Ilyenkor pedig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás feladata, hogy a károkozó helyett állja a vétlen autós oldalán felmerülő költségeket.
Mit jelent pontosan a totálkár?
A totálkárnak két típusát lehet megkülönböztetni:
- műszaki totálkár, illetve
- gazdasági totálkár.
Műszaki totálkár
Műszaki totálkár esetén a gépjármű olyan nagymértékű roncsolódást szenved – akár égés, akár törés következtében –, hogy javítására egyáltalán nincs lehetőség, vagy olyan fődarabja sérül meg, aminek javítása után sem lenne biztonságos az autó használata.
Gazdasági totálkár
A gazdasági totálkár pontos definícióját a kötelező felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 3. §-a adja meg:
,,gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja”
Vagyis abban az esetben valósul meg, ha van ugyan lehetőség a jármű javítására, de az olyan költséges lenne, hogy az nem éri meg, nem gazdaságos.
Gazdasági totálkár: Mi alapján fizet a biztosító totálkár esetén?
Általánosan elmondható, hogy ha az autót a saját értékéhez képest 60-80% körüli (biztosítónként és biztosítási típusonként változó), vagy afeletti kár ér, gazdasági totálkárosnak minősül.
De, hogy is alakul a számítás részletesen?
Az autótulajdonosok számára kedvezőtlen módon, a hazai szabályozás eltér az európaitól.
Az európai gyakorlat során ugyanis a gépjármű értékének és a javítási költségének arányából indulnak ki. Itthon azonban mivel a biztosító nem a javítás költségeit tudja megfizetni, hiszen az autó nem javítható, nem is ez a kiindulópont, hanem
a jármű balesetkori forgalmi értékéből vonja le azt az összeget, amennyiért a roncs eladható.
Ehhez a törvényi kötelezettségeknek megfelelően az első feladat az úgynevezett gazdaságossági számítás elvégzése, a kárkori érték és a javítási költség meghatározásával.
A gépjármű káresemény előtti értékét az ún. EUROTAX program segítségével lehet kiszámolni, ami figyelembe veszi a gépjármű összes tulajdonságát:
- futott kilométerek száma,
- extra tartozékok értéke,
- általános állapot,
- műszaki vizsga érvényessége
- stb.
Idősebb, tehát kb. 10 év feletti járművek esetén kisebb sérülések esetén is gazdasági totálkárt állapít meg a szakértő a kárszemle során, a gyakorlatban akár 30-50%-os javítási költségarány mellett is totálkáros minősítést kap a jármű. A javíthatósággal kapcsolatban megállapított eredményről írásban kell tájékoztatni a gépjármű tulajdonosát.
A maradványérték vagy roncsérték pedig általában a roncsbörzén (internetes zártkörű hirdetésen), roncslicit alapján megállapított érték, ahol azonban gyakran a valóságnak megfelelő ár alatt érkezik csak ajánlat. Ez a roncsérték természetesen a tulajdonost illeti meg, ezért kerül levonásra a megállapított összeg abból, amit a biztosítónak kellene kifizetnie.
Ha a gépjármű totálkáros lett, a maradványértéket, vagyis a kár időpontja szerinti érték és a roncsérték különbözetét fizeti ki a biztosító, nem azt az összeget, amiből a jármű ténylegesen újra üzemképes állapotba helyezhető és megjavíttatható lenne.
Összességében az alábbiakat kell szem előtt tartani:
Ha a javítási költség és az értékcsökkenés összege NAGYOBB, mint a kár előtti érték és a roncs értékének különbsége akkor gazdasági totálkárról beszélhetünk.
Gazdasági totálkár képlettel:
javítási költség + értékcsökkenés > kár előtti érték – roncs értéke
A roncs lehetséges sorsai
A biztosító értékesíti
Az első eset, hogy a biztosító maga gondoskodik arról, hogy valamelyik hazai roncsportálon megjelenjen egy hirdetés a maradványról, majd az elérhető legmagasabb áron értékesítse azt.
A tulajdonos értékesíti
A második, hogy a károsult maga is megpróbálhatja értékesíteni a roncsot, azonban ha a roncsérték tekintetében vita alakul ki a biztosítótársasággal, szükség lehet autókereskedők bevonására, akik írásbeli vételi ajánlatban rögzítik, hogy a roncs kevesebbet ér. Fontos megjegyezni azonban, hogy ez a lehetőség irreálisan magas többletköltségekkel járhat.
A tulajdonos megtartja az autót
Az is megeshet azonban, hogy az autó felbecsülhetetlen eszmei értéke miatt a tulajdonos nem szeretne megválni a már nem túl jó állapotban levő autójától, ilyenkor van lehetőség arra is, hogy a roncsot a tulajdonos megjavíttassa, viszont azzal számolni kell, hogy a biztosító nem fogja állni a teljes körű javítás összes költségét.
Mi a helyzet, ha rendelkezik CASCO biztosítással is?
Érdemes CASCO biztosítást is kötni a kötelező biztosítás mellé, ugyanis így pozitív irányba változhat a helyzet. CASCO-val szélesebb körű védelemben részesülhet:
a vétkes fél kárát is fizeti a biztosító, nem csak a vétlen fél oldalán felmerült károkat.
CASCO megléte esetén levonásra kerül a megajánlott összegből a CASCO önrészesedése, valamint az évfordulóig fennmaradó, még be nem fizetett díjtétel.
Hitelre vásárolt vagy lízingelt az autó?
Azokban az esetekben, ha a hitel- illetve a lízingszerződés tárgya megsemmisül, úgy maga a szerződés is megszűnik, tehát a hitel összege vagy a lízingdíj elszámolásra kerül.
Felmerülhet az is, hogy a biztosító által kifizetett kártérítés nem fedezi a szerződés megszűnésével járó költségeket, vagyis a különbözet a szerződőre hárul. Gyakori, hogy úgy kell lemondania a tulajdonosnak az autójáról, hogy a bank felé még jelentős tartozása marad fenn, és autója sem marad. Hitelkárt ugyanis nem vesz figyelembe a biztosító.
Erre megoldás lehet a GAP, azaz a vételár-biztosítás, ami totálkár esetén fedezi a járműszámlán feltüntetett egykori beszerzési ár és a káridőponti forgalmi érték közti különbséget, illetve CASCO esetén a levonandó önrészt.
Mennyit fizethet maximum a biztosító?
A károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a kár be sem következett volna. Mivel azonban a törvény tiltja a káronszerzést, a károsult nem kerülhet jobb helyzetbe, mint amilyenben a baleset bekövetkezése előtt volt, tehát nem gazdagodhat a károkozás kapcsán. Ha például egy 60%-os műszaki állapotban levő autó helyett a károsult egy akár 90%-os műszaki állapotú autót kapna, ez jogszabályba ütközne.
Ennek kiküszöbölése lehet, hogy a 30%-os értékkülönbözetet a károsult maga állja.
A gazdasági totálkár határösszege felírható az alábbi képlet segítségével:
káridőponti érték – megajánlott legmagasabb roncsérték + üzembe helyezési költségei
Ez persze kizárólag az autóroncsra vonatkozó érték megállapítására használható.
A gépjárműkár mellett érvényesíthető követelések
A közúti balesetek szerencsés esetei, mikor kizárólag az autó szenved kisebb vagy nagyobb sérülést, legtöbb esetben azonban további költségek megtérítésére is igényt tarthat a károsult.
A teljesség igénye nélkül ide tartozik elsődlegesen, ha történt személyi sérülés.
Ilyenkor:
- a keresetveszteség,
- a betegség, állapotromlás okán felmerült költségek,
- sérelemdíj megfizetése,
is felmerülhet.
Igényelhetőek akár az új autó megvásárlása során felmerülő költségek is:
- vagyonszerzési illeték,
- okmányok kiállításának díja,
- stb.
Összefoglaló a totálkárról
Összegezve a biztosító két értéket tart szem előtt:
- meghatározza az autó baleset előtti értékét valamint a javítási költséget és
- ajánlatokat kér a roncs értékére
Vagyis, totálkár esetén NEM a javítási költségek alapján fizet kártérítést, hiszen elméletben nincs is javítási költsége, mivel leselejtezik.
Alapvetően a gépjárműkárral kapcsolatos kárügyintézés viszonylag gyors és egyszerű folyamat, ahol a biztosító, illetve a kirendelt kárszakértő is igyekszik mihamarabb egy reális kártérítési összeget megállapítani.
Súlyos személyi sérüléses vagy halálos kimenetelű baleseteknél azonban más a helyzet. A megfelelő összegű sérelemdíjat – amely akár milliós nagyságrendű is lehet – már nem olyan gyorsan és egyértelműen állapítja meg a biztosító. Ha súlyosan megsérült közlekedési balesetben, mindenképp vegye fel velünk a kapcsolatot. Segítünk a legmagasabb összegű sérelemdíj megszerzésében!
Köszönöm, hogy elolvasta!
Legfontosabb célom a jogi tanulmányaimmal, hogy segíthessek másoknak. Az egyetem során kedveltem meg igazán az írást, ezért különösen örülök, hogy tudásomat ebben a formában is kamatoztathatom.
Kis Zsuzsanna
