Orvosszakértői vélemény

Mielőtt belemerülnénk az orvosszakértői vélemény részletezésébe, szeretnék rávilágítani arra, hogy a tudomány és a technika elmúlt évtizedekben tapasztalt jelentős fejlődése kétségkívül hatást gyakorolt a társadalom fejlődésére is: a társadalmi viszonyok bonyolultabbá váltak.

A jogi problémák például egyre több esetben fonódnak össze más szakterületekhez tartozó kérdésekkel, megítélésük ezért sokszor különleges szakértelmet igényel. Ilyen esetekben szoktak igénybe venni valamilyen szakterülethez tartozó igazságügyi szakértőt.

Ki az igazságügyi szakértő a törvény szerint?

“Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását.” – a 2016. évi XXIX. törvény, az igazságügyi szakértőkről 3. § (1) alapján.

Ki vehet igénybe igazságügyi szakértőt?

1. Bíróság, közjegyző, ügyészség, rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság rendelhet ki szakértőt.
2. Magánszemélyek és cégek részére megbízás alapján készítenek szakértői véleményt – ez a magánszakértő intézménye.

Leggyakoribb vitás felek:

• munkavállaló kontra munkáltató
• orvos/egészségügyi intézmény kontra beteg
• közúti baleset sérültje kontra vétkes fél vagy biztosító

Szakértő igénybevétele polgári perekben

Polgári peres eljárás során elsődlegesen a felek által benyújtott magánszakértői vélemény használható fel bizonyítékként. A bíróság csak abban az esetben rendelhet ki szakértőt, ha az adott szakkérdésben a felek nem indítványozták magánszakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő véleményének felhasználását.

Egy per megindítása előtt érdemes azonban a per tárgyára, jellegére tekintettel végiggondolni, hogy miként kerüljön bevonásra a szakértő a perbe, mert amennyiben a bíróság rendel ki szakértőt vagy más ügyben kirendelt szakértő véleménye kerül felhasználásra, akkor már nincs lehetőség magánszakértői bizonyítás indítványozására.

Nagyon lényeges szabály, hogy a bizonyítást, illetve a bizonyítékokat annak a félnek kell felajánlania, akinek érdeke, hogy a bíróság azokat valós tényeknek fogadja el.

Szakértő igénybevétele büntetőeljárásban

Büntetőeljárásokban akkor kerül sor szakértő kirendelésére, ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges.

A polgári eljáráshoz képest a büntetőeljárásban akkor is ki kell rendelni a szakértőt, ha például a szakvélemény tárgyát a hivatásos bíró meg tudná ítélni, de az szakkérdésnek minősül.

A terhelt és a védő által megbízott szakértő magán felkérésre készített szakvéleményét az okiratra vonatkozó szabályok szerint kell felhasználni, a szakértő pedig tanúként hallgatható ki.

A nyomozó hatóság, és a bíróság abban az esetben köteles elfogadni a magánszakértői véleményt, ha a terhelt és védőjének szakértő kirendelésére vonatkozó indítványát korábban elutasította vagy nem az általuk megjelölt szakérőt rendelte ki.

Mikor van szükség orvosszakértői véleményre?

Igazságügyi orvosszakértői vélemény készítésére olyan ügyekben van szükség, amelyekben az élet, a testi épség és az egészség megsértésével kapcsolatban kár keletkezett.

Polgári peres eljárásokban az igazságügyi orvosszakértő feladata leggyakrabban a vizsgált személy belátási képességének véleményezése, büntető ügyekben pedig a bűnelkövetők beszámítási képességének vizsgálata.

De orvosszakértői vélemény kérhető például:

• egészségi állapotról, illetve egészségkárosodásról,
• testi sértés kapcsán okozott sérülések keletkezési mechanizmusának és gyógytartamának megállapításáról,
• sérülés utáni maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vizsgálatáról,
• rendkívüli haláleset kapcsán a halál okának és körülményeinek utólagos értékeléséről,
• szabadságvesztés büntetés esetén halasztási kérelem elbírálásához egészségi állapot, életveszély fennállásnak véleményezéséről,
• alkohológiai és toxikológiai vizsgálatok eredményeiről,
• megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotról, illetve egészségkárosodásról,
• vitatott orvosi tevékenységről, mulasztásról, szabályszegésről,
• genetikai vizsgálatokról.

Hogyan dolgozik egy orvosszakértő?

Az igazságügyi orvostan részben patológia, részben pedig jogtudomány, ezért az orvosszakértő munkája igen összetett.

Az igazságügyi orvosszakértő tevékenysége kiterjed:

1. a szakvéleményhez szükséges vizsgálatok elvégzésére,
2. az orvosszakértői vélemény előkészítésére,
3. elkészítésére,
4. előterjesztésére, valamint
5. a hatóság/bíróság kérésére annak kiegészítésére és az ezekkel összefüggő valamennyi részcselekményre.

Vizsgálata szemle alapján, és/vagy a sérült ellátásakor, kezelésekor készített orvosi dokumentumok felhasználásával történik.

A vizsgálat leggyakrabban sérülések, betegségek (ide tartozik a beszámíthatóság is), általános egészségi állapot, munka-, és keresőképesség véleményezése céljából történik.

Az egyik legfontosabb része egy orvosszakértői véleménynek, annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a károkozó magatartás és a károsultat ért hátrány között van-e összefüggés.

 

Ez után következik a munkaképtelenség, illetőleg a munkaképesség-csökkenés szakértői véleményezése. Ezektől függ ugyanis a bíróság által megítélt kártérítés összege vagy járadék nagysága.

 

Mindezek mellett az orvosszakértő feladata a károsult (esetleges) közrehatásának véleményezése is.

Halálos kimenetelű balesetek esetén hogyan készül orvosszakértői vélemény?

Azokban az esetekben, ahol haláleset történt, a holttest boncolására kerül sor. A nyomozó hatóság nyomozati adatokat és orvosi dokumentumokat, esetenként bűnjelként kezelt tárgyakat is a szakértő rendelkezésére bocsájthat.

Ezek segítségével tisztázhatóak az elhalálozás körülményei, a halálesettel kapcsolatos felelősség kérdései, bizonyítható vagy éppen kizárható a bűncselekmény.

Az orvosszakértői vélemény tartalma

Az orvosszakértői szemle alkalmával észlelt jelenségeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A testi vizsgálat „jegyzőkönyve” lehet:

• a sérülésekről készített látlelet, vagy
• bizonyítvány az általános egészségi állapot, gyógykezeléssel kapcsolatos adatok igazolására.

Figyelem! A látlelet adás még nem szakértői tevékenység, akkor minősül azzá, ha büntető vagy polgári peres eljárás során felhasználják.

A szakvéleménynek tartalmaznia kell:

1. a leletet,
2. a vizsgálat módszerének rövid ismertetését,
3. a szakmai ténymegállapításokat,
4. a szakértő véleményét,
5. ha az ügyben korábban vizsgálat lefolytatására került sor és a kirendelés erre kiterjed, a korábbi vizsgálatra vonatkozó adatok és megállapítások értékelését,
6. a módszertani levélre történő utalást, illetve a módszertani levélben foglaltaktól történő eltérés esetén ennek indokait és
7. az arra való utalást, hogy az igazságügyi szakértő mely szakterületen jogosult szakvéleményt adni illetve, hogy az igazságügyi szakértő vagy más személy eseti szakértőként járt el.

Forrás: 2016. évi XXIX. törvény 47. § (4)

A szakvélemény bizonyítási eszköz, az általa hordozott bizonyíték (bizonyítandó tény) pedig a szakértőnek a hozzá intézett kérdésekben kialakított szakmai véleménye.

Az orvosszakértő díjazása

Amennyiben bíróság rendeli ki a szakértőt, díjának megállapításakor az *igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendeletet kell figyelembe venni:

A szakértő díja munkadíjból és költségtérítésből (a szakvélemény elkészítésével kapcsolatban felmerült, szükséges és igazolt kiadások) tevődik össze.

A számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségek (pl. posta, telefon, irodaszer stb.) fedezésére költségátalányt állapítanak meg, amely a szakértő munkadíjának 35%-a, de legfeljebb 100.000.- Ft összegű lehet.

A szakértőt a tárgyaláson történő megjelenésért jelenléti díj, az utazással eltöltött időre pedig óradíj és utazási költségtérítés illeti meg.

A szakértő díjának megelőlegezésére és bírósági letétbe helyezésére az a fél köteles, aki a szakértő kirendelését indítványozta, illetve akinek érdekében áll a szakértői vélemény elkészítése és bizonyítékként történő felhasználása. Az eljárás végén a bíróság a pervesztes felet kötelezi ezen díj megtérítésére is.

Magánszakértői vélemény elkészítésének díja tág határok között változik. Függ a szakértő kilététől, szakterületétől, az eset bonyolultságától, és még számos más szemponttól.

Egy orvosszakértő például úgy határozta meg díját, hogy 10 kérdés megválaszolásáig 100.000 Ft+ÁFA, afölött minden további kérdésre adott válasz 10.000 Ft-ba kerül.

Összefoglalás

Az igazságügyi szakértők szerepének fontosságát jelzi, hogy a szakértőre, mint eljárásjogi intézményre vonatkozó alapvető rendelkezések helyet kaptak valamennyi fontosabb eljárási jogszabályban.

Az orvosszakértők munkájuk eredményeképpen olyan, szakmailag megalapozott véleményekkel igyekeznek segíteni a hatóságok és bíróságok munkáját, amelyek túlmutatnak a hétköznapi szinten, általános ismeretek birtokában megválaszolható kérdéseken. Közreműködésükkel a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez járulnak hozzá, amely bizonyos esetekben eldöntheti egy per kimenetelét.

Ha személyi sérüléses közlekedési balesetetben súlyosan megsérült, a biztosítóval történő kárrendezés során szintén szükség lehet orvosszakértői véleményre. Ha önhibáján kívül Ön is hasonló helyzetbe került, vegye fel velünk a kapcsolatot, és segítünk a lehető legmagasabb összegű sérelemdíj megszerzésében.