Baleseti kártérítés 2. rész

dr. Gerőcs Klára | 2020.11.17. | Olvasási idő: 8 perc


Baleseti kártérítésre minden olyan károsult jogosult, akinek a balesetét más személy (természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság stb.) gondatlan, vagy szándékos cselekménye, mulasztása, késedelme okozta.

Baleseti kártérítést kaphat az a személy is, akinek balesetét olyan véletlenszerű esemény (elemi csapás, defekt stb.) okozta, amikor nem tehető felelőssé senki. Erre az esetre vannak az önkéntes megkötésen alapuló élet-, vagyon-, egészség-, baleset-, és utasbiztosítások.

Baleseti kártérítés: Mire kaphatok kártérítést?

A baleseti károkozás lehet véletlen baleset, vagy jogellenes cselekmény (bűncselekmény) következménye.

Baleseti kártérítés 2. rész

A baleset bekövetkezésekor a sérültek ellátása után a legfontosabb lépés a pontos kár megállapítása (például a baleset rekonstruálása, jegyzőkönyv felvétele, költségek igazolására szolgáló számlák, dokumentumok összegyűjtése stb.).

A kár több tényező összessége.

Vagyoni vagy dologi kár

Vagyoni kárnak hívunk minden kárt, ami pénzben kifejezhető.

Például:

  • gépjármű javítási költsége,
  • gépjármű szállítási költsége,
  • csere, vagy bérautó költsége,
  • új gépjármű vásárlásának, forgalomba hozatalának költsége,
  • egyéb vagyontárgyban keletkezett kár (például poggyász, ruházat, telefon, laptop stb.),
  • gyógyszer-, gyógykezelés költsége,
  • utazási költség,
  • iratok pótlásának költsége,
  • elmaradt haszon,
  • ápolási költség,
  • késedelmi kamat,
  • egyéb többletköltségek.

Sérelemdíj (korábban: nem vagyoni kár)

A sérelemdíj a számlákkal nem igazolható veszteség. Az összege bírói döntés, vagy megállapodás kérdése.

Például:

  • lelki szenvedés,
  • fizikai fájdalom,
  • gyász,
  • maradandó fogyatékosság,
  • egészségromlás,
  • életvezetés megváltozása stb.

Baleseti kártérítés: Kitől követelhetek kártérítést?

A következő lépés, egyértelműen tisztázni, hogy ki a felelős a baleset bekövetkezéséért.

A hatályos Ptk. szabályai szerint ugyanis:

“6:519. § [A felelősség általános szabálya]
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.”

“6:522. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme]
(1) A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni.
(2) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni
a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;
b) az elmaradt vagyoni előnyt; és
c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.”

Attól függően, hogy ki, vagy mi okozta a balesetet, megkülönböztetjük az alábbi baleseti eseményeket.

Tipp: abban az esetben ha a felelősség kérdése nem vitatott, viszont a gyógyulás elhúzódik, kártérítési előleg kifizetését is kérheti.

Közlekedési balesetek

Gépjárművek ütközése esetén

A vétlen fél kártérítése a károkozó vétkes fél biztosítója által történik. A kötelező gépjármű felelősség biztosítás jogintézménye erre az esetre épül (2009. évi LXII. törvény). Kevesen tudják azonban, hogy a károkozó jármű utasai biztosítottak, azaz ha megsérülnek, a károkozó biztosítója baleseti kártérítést fizet.

Baleseti kártérítés 2. rész

Saját hibás gépjármű baleset

Köztudomású, hogy a károkozó saját járművében okozott káráért a kötelező biztosítás nem fizet (kivéve, ha casco útján is biztosított a jármű).

A közúti balesetek csoportjához tartoznak még a következő személyi sérüléssel, vagy vagyoni kárral járó balesetek is:

  • gyalogosként elütött személy balesete,
  • gépkocsi vaddal való ütközése, más néven vadkár,
  • úthiba (kátyú) miatt keletkezett kár is.

Munkahelyi, vagy üzemi baleset

Munkahelyi, illetve üzemi baleset esetén a felelős fél a munkáltató. A munkáltató ugyanis köteles gondoskodni a munkavállaló biztonságáról. Amennyiben a felelőssége beigazolódik, köteles megtéríteni a munkavállaló minden vagyoni és nem vagyoni kárát.

Egyéb balesetek

Bármilyen más helyen bekövetkezett baleset esetén is a vétkes fél a felelős.

Mi van akkor, ha nem állapítható meg a felelős személye?

Sokszor úgy következik be baleset, hogy senki nem vonható felelősségre (például elemi kár, villámcsapás, árvíz, jégeső stb.). Ezt a helyzetet rendezik az önkéntességen alapuló baleset-, egészség-, vagyon-, és utasbiztosítások.

Az egyéni szerződéskötés esetén a biztosítók általában meghatározzák a biztosított káreseményt, és az ahhoz tartozó kártérítés mértékét. Ezek az úgynevezett szabott kártérítési összegek (összegbiztosítások). Az előre rögzített fix összegeket a biztosítók kizárólag a szerződésben felsorolt biztosítási esemény bekövetkeztekor fizetik. A biztosítási eseményen túl más kártérítést nem fizetnek, tehát nincs egyedi elbírálás, vagy méltányosság, illetve nem mérlegelik az egyéb körülményeket.

A kárrendezési eljárás

1. A kárigény megfogalmazása

A kárigény megfogalmazása során cél a megalapozott és teljeskörű kárigény összeállítása. A kártérítési igényt a károsultnak kell előterjeszteni a felelős károkozó, vagy biztosítója irányába.

Baleseti kártérítés 2. rész

A kár tényét tehát a balesetet vétlenül elszenvedő félnek kell bizonyítania. Mivel az igény megfogalmazása, benyújtása, a dokumentumok összegyűjtése általában a károsult részéről nehézségekbe ütközik, érdemes az ügy lebonyolításával kártérítési specialistát megbízni.

Ők végigviszik a kártérítési ügyet, képviselik a károsultat, ezzel tehermentesítik az ügyfelet.

Sokszor a károsultban fel sem merül, hogy a nyilvánvaló káron kívül, milyen egyéb igényt (vagyoni és nem vagyoni kár) is érvényesíthetne. Kevesen tudják, hogy nem csak a sérülés mértéke számít, hanem az is, hogy milyen hatással lesz a sérült jövőjére: például egy kéztörés egy festő életében a pénzkereseti lehetőség elvesztését is jelentheti időlegesen.

A kártérítési eljárás lefolytatásáért általában nem kell előre fizetni, mert a szakértők sikerdíjért dolgoznak. Szakértelmük útján sokszor a károkozó, vagy biztosítója által felajánlott összeg többszörösét, akár milliós nagyságrendű kártérítést is képesek elérni, mivel az összeg nagyságában anyagilag is érdekeltek.

2. A kárigény benyújtása

A kárigény benyújtásának időbeli korlátja van. A Ptk. szerint a kárigény érvényesítésének elévülési ideje

közlekedési balesetek esetén a baleset bekövetkezésétől számított 5 év.

A biztosítók azonban a biztosítási szerződésekben gyakran 1 évben határozzák meg a határidőt.

A Ptk. biztosítási szerződésekre vonatkozó rendelkezései a 6:439. § - 6:490. §-ig találhatók (általános szabályok, kárbiztosítási szerződések, felelősségbiztosítási szerződések, összegbiztosítási szerződések: életbiztosítás, balesetbiztosítás, egészségbiztosítás).

Célszerű tudni, hogy a peres eljárás kezdeményezése minden esetben megszakítja ezt a határidőt.

A kárigény benyújtását érdemes mielőbb megtenni, mert így van reális esély arra, hogy a bizonyítékok még beszerezhetők, a baleset körülményei rekonstruálhatók, a tanúk beazonosíthatók, a helyszíni szemle lefolytatható.

Soha ne feledjük azonban, hogy a károkozó, vagy a biztosítója ellenérdekű fél, és mindent meg fog tenni azért, hogy a lehető legkisebb összeget fizesse.

Elvileg ugyan a károkozó, vagy a biztosítója köteles az ügymenet során együttműködni, mégis előfordul, hogy indokolatlanul húzzák az időt. Ezt ne hagyjuk annyiban, mert vezethet a jogosultsági idő lejártához. A határidő lejártával az elévülést akkor sem lehet vitatni, ha a késedelem oka a károkozó, vagy a biztosítója volt (jogvesztő határidő).

3. A kárrendezési eljárás lezárása

A baleseti kártérítési ügyek lezárása a következőképpen történhet:

  • A károkozó, vagy biztosítója ajánlatot tesz a sérültnek/károsultnak. Az ajánlatot a károsult elfogadja, a kártérítés összegét megkapja, az eljárás lezárul.
  • Ha az ajánlatot a károsult nem fogadja el, azaz vitatja, akkor kísérletet kell tenni a megegyezésre.
  • Ha a károkozó és károsult megállapodnak egy kártérítési összegben (peren kívüli egyezség), akkor az összeg megfizetésével az eljárás lezárul.
  • Ha nincs megállapodás, akkor történik a kártérítési per indítása. A per a bírói ítélettel, és a kártérítési összeg megfizetésével zárul.

A kártérítési per

Általános tapasztalat, hogy a kártérítési per helyett gyakoribb a peren kívüli megegyezés.

A kártérítési per befejezése ugyanis akár évekig elhúzódhat. A károsult így évekig nem juthat hozzá a pénzéhez, ugyanakkor számára a per mind anyagilag, mind lelkileg megterhelő.

Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy az idő és az esetlegesen befektetett előre fizetendő összegek meg tudják hozni az eredményt, mert általában a bíróság magasabb összegű kártérítési összeget szokott megállapítani, mint a megegyezéses úton kialkudott összeg.

Eljárási szabályait a Pp. (2016. évi CXXX. törvény) szabályozza.

A baleseti kártérítés összege

A kártérítés alapja minden olyan ténylegesen felmerült költség, mely a balesettel összefüggésbe hozható. Közlekedési balesetnél a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 13. § (1) bekezdése értelmében a kártérítés maximális összege Magyarországon:

“13. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.”

Előre nehéz pontosan megmondani, hogy mekkora lesz a kifizetett baleseti kártérítés összege, mivel annak igen sok összetevője van. Magyarországon a kártérítési perekben az egyedi elbírálás és arányosság elve érvényesül. Általános gyakorlat, hogy a bíróságok hasonló balesetekben hasonló kártérítési összeget ítélnek meg, mégis nagy a szórás, mivel a bíróságok nincsenek kötve a korábbi ítéletekhez.

Az is előfordul, hogy a kártérítés nem egy összegben kerül kifizetésre, hanem maradandó sérülés esetén baleseti járadék, elhalálozás esetén pedig életjáradék formájában. Az életjáradék egy összegben való megváltása is kérhető.

Ahhoz, hogy mekkora lesz a kifizetendő összeg, támpontot adhat a kártérítési kalkulátor.

A baleseti kártérítés esedékessége

A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes, ezért a kifizetés késedelme mindig kamattal terhelt. A késedelmi kamat a törvény erejénél fogva jár, tehát nem kell külön kérelmezni. A késedelmi kamat mértéke a Ptk. szerint a késedelemmel érintett naptári félév első napjától érvényes jegybanki alapkamat mértéke.

A baleseti járadék

Tartós egészségkárosodással járó balesetek hosszú távú veszteséggel és következményekkel is járhatnak. A baleseti járadék maradandó egészségkárosodás esetén állapítható meg. Ilyenkor általában a sérülés olyan súlyos, hogy a károsult korábbi életvitelét nem tudja folytatni, meg kell változtatnia egész életét, ami jelentős többletköltségekkel jár.

Előfordul, hogy korábbi foglalkozása helyett más munkakörben kell elhelyezkednie, vagy az is megtörténhet, hogy a jövőben egyáltalán nem tud munkát végezni.

Mozgáskorlátozottság esetén felmerülhet a lakásvásárlás, a lakáscsere, az akadálymentesítés szükségszerűsége. Ebben az esetben a kártérítés baleseti járadék formájában is megállapítható. A folyósítás célja, hogy a baleset következtében kieső költségeket pótolja. Természetesen csak a jogszerű, elismerhető költségek érvényesíthetők.

Baleseti halál esetén járó kártérítés

A közúti, munkahelyi és egyéb balesetek halálos kimenetellel is végződhetnek. Az elhalálozás bizonyítéka az orvosi leletek és az elhunyt halotti bizonyítványa.

Egy gyermek, egy szülő, egy házastárs elvesztése a lelki trauma mellett, egész életre szóló anyagi következményekkel is járhat, főleg ha az elhunyt volt a családfenntartó.

Ilyenkor a közeli hozzátartozók - házastárs, élettárs, szülő, gyermek, egyenesági leszármazott, testvér - az elhunyt elvesztése miatt baleseti kárrendezési igénnyel élhetnek.

A hozzátartozó halála esetén a kár megállapításánál számos körülményt kell figyelembe venni:

  • tényleges kár (az elhunyt gondozásának, gyógykezelésének költségei, kiesett kereset, temetési költség stb.),
  • gyász,
  • függőség (hány személy függött az elhunyt keresetétől, illetve milyen mértékben). Ide tartozik a ténylegesen kiesett jövedelem, valamint a jövőben felmerülő kieső jövedelem, például egy gyerek taníttatásának, egy szülő eltartásának költségei.

A hozzátartozók a sokk és a gyász első hullámával küszködve valószínűleg az utolsó gondolatuk a kártérítési igény bejelentése, ezért

célszerű minél gyorsabban kártérítési szakemberre bízni az ügyet - vegye fel velünk még ma a kapcsolatot ide kattintva.

A kártérítési igény bejelentésének előnyei a hozzátartozók számára:

  • igazságszolgáltatás érzése az elhunyt irányába (elégtétel),
  • annak érzése, hogy a gyászoló nincs egyedül a bajban,
  • a baleset következményei nem fogják az anyagi biztonságot is veszélybe sodorni (a jövedelempótló életjáradék célja az elhunyt jövedelmének pótlása).

Az igény benyújtására a balesettől számított 5 év áll rendelkezésre.

Az ügymenet során fontos az alapos és körültekintő vizsgálat, illetve a károsultak érdekeinek szem előtt tartása. Törekedni kell arra, hogy a hozzátartozók anyagi kompenzálása minél teljesebb legyen.







Köszönöm, hogy elolvasta!

dr. Gerőcs Klára

Gyakorló jogászként számos jogterülettel találkoztam karrierem során. Célom, hogy a hosszú évek alatt megszerzett tudásommal, közérthető módon segítsek minden érdeklődőt eligazodni a jog útvesztőiben.

dr. Gerőcs Klára







Ha kéri, akkor a kapcsolatfelvételtől a kártérítés kifizetéséig találkozásmentes ügyintézést végzünk.







Megértettem és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót.



Ügyfeleink írták

Kavaleczné Nagy Erika

„Minden Sorstársunknak ajánlom a Balesetem.hu csapatát, aki megbízható, célorientált, motivált, együttműködő, sikeres emberekre szeretné bízni problémája megoldását.” – Kavaleczné Nagy Erika

„Minden Sorstársunknak ajánlom a Balesetem.hu csapatát, aki megbízható, célorientált, motivált, együttműködő, sikeres emberekre szeretné bízni problémája megoldását.” – Kavaleczné Nagy Erika

„Minden Sorstársunknak ajánlom a Balesetem.hu csapatát, aki megbízható, célorientált, motivált, együttműködő, sikeres emberekre szeretné bízni problémája megoldását.” – Kavaleczné Nagy Erika

Balesetem.hu ügyfélvélemény Szandai Jánostól

„Nyugodtan tudom mindenkinek ajánlani, minden úgy történt, ahogy telefonon vagy az email fiókon keresztül megbeszélésre került.” – Szandai János

„Nyugodtan tudom mindenkinek ajánlani, minden úgy történt, ahogy telefonon vagy az email fiókon keresztül megbeszélésre került.” – Szandai János

„Nyugodtan tudom mindenkinek ajánlani, minden úgy történt, ahogy telefonon vagy az email fiókon keresztül megbeszélésre került.” – Szandai János

Balesetem.hu ügyfélvélemény Dékány Istvántól

„Ennél az irodánál nincs az, hogy talán, esetleg vagy nem tudom.” – Dékány István

„Ennél az irodánál nincs az, hogy talán, esetleg vagy nem tudom.” – Dékány István

„Ennél az irodánál nincs az, hogy talán, esetleg vagy nem tudom.” – Dékány István

Kavalecz Attila

„Nyugodt szívvel ajánlom a Balesetem.hu csapatát.” – Kavalecz Attila

„Nyugodt szívvel ajánlom a Balesetem.hu csapatát.” – Kavalecz Attila

„Nyugodt szívvel ajánlom a Balesetem.hu csapatát.” – Kavalecz Attila

Gulácsy Zoltánné

„Ne gondolkozzon, bízza a kárügyintézést szakemberekre mert biztosan több pénzhez jut.” – Gulácsy Zoltánné

„Ne gondolkozzon, bízza a kárügyintézést szakemberekre mert biztosan több pénzhez jut.” – Gulácsy Zoltánné

„Ne gondolkozzon, bízza a kárügyintézést szakemberekre mert biztosan több pénzhez jut.” – Gulácsy Zoltánné

Baranyai Lászlóné

„A határidők és a megbeszéltek pontos betartásával, folyamatos tájékoztatással és kellő odafigyeléssel követték végig az ügyem menetét.” – Baranyai Lászlóné

„A határidők és a megbeszéltek pontos betartásával, folyamatos tájékoztatással és kellő odafigyeléssel követték végig az ügyem menetét.” – Baranyai Lászlóné

„A határidők és a megbeszéltek pontos betartásával, folyamatos tájékoztatással és kellő odafigyeléssel követték végig az ügyem menetét.” – Baranyai Lászlóné

Döme Ernőné

„Minden kérdésre érthető választ kaptunk, minden a megbeszélt módon történt az egész ügy lezárásáig.” – Faragó Sándorné

„Minden kérdésre érthető választ kaptunk, minden a megbeszélt módon történt az egész ügy lezárásáig.” – Faragó Sándorné

„Minden kérdésre érthető választ kaptunk, minden a megbeszélt módon történt az egész ügy lezárásáig.” – Faragó Sándorné

Farkas Lászlóné

„Fájós lábbal nem nekünk kell rohangálni az ügyeket intézni.” – Farkas Lászlóné

„Fájós lábbal nem nekünk kell rohangálni az ügyeket intézni.” – Farkas Lászlóné

„Fájós lábbal nem nekünk kell rohangálni az ügyeket intézni.” – Farkas Lászlóné

Domokos Pálné

„Mindent megtettek annak érdekéden, hogy az ügy sikeresen záruljon! Köszönöm!.” – Domokos Pálné

„Mindent megtettek annak érdekéden, hogy az ügy sikeresen záruljon! Köszönöm!.” – Domokos Pálné

„Mindent megtettek annak érdekéden, hogy az ügy sikeresen záruljon! Köszönöm!.” – Domokos Pálné

Slider

Még több vélemény


Google értékelés

Baleseti kártérítés 2. rész

Átl. értékelés: 5
Értékelte: 2




Baleseti kártérítésBlogBaleseti kártérítés 2. rész