összegeket tartalmazó, nyilvános rendszer létrehozása és működtetése, mely segít tájékozódni az érintetteknek a várható kártérítések összegéről.
A baleseti kártérítés elévülése
Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésétől, tehát 2014. március 15-étől az általános kártérítési igények elévülési ideje 5 év, azonban ettől az egyes vagyonbiztosítási szerződésekben el lehet térni, mely lehetőséggel a biztosítótársaságok előszeretettel élnek is. A szerződési gyakorlat szerint így a baleseti kártérítés határideje a baleset bekövetkezésétől számított 1 év szokott lenni.
Régen minden kárigény érvényesítésével kapcsolatos eljárási cselekménnyel, levélváltással meghosszabbodott ez a határidő, azonban ez az új Ptk. hatályba lépésével megszűnt, így érdemes nagyon odafigyelni az egy éves határidő betartására.
Célszerű kérni a biztosítótól, illetve a szerződésben utánanézni, hogy milyen dokumentumokra lehet szükség az igény érvényesítéséhez, majd ezeket lehetőségekhez képest egyszerre beszerezni és elküldeni a biztosítónak.
Az egy éves határidő elteltével az elévülést még akkor sem lehet vitatni, hogyha a késedelem oka a biztosító volt – mondjuk egy ügyintéző mulasztott és nem kérte be az összes dokumentumot egyszerre.
Ez alól egy kivétel van: ha az egy éves határidőn belül a károsult keresetet nyújt be az illetékes bírósághoz. Ez az új Polgári Perrendtartás (2016. évi CXXX. törvény 26.§ (2) bekezdés) értelmében általában a károsult belföldi lakóhelye szerint illetékes bíróság:
„Ha felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő törvényi rendelkezés alapján a károsult kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényét a károkozótól eltérő harmadik személlyel szemben is érvényesítheti, e harmadik személlyel szemben indított perre – törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – az a bíróság, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy ha a felperes nem természetes személy, belföldi székhelye található kizárólagosan illetékes. Ha a felperes belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az általános szabályok szerint kell megállapítani.”
A kártérítési igény elévülésére a kereset előterjesztése mindig halasztó hatállyal bír.
Összefoglalva
A baleseti kártérítés elévülése általában 5 év, melynek betartására érdemes nagyon ügyelni, ugyanis leteltével a kárigény érvényesíthetősége elveszik. Egy valami hosszabbítja meg: az illetékes bíróság előtti kereset benyújtása, azaz polgári peres eljárás kezdeményezése.
Köszönöm, hogy elolvasta!
Gyerekkorom óta hobbim az írás, melyet a jogi egyetem óta szakmai publikációk készítésével gyakorolok. Célom a jog sokszor bonyolult összefüggéseit közérthetővé tenni.
Kiss Laura Olga
