Munkabaleset vagy üzemi baleset?

dr. Gerőcs Klára | 2020.06.19. | Olvasási idő: 26 perc

 

Sajnos bárkivel, bármikor előfordulhat, hogy munkavégzés közben a munkahelyén, vagy munkába menet balesetet szenved.

Elég egy rossz mozdulat, egy apró figyelmetlenség és máris megtörténik a baj. Ez még akkor is előfordulhat, ha a munkáltató és a munkavállaló mindent megtett annak érdekében, hogy a balesetet elkerülje.

Ilyen esetben a balesettel járó fájdalom elviselése és gyógyulás folyamata mellett, az egészségügyi szolgáltatások és ellátások igénybevétele céljából szükséges ismerni a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, a követendő eljárásrendet, valamint az igényérvényesítés lehetőségeit is.

Alapvető emberi jog a munkához való jog, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkafeltételek biztosításához való jog.

A munkáltató kötelessége a munkavédelem, azaz a biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek biztosítása a munkavégzők egészségének megóvása érdekében. A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik a megfelelő szaktudással és a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel.

Munkabaleset vagy üzemi baleset?

A munkavállaló kötelessége, hogy mindig munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásával végez munkát. Baleset esetén a munkavállalónak azonnali jelentési kötelezettsége van a munkáltató felé, még akkor is, ha a sérülés nem számottevő.

A munkáltató és a munkavállaló kölcsönös tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége a balesetek megelőzése érdekében alapvető követelmény.

Ha mégis bekövetkezik a baleset, melyek a legfontosabb teendők?

A munkáltató dokumentálási, kivizsgálási és bejelentési kötelezettsége

A munkáltatónak minden olyan balesetet, mely miatt a munkavállaló legalább 3 munkanapon át munkaképtelen volt, ki kell vizsgálnia és nyilvántartásba kell vennie.

A munkabaleseti nyilvántartás módját az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 5. és 6. §-ai tartalmazzák. A sérült kérésére a munkáltatónak a munkaképtelenséget nem okozó munkahelyi balesetek körülményeit is tisztázni kell.

A munkáltatónak a baleset kivizsgálása során meg kell állapítania, hogy a balesetet munkabalesetnek tekinti-e.

Ha nem tekinti annak, akkor erről értesítenie kell a sérültet (hozzátartozót/képviselőt), és tájékoztatnia kell a jogorvoslat lehetőségéről.

A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza (tényállás tisztázása, munkabaleset okainak felderítése, jegyzőkönyv készítése, helyszínrajz, fénykép, tanúk meghallgatása, kockázatelemzés stb.).

A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a végrehajtási rendelet 4/a. számú melléklet szerinti munkabaleseti jegyzőkönyvben és szükség esetén pótlapon kell rögzíteni. A jegyzőkönyv kitöltési útmutatóját a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

A munkáltató köteles a baleset kivizsgálásának befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő 8. napig megküldeni a jegyzőkönyvet:

  • a sérültnek (vagy hozzátartozójának/ képviselőjének),
  • a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak és
  • a társadalombiztosítási kifizetőhelynek (amennyiben a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor a kifizető helyként működő fővárosi, vagy megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári
  • feladatkörében eljáró járási/fővárosi kerületi hivatalnak).

Súlyos munkabaleset

A sérült halála vagy maradandó egészségkárosodása esetén a munkavédelmi hatósághoz küldött jegyzőkönyv mellé másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját:

  • meghallgatási jegyzőkönyvek,
  • szakmai képzettség igazolása,
  • kezelési jogosultság igazolása,
  • egészségügyi alkalmasság igazolása,
  • üzembe helyezési dokumentumok,
  • fényképek,
  • szabályzatok,
  • stb.

Ha a munkavállaló vitatja a baleset kivizsgálásának módját, eredményét, vagy a megállapított tényeket, akkor azt bejelentheti a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak.

A munkavállaló kötelezettségei

A munkavállaló köteles:

  • a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban a munkahelyén megjelenni,
  • a munkavédelmi szabályokat betartani,
  • a munkáltatóval és munkatársaival együttműködni,
  • megtagadni a munkáltató utasításának végrehajtását, ha az maga vagy más személy életét, testi épségét veszélyezteti,
  • a bekövetkezett balesetről a munkáltatót azonnal értesíteni.

A balesetek minősítése

A balesetben sérült számára az egészségügyi ellátási igény érvényesítése szempontjából fontos a baleset minősítése. Nem mindegy, hogy az elszenvedett baleset munkabalesetnek vagy üzemi balesetnek minősül, mert a két dolog nem ugyanaz.

Nézzük, mi a kettő közt a különbség!

Munkabaleset

A munkabaleset egy olyan munkavédelmi fogalom, melynek definícióját a munkavédelmi törvény 87. § 3. pontja tartalmazza:

“Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.”

A fentiek alapján tehát a munkahelyi baleset minden olyan baleset, amelyek a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, függetlenül a munkavállaló közrehatásától, azaz hibájától.

Szervezett munkavégzés tekinthető minden munkaviszonyban, illetve munkaviszony jellegű jogviszonyban végzett munkavégzés például:

  • közalkalmazotti jogviszony
  • közszolgálati jogviszony
  • tanulói jogviszony
  • hallgatói jogviszony
  • szövetkezeti tagsági jogviszony
  • közérdekű munkavégzés
  • honvédelmi szervezetnél végzett munka
  • fogvatartottként végzett munka
  • közérdekű önkéntes tevékenység
  • munkáltató által szervezett társadalmi munka

Tilos a munkavállalót bejelentés nélkül foglalkoztatni. Amennyiben ilyenkor következik be a baleset, az mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak hátrányos jogkövetkezménnyel jár.

A munkahelyi baleset tehát egy olyan tág fogalom, amibe beletartozik minden olyan baleset, ami a munkavállalót a munkavégzéssel kapcsolatosan éri például:

  • munkához kapcsolódó közlekedés,
  • anyagmozgatás,
  • tisztálkodás,
  • étkeztetés,
  • foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, vagy
  • a munkáltató által biztosított egyéb szolgáltatás igénybevétele közben.

Nem tekinthető azonban munkabalesetnek az a baleset, amely a munkavállalót a lakásról a munkahelyére vagy visszafelé, menet közben éri! Kivétel, ha a baleset a munkáltató saját, vagy bérelt járművével történt.

Üzemi baleset

Az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés olyan speciális társadalombiztosítási alapfogalmak, melyek szűkebb tartalommal bírnak, mint a munkabaleset fogalma.

A meghatározás az egészségbiztosítási törvény 52. §-ában találhatók az alábbiak szerint:

“52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

(2) A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

(3) Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy

b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.”

A meghatározás szerint üzemi baleset tehát minden olyan munkavégzéssel kapcsolatos baleset, vagy foglalkozási megbetegedés, amely a munkavállalót foglalkozása közben, vagy azzal összefüggésben éri, és nem bizonyítható a munkavállaló közrehatása.

Úti baleset

Az üzemi balesetek közé tartozik az úgynevezett úti baleset is.

Úti balesetről akkor beszélünk, ha a baleset a sérültet a munkába menet vagy jövet érte, feltéve, hogy a legrövidebb úton közlekedett és az utazást indokolatlanul nem szakította meg. Az úti balesetek üzemi balesetnek történő minősítése során meg kell vizsgálni, hogy a balesetet szenvedett személy a lehető legrövidebb úton haladt‐e hazafelé és az útközben tett kitérő szükségesnek tekinthető‐e.

Például egy mindennapos bevásárlás, vagy ha gyermekét naponta hozza el az óvodából, iskolából nem tekinthető indokolatlan megszakításnak, hiszen ezek az élethez szükséges mindennapi cselekményeknek számítanak.

Munkabaleset vagy üzemi baleset?

Foglalkozási megbetegedés

Üzemi balesetnek tekinthető a foglalkozási megbetegedés is, melynek megállapítása orvosszakmai feladat.

A bejelentést a megbetegedést észlelő orvos (foglalkozás-egészségügyi orvos, fekvőbeteg gyógyintézet orvosa, háziorvos) köteles megtenni. A foglalkozási megbetegedés gyanújának bejelentéséhez szükséges nyomtatvány és kitöltési útmutató ide kattintva tölthető le.

A kivizsgálást a munkavédelmi hatóság végzi, melybe a munkáltatón kívül bevonja a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, a munkavédelmi képviselőt, valamint a minisztérium orvos végzettségű kormánytisztviselőjét is.

A foglalkozási megbetegedések bejelentésével és kivizsgálásával kapcsolatos részletes szabályokat a 27/1996. (VIII.28.) NM rendelet tartalmazza. A bejelentés alapján bírálja el társadalombiztosítási kifizetőhely, illetve a kormányhivatal, hogy a foglalkozási megbetegedés baleseti ellátásra jogot adó üzemi balesetnek minősül-e.

A baleseti egészségügyi szolgáltatási szempontból üzemi balesetnek minősül még:

  • a nevelési-oktatási intézményben, vagy iskolán kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részt vevő tanuló, akit a baleset gyakorlati képzés közben ér,
  • a szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, szenvedélybeteg foglalkoztatása körében bekövetkezett balesete,
  • az őrizetbe vett, előzetes letartóztatásban lévő és fogvatartott munkavégzése során során bekövetkezett balesete,
  • a közcélú, közérdekű munkát végző munkavégzés közben elszenvedett balesete,
  • az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavégzés közben bekövetkezett balesete.

NEM üzemi baleset az olyan baleset, melyet a munkavállaló közrehatása, hibája okozta (Ebtv. 53. § (1) bekezdés):

  • a munkavállaló alkohol, vagy kábítószer hatása alatt állt,
  • a munkavállaló engedély nélküli munkát végzett,
  • a munkavállalót a munkába menet, vagy jövet érte, de indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedett, vagy utazását indokolatlanul megszakította,
  • a munkavállaló sérülését maga okozta,
  • a munkavállaló a baleset bejelentésével, vagy az orvosi segítség igénybevételével szándékosan késlekedett.

A baleset üzemi balesetté minősítésénél a baleset összes körülményét figyelembe kell venni. A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet is köteles a munkáltató kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét Üzemi baleseti jegyzőkönyvben rögzíteni. A jegyzőkönyv nyomtatványa a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető. A kitöltött nyomtatványt a munkabalesetek bejelentésére vonatkozó szabályok szerint kell a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában a kormányhivatalnak megküldeni.

A sérült, vagy a foglalkozási megbetegedést elszenvedő munkavállaló (vagy hozzátartozója, képviselője) az üzemi baleset elismerésére vonatkozó kérelmét a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez, vagy a munkáltató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújthatja be, legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított 1 éven belül. A határidő jogvesztő, azaz elmulasztása esetén igazolással nem lehet élni.

Arról, hogy a balesetet, foglalkozási megbetegedést üzemi balesetnek ismerték-e el, a társadalombiztosítási kifizetőhely/kormányhivatal hoz közigazgatási határozatot. Az üzemi balesetet elismerő első fokú határozatot a betegnek meg kell őriznie, és a baleseti ellátások igénybevételéhez minden esetben be kell mutatnia. Amíg az üzemi balesetet az illetékes hatóság nem ismerte el, a balesettel kapcsolatos egészségügyi ellátási költségeket a sérült maga fizeti.

Ha az elsőfokú határozat nem ismeri el a baleset üzemi jellegét, a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet fellebbezést benyújtani az elsőfokú döntést hozó szervhez, de azt a másodfokon eljáró szervnek kell címezni. A fellebbezés elbírálása során hozott másodfokú döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs, ellene csak jogszabálysértésre hivatkozva lehet a bírósághoz fordulni. A keresetet a másodfokú döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni.

Egészségbiztosítási baleseti ellátások és fajtái

A társadalombiztosítási ellátó rendszerben a balesetbiztosítási ellátásokra speciális szabályok vonatkoznak.

Az üzemi balesetet elismerő határozat meghozatala azért fontos, mert a munkavállaló csak ennek birtokában válik az általánostól eltérő, annál kedvezőbb egészségbiztosítási ellátásra jogosulttá (például baleseti táppénz, baleseti járadék, kedvezményes gyógyszervásárlás, útiköltség térítés stb.).

A baleseti egészségbiztosítási ellátás tehát csak üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés esetén vehető igénybe.

Baleseti egészségügyi szolgáltatás

Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz javítási díjához 100 %-os mértékű támogatás jár. Ez megegyezik a gyógyászati ellátás árával, illetve a gyógyászati segédeszköz javítási díjával.

Baleseti táppénz

A baleseti táppénz megállapításának feltétele, hogy az üzemi baleset és a keresőképtelenség ok-okozati összefüggésben legyen egymással. Tehát baleseti táppénzt az jogosult igénybe venni, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb 3. napon bekövetkezett üzemi baleset következtében keresőképtelenné vált.

Keresőképtelen az, aki üzemi balesettel összefüggő egészségi állapota, vagy gyógyászati segédeszköz hiánya miatt nem tud munkát végezni. A baleseti táppénz 1 éven keresztül jár, folyósítása legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható. A baleseti táppénz számítási alapja a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa.

Mértéke a számítási alap 100%-a, az úti üzemi baleset megállapítása esetén 90%-a.

Főszabály szerint a baleseti táppénz iránti kérelmet az orvosi igazolással együtt a munkáltatóhoz kell benyújtani. Amennyiben a munkáltatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy azt köteles 5 napon belül továbbítani a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A baleseti táppénz iránti kérelmet a baleset bekövetkezésétől számított legfeljebb 1 éven belül lehet benyújtani.

Munkabaleset vagy üzemi baleset?

Baleseti járadék

A baleseti járadék iránti igényt a baleset bekövetkezésétől számított 3 éven belül, a foglalkozási betegség megállapítását követő 1 éven belül lehet benyújtani írásban az e célra rendszeresített nyomtatványon.

Az űrlap letölthető ide kattintva (K05-ös számú nyomtatvány). Az igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell előterjeszteni.

Baleseti járadékra az jogosult, akinek az üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, és nem illetik meg a megváltozott munkaképességű személyekre vonatkozó ellátások, illetve nem részesül a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó öregségi nyugdíjban. Ha az egészségkárosodás mértéke a 20%-ot nem haladja meg, akkor legfeljebb 2 évig jár, amennyiben a 20%-ot meghaladja, akkor időkorlát nélkül jár (kivétel: szilikózis, azbesztózis foglalkozási megbetegedés esetében nincs időkorlát).

A baleseti járadékkal kapcsolatban az egészségkárosodás mértékét szakkérdésként vizsgálja az arra jogosult szerv. A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján állapítják meg.

Foglalkozási betegség esetén a baleseti járadék számítási alapja a foglalkozási baleset veszélyének kitett munkakörben elért utolsó 1 évi kereset havi átlaga. A baleseti fokozat változása esetén a járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítják. A baleseti járadék megszűnik, ha az egészségkárosodás a 13%-ot már nem haladja meg.

A baleseti járadék összege:

Baleseti fokozatEgészségkárosodás mértékeUtolsó egy évi kereset havi átlagkeresetének %-a
 1. baleseti fokozat 14-20%

 8%
 2. baleseti fokozat 21-28%10% 
 3. baleseti fokozat29-39% 15% 
 4. baleseti fokozat39% felett 30% 

Baleseti hozzátartozói nyugellátás

Üzemi baleset következtében elhunyt sérült hozzátartozóját illeti meg.

Fajtái:

A baleseti hozzátartozói nyugdíj iránti igény a halál bekövetkeztétől számított 2 éven belül kérhető a lakóhely szerint illetékes megyei, vagy fővárosi kormányhivatal járási/fővárosi kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervétől.

A baleseti ellátások iránti igény érvényesítése

A bejelentett üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés tényéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv dönt.

Az üzemi baleset végleges döntéssel történő megállapításáig a biztosítottnak az általános szabályok szerint járnak az ellátások. Amint az üzemi balesetet elismerő határozat jogerőre emelkedik, az előzetesen kifizetett ellátási díjak és a baleseti ellátási díj közötti különbözet a jogosult részére megtérítésre kerül.

A balesettel okozott ellátások költségeinek megtérítése

A munkavédelmi szabályokban foglalt bármely kötelezettség elmulasztása önmagában elég a felelősség megállapításához, vagyis az ellátások költségeit ilyen esetekben a munkáltatónak kell megfizetnie.

A megtérítés összegét a sérült személy egészségügyi- és pénzbeli ellátásával kapcsolatban az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett költségek határozzák meg. A megtérítési igényt az egészségbiztosítási pénztári feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: kormányhivatal) úgynevezett fizetési meghagyás (közigazgatási határozat) kibocsátásával érvényesítik.

A balesetért felelős a sérült által igénybe vett valamennyi pénzbeli-, illetve járó- és, fekvőbeteg ellátást például:

  • gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás;
  • rehabilitációs-, gyógyfürdő ellátások;
  • betegszállítás;
  • képalkotó eljárás, fogászati ellátás, otthoni szakápolás, táppénz;
  • baleseti táppénz;
  • és az útiköltség térítés költségeit;
  • stb.,

továbbá az ezen ellátások összege utáni kamatot is köteles megfizetni. A kamat mértéke a jegybanki alapkamathoz igazodik. A kamatot a pénzbeli ellátás (táppénz, baleseti táppénz) folyósításának napjától, egészségügyi szolgáltatás esetén az egészségbiztosító finanszírozási összegének átutalása időpontjától a fizetési meghagyás aláírásának napjáig kell felszámítani.

A baleseti megtérítési eljárás során a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi ellátásoknak az Egészségbiztosítási Alapból elszámolt költségei megtérítésére van lehetőség, tehát ez az eljárás nem érinti a sérültek egyéb kárigényét.

Ha a munkahelyi baleset bekövetkezésében a sérült is közrehatott, és egyidejűleg a munkáltató is munkavédelmi szabályt sértett, ebben az esetben sem lehet a munkáltató és a sérült között kármegosztást alkalmazni, az egészségbiztosítási ellátást egészében a munkáltatónak kell megfizetnie.

A munkáltató felelősségét megalapozzák az olyan mulasztások is, mint például a munkavédelmi oktatás elmaradása, a belső munkavédelmi ellenőrzés hiánya, a biztonsági szabályok vagy a biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése is.

Az egészségbiztosítási ellátásra jogosult felelőssége

A baleseti ellátásban részesülő köteles megtéríteni a neki felróható módon jogalap nélkül felvett egészségügyi ellátás összegét. A megtérítésre előírt összeg után kamatfizetési kötelezettség is terheli.

Felelősség a munkabaleset vagy üzemi baleset bekövetkezéséért

A baleset során megsérültek egészségügyi ellátásával és keresőképtelenségével kapcsolatos egyes költségeket az egészségbiztosítás finanszírozza.

Kártérítés vagy kártalanítás?

Azonban a baleset bekövetkezéséért gyakran nem a sérülést szenvedett személy a felelős, ezért ilyen esetekben a balesettel kapcsolatban az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett költségeket a balesetet, sérülést okozó köteles megtéríteni, amennyiben a felelőssége megállapítható.

Tehát az köteles megtéríteni a balesettel okozott ellátások költségeit, akinek a felelősségét megállapítják abban, hogy jogellenes magatartásával másik ember balesetét, sérülését okozta, például munkahelyi baleset esetén a munkáltató.

A munkáltató felelősségi rendszere

A munkáltató felelősségi rendszere rendkívül összetett és sokrétű.

Fajtái:

  1. Polgárjogi, munkajogi, társadalombiztosítási felelősség:
    A munkáltató köteles az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek megteremtésére. Mulasztás esetén kártérítési felelősség lép fel. Erre a Polgári törvénykönyv általános felelősségi-kártérítési szabályai, valamint a Munka törvénykönyve 166-169. §-ai az irányadók (a munkáltató kártérítési felelőssége).Amennyiben a munkáltató felelőssége megállapítható, károkozás esetén a munkáltató köteles a munkavállaló teljes kárát megtéríteni. A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni. A kártérítési kötelezettség a munkavállaló halála esetén az eltartott hozzátartozót is megilleti. A kártérítés a károkozás bekövetkeztekor nyomban esedékes.

    Nem kártérítés, hanem sérelemdíj fizetendő, ha a jogellenes magatartás a személyiségi jog sérelmét okozta.

    Munkabalesetek, üzemi balesetek, foglalkozási balesetek esetén, ha a sérült egészségbiztosítási ellátásban részesült, megtérítési igényét az egészségbiztosító szerv is érvényesíti a munkáltató felé.

    A munkaügyi perekben általában a munkáltatót terheli a bizonyítási kötelezettség. A munkaügyi jogvitákban az elévülési igény 3 év.

  2. Büntetőjogi felelősség:
    A munkavédelmi kötelezettségek be nem tartása esetén foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés tényállás megállapítása esetén a Btk. 165. §-a szerint a büntetés 1 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
  3. Közigazgatási felelősség:
    A közigazgatási felelősség jelenti a munkavédelmi szabályok betartásának és a munkavédelmi intézkedések megtételének kötelezettségét. Mulasztás esetén munkavédelmi bírság kiszabása lehetséges.

A témával foglalkozó legfontosabb jogszabályok

  • 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről (Ptk.)
    XXVI. fejezet:A kártérítési felelősség általános szabályai és közös szabályai 6:518. §-6:534. §
  • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mtv.)
    166-169. §: a munkáltató kártérítési felelőssége, a kártérítés mértéke és módja
  • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvtv.)
    III. fejezet: Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei (18-53. §)
    IV. fejezet: A munkáltatók és a munkavállalók kötelességei és jogai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáról (54-63. §)
    Fogalom-meghatározások: baleset, munkabaleset, szervezett munkavégzés stb. (87. §)
  • 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
    A munkabaleset és foglalkozási megbetegedés bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása (5-10. §)
    3. sz. melléklet: A munkabaleset kivizsgálásának szempontjai
    4/a. sz. melléklet: munkabaleseti jegyzőkönyv (kötelezően használandó nyomtatvány)
    5. sz melléklet: Munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutató
  • 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv.)
    VI. fejezet: Baleseti ellátás
    - Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés (51-53. §)
    - Baleseti egészségügyi szolgáltatás (54. §)
    - Baleseti táppénz (55-56. §)
    - Baleseti járadék (57-60. §)
    - Baleseti ellátások iránti igény (64- 68/B. §)
    - Határozat megtámadhatósága (76-78. §)17/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
    - Baleseti ellátásra való jogosultság (32-33. §)
    - Igény érvényesítése (37-50/B. §)

  • 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról






Köszönöm, hogy elolvasta!

dr. Gerőcs Klára

Gyakorló jogászként számos jogterülettel találkoztam karrierem során. Célom, hogy a hosszú évek alatt megszerzett tudásommal, közérthető módon segítsek minden érdeklődőt eligazodni a jog útvesztőiben.

dr. Gerőcs Klára







Megértettem és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót.



Ügyfeleink írták

Kavaleczné Nagy Erika

„Minden Sorstársunknak ajánlom a Balesetem.hu csapatát, aki megbízható, célorientált, motivált, együttműködő, sikeres emberekre szeretné bízni problémája megoldását.” – Kavaleczné Nagy Erika

„Minden Sorstársunknak ajánlom a Balesetem.hu csapatát, aki megbízható, célorientált, motivált, együttműködő, sikeres emberekre szeretné bízni problémája megoldását.” – Kavaleczné Nagy Erika

„Minden Sorstársunknak ajánlom a Balesetem.hu csapatát, aki megbízható, célorientált, motivált, együttműködő, sikeres emberekre szeretné bízni problémája megoldását.” – Kavaleczné Nagy Erika

Balesetem.hu ügyfélvélemény Szandai Jánostól

„Nyugodtan tudom mindenkinek ajánlani, minden úgy történt, ahogy telefonon vagy az email fiókon keresztül megbeszélésre került.” – Szandai János

„Nyugodtan tudom mindenkinek ajánlani, minden úgy történt, ahogy telefonon vagy az email fiókon keresztül megbeszélésre került.” – Szandai János

„Nyugodtan tudom mindenkinek ajánlani, minden úgy történt, ahogy telefonon vagy az email fiókon keresztül megbeszélésre került.” – Szandai János

Balesetem.hu ügyfélvélemény Dékány Istvántól

„Ennél az irodánál nincs az, hogy talán, esetleg vagy nem tudom.” – Dékány István

„Ennél az irodánál nincs az, hogy talán, esetleg vagy nem tudom.” – Dékány István

„Ennél az irodánál nincs az, hogy talán, esetleg vagy nem tudom.” – Dékány István

Kavalecz Attila

„Nyugodt szívvel ajánlom a Balesetem.hu csapatát.” – Kavalecz Attila

„Nyugodt szívvel ajánlom a Balesetem.hu csapatát.” – Kavalecz Attila

„Nyugodt szívvel ajánlom a Balesetem.hu csapatát.” – Kavalecz Attila

Gulácsy Zoltánné

„Ne gondolkozzon, bízza a kárügyintézést szakemberekre mert biztosan több pénzhez jut.” – Gulácsy Zoltánné

„Ne gondolkozzon, bízza a kárügyintézést szakemberekre mert biztosan több pénzhez jut.” – Gulácsy Zoltánné

„Ne gondolkozzon, bízza a kárügyintézést szakemberekre mert biztosan több pénzhez jut.” – Gulácsy Zoltánné

Baranyai Lászlóné

„A határidők és a megbeszéltek pontos betartásával, folyamatos tájékoztatással és kellő odafigyeléssel követték végig az ügyem menetét.” – Baranyai Lászlóné

„A határidők és a megbeszéltek pontos betartásával, folyamatos tájékoztatással és kellő odafigyeléssel követték végig az ügyem menetét.” – Baranyai Lászlóné

„A határidők és a megbeszéltek pontos betartásával, folyamatos tájékoztatással és kellő odafigyeléssel követték végig az ügyem menetét.” – Baranyai Lászlóné

Döme Ernőné

„Minden kérdésre érthető választ kaptunk, minden a megbeszélt módon történt az egész ügy lezárásáig.” – Faragó Sándorné

„Minden kérdésre érthető választ kaptunk, minden a megbeszélt módon történt az egész ügy lezárásáig.” – Faragó Sándorné

„Minden kérdésre érthető választ kaptunk, minden a megbeszélt módon történt az egész ügy lezárásáig.” – Faragó Sándorné

Farkas Lászlóné

„Fájós lábbal nem nekünk kell rohangálni az ügyeket intézni.” – Farkas Lászlóné

„Fájós lábbal nem nekünk kell rohangálni az ügyeket intézni.” – Farkas Lászlóné

„Fájós lábbal nem nekünk kell rohangálni az ügyeket intézni.” – Farkas Lászlóné

Domokos Pálné

„Mindent megtettek annak érdekéden, hogy az ügy sikeresen záruljon! Köszönöm!.” – Domokos Pálné

„Mindent megtettek annak érdekéden, hogy az ügy sikeresen záruljon! Köszönöm!.” – Domokos Pálné

„Mindent megtettek annak érdekéden, hogy az ügy sikeresen záruljon! Köszönöm!.” – Domokos Pálné

Slider

Még több vélemény







Balesetem.hu a médiában


Google értékelés

Munkabaleset vagy üzemi baleset?

Átl. értékelés: 5
Értékelte: 4




Baleseti kártérítésBlogMunkabaleset vagy üzemi baleset?