Hogyan zajlik a baleseti kártérítés?
Elsőként természetesen magáról a baleset bekövetkezéséről beszélhetünk. A kárbejelentésre már a helyszínen készülni kell, így érdemes röviden áttekinteni, hogy mit kell tenni, ha közlekedési baleset érte Önt.
A legfontosabb, hogy meggyőződjön arról, hogy személyi sérülés történt-e, és amennyiben igen, akkor azonnal gondoskodjon a sérültek ellátásáról, illetve a mentők és a rendőrök értesítéséről.
A rendőrséget kötelező értesíteni személyi sérülés esetén, azonban akkor is hasznos lehet gondoskodni a jelenlétükről, ha ilyesmi nem történt. Segítséget nyújthatnak a felelősségi kérdések eldöntésében és adott esetben a rendőrség által felvett jegyzőkönyv kulcsszerepet játszhat a kárigény érvényesítésében és a bizonyításban is.
A rendőrség gondoskodik a helyszín körülményeinek pontos rögzítéséről, a legfontosabb adatok és tények feljegyzéséről, azonban ilyenkor sem árthat ha mi magunk is készítünk pár fényképet a baleset helyszínéről. Amennyiben a rendőrség nem száll ki ezt semmiképpen se mulassza el megtenni! A kárigény érvényesítése során minél több bizonyítékkal tudja alátámasztani a kára bekövetkeztét valamint annak mértékét, annál nagyobb eséllyel fog az Önre nézve kedvező kártérítésben részesülni.
Fontos továbbá kiemelni, hogy a baleset után ne nyúljon semmihez, csak a fényképeket készítse el. Annak, hogy mi, hol és milyen helyzetben helyezkedik el később kiemelt jelentősége lehet a felelősség megállapításánál.
Szemtanúk
A bizonyítékok gyűjtése körében fontos szerepet játszhatnak a fényképek mellett a szemtanúk is. Ne felejtse el a közelben tartózkodók közül elkérni az egyes személyek nevét és lakcímét, további elérhetőségét, hogy egy esetleges későbbi bírósági eljárásban tanúként lehessen idézni őket.
Baleseti bejelentő
Ezután következhet a baleseti bejelentő szabályos kitöltése majd aláírása. A baleseti bejelentő az az alapdokumentum, amely tartalmazza a biztosító számára a legfontosabb adatokat a balesetről, úgymint a baleset által érintett felek személyazonosító adatait, amennyiben közlekedési balesetről van szó az érintett járművek kötelező gépjármű felelősségbiztosítójának megnevezését és a baleset rövid leírását.
Az Európai Unió tagországaiban a baleseti bejelentő lap felépítése mindenhol azonos, így akkor sem kell aggódnia a kártérítés miatt, ha külföldön érte baleset.
E-kárbejelentő
2019. január elején jelent meg a Magyar Biztosítók Szövetsége által fejlesztett kárbejelentő applikáció, az E-kárbejelentő, mely a gyorsabb és kényelmesebb kárbejelentést hivatott biztosítani. Fontos azonban tudni, hogy az applikáció egyelőre csak magyar felek között használható.
Forrás: Index.hu
A következő lépés maga a kárbejelentés
A kárbejelentést a vétlen félnek a károkozó kötelező felelősségbiztosítását nyújtó biztosítónál kell megtennie. Erre a baleset időpontjától számítva 30 napja van. A károkozónak is kötelezettsége jelentenie a balesetet a biztosítójának, de neki ugyanerre csak a balesettől számított 5 napon belül van lehetősége.
A kárbejelentés többnyire onilne történik, a biztosító által nyújtott felületen – ez az e-kárbejelentés. Általában egy űrlap kitöltésével lehet eleget tenni a kárbejelentésnek, az ott megadott adatok pontos leírásával. A bejelentést a szükséges dokumentumok csatolásával kell bizonyítani.
Az online bejelentésen túl a legtöbb biztosító papír alapon is kéri egyes dokumentumok eljuttatását. Ezek többnyire a következők szoktak lenni:
- online kárbejelentő lap kinyomtatva és aláírással hitelesítve
- a helyszínen kitöltött és szintén aláírással ellátott baleseti bejelentő
- személyi sérülés esetén az ehhez szükséges adatokat tartalmazó dokumentumokat
Kárszakértő kirendelése és szemléje
A kárbejelentést általában a biztosító által kirendelt kárszakértő kiszállása és szemléje követi. Ezen a ponton mérik fel a sérült gépjárműben bekövetkezett vagyoni kár mértékét, melyet jegyzőkönyvbe is vesznek. Ez a mozzanat akár többször is megismétlődhet ugyanis szükség lehet pótszemlékre is, például ha a javítás során kiderül, hogy az autó sokkal jobban megsérült, mint azt a megbontás előtt látni lehetett.
Ezen a helyszíni szemlén készült jegyzőkönyv valamint a kárbejelentő lapon megadott adatok alapján a biztosító ajánlatot tesz a kártérítés összegére.
Kötelező felelősségbiztosítás keretében 15 napja van a biztosítónak, hogy megtegye ajánlatát. Ennek 3 feltétele van:
- minden szükséges irat határidőben beérkezett
- a felelősség tisztázott
- az okozott kár a törvény szerinti összeghatárokon belüli
Ezek az összeghatárok a kötelező felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXIII. törvény 13.§-ának (1) bekezdése alapján a következőképpen alakulnak:
,,Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.”
Azaz:
- dologi károk: káreseményenként maximum 1.220.000 euró
- személyi sérülés: káreseményenként maximum 6.070.000 euró
Gyors kárrendezés
A biztosító által tett első kártérítési javaslat általában gyors kárrendezés keretében történik. Ez egy olyan kártérítési forma, amikor a biztosító készpénzben, a javítási költségek előzetes megbecsülésével teszi meg ajánlatát. Habár ez a lehetőség első ránézésre nagyon vonzó (a hagyományos kárrendezés akár hónapokig is elhúzódhat!), azonban érdemes nagyon átgondolni, hogy végül valóban elfogadja-e a biztosító gyorskár ajánlatát, ugyanis ez szinte minden esetben jóval alacsonyabb összeg, mint amire egyébként jogosult lenne és sokszor a javítási költségek fedezésére sem elég. A gyorskár keretében felajánlott kártérítési összeg elfogadásával egyidejűleg a károsult minden további kártérítési igényéről is lemond.
Kötelező felelősségbiztosítás keretében van egy további törvényi határidő: a biztosítónak a kártérítési igény beérkezésétől számított 3 hónapon belül mindenképpen reagálnia kell és valamilyen javaslatot kell tennie, akkor is, ha a fentiekben részletezett feltételek (iratok beérkezése, felelősség tisztázottsága) nem állnak fenn.
Ezek a határidők azonban folyamatosan meghosszabbodhatnak az iratok beérkezésétől fogva, így szinte biztosan lehet mondani, hogy a tényleges kifizetések (hacsak nem gyors kárrendezés elfogadását választotta a károsult) nem fognak megvalósulni a balesettől számított 3 hónapon belül. A kárrendezés idejét nagyban befolyásolja az is, hogy a károkozó elismeri-e felelősségét vagy sem.
Ebben a körben fontos megemlíteni és tudatosítani, hogy valójában a károsult jogosult előterjeszteni a kárigényét és csak ezt az általa előterjesztett kárigényt bírálhatja el a biztosító. Nem kell elfogadnia a biztosító ajánlatát, ha Ön szerint a kár mértéke nagyobb a biztosító által megállapítottaknál és akár peres úton is érvényesítheti ezen igényét.
Kérjen szakértő segítséget
Ugyanakkor a kárigény előterjesztése az egyik legnehezebb feladat a kártérítéseknél – ez az a pont ahol mindenképpen jól jön a szakértő segítség. Meg kell keresni a megfelelő jogcímet, azaz, hogy milyen alapon számíthat a károsult a kártérítésre, illetve be kell szerezni az ezt alátámasztó dokumentumokat is. A biztosító – és egy esetleges későbbi perben a bíróság is – csak olyan kárt ítélhet meg, amelyet a károsult a kárigényében előterjesztett. Így például egy balesetben hivatkozni lehet a megrongálódott ruházat vagy egy eltűnt szemüveg költségeire is – ezek mind beletartozhatnak a kártérítés összegébe.
A dokumentumokat célszerű már a legelső pillanattól fogva gyűjteni és félretenni.
Milyen dokumentumokra lehet szükség?
Dologi károk esetén elsősorban a javításról készült számlák elengedhetetlenek a kártérítési összeg megállapításához. Csatolni kell a kárszakértői véleményt is, amennyiben készült ilyen. Ha gépjárműben történt a baleset, akkor az autó állapotáról, esetleges korábbi sérüléseiről és hibáiról készült feljegyzésekre és dokumentumokra is szükség lesz. Ne felejtse el a sérült autó elszállításának és tárolásának költségeit sem. Továbbá ha csereautót biztosítottak, akkor annak a fenntartási költségeit is dokumentáljuk. Ezeken túl a fentiekben már említett egyéb sérült vagyontárgyakra vonatkozó adatokra, bizonyítékokra vonatkozó dokumentumokat is csatolja kárigényéhez.
Összességében el lehet mondani, hogy bármilyen irat, fénykép és egyéb bizonyíték csatolható, ami alátámasztja a károsult kárigényét, azaz a kár bekövetkeztét és annak mértékét.
Teendők személyi sérülés esetén
Amennyiben személyi sérülés miatt szeretne kárigényt érvényesíteni úgy az orvosi leletekre lesz szüksége elsősorban. Ezentúl a balesettel kapcsolatosan felmerült gyógyszerek, további gyógykezelések számláit is érdemes összegyűjteni. Kárnak minősül továbbá a sérülés miatt kiesett jövedelem is.
A kifizetési idő a személyi sérülések esetében a leghosszabb, ugyanis a biztosító megvárja a végleges, gyógyult állapotot – azaz a gyógytartam is komoly szerepet játszik a kártérítési összeg kiszámításánál.
Személyi sérülés esetében éppen ezért nem javasoljuk, hogy belemenjen a gyors kárrendezésbe – lehet, hogy csak hónapok múlva derül ki, hogy mennyire akadályozza a sérülés például az életvitelében, kereseti lehetőségeiben.
Ha Ön is személyi sérüléses közlekedési baleset vétlen áldozata, forduljon a Balesetem.hu szakértő csapatához, és mi kiharcoljuk Önnek a legmagasabb összegű kártérítést. Lépjen velünk kapcsolatba még ma.
Köszönöm, hogy elolvasta!
Gyerekkorom óta hobbim az írás, melyet a jogi egyetem óta szakmai publikációk készítésével gyakorolok. Célom a jog sokszor bonyolult összefüggéseit közérthetővé tenni.
Kiss Laura Olga
