Tanúzás szabályai

Számos esetben előfordulhat, hogy szüksége van tanúkra vagy felkérik Önt, hogy tanúskodjon. Lássuk, mire érdemes figyelni ezekben a helyzetekben.

A tanú személye

A tanú az a személy, akinek valamely múltbeli tényről, eseményről tudomása van, vagy lehet, illetve az a személy, aki az általa észlelt múltbeli tényekről tanúvallomást tehet, vagy tesz a bíróság, vagy más hatóság előtt. A tanú olyan személy, akinek vallomása vagy aláírása bizonyítékul használható fel hatósági, vagy bírósági eljárásban.

Tanú bárki lehet, aki nagykorú és cselekvőképes, azaz cselekedeteivel jogokat és kötelességeket szerezhet magának és másoknak. A tanú jogait és kötelezettségeit az eljárási törvények tartalmazzák (Be., Pp., Szabstv.).

Kiskorú tanúra vonatkozó speciális szabályok

A büntető, polgári és szabálysértési eljárásban 18 év alatti tanú is meghallgatható, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható.

A tanú kihallgatásán törvényes képviselője jelen lehet, a tanúra vonatkozó figyelmeztetést és kérdéseket korára és érettségére tekintettel kell megfogalmazni.

A tanú szerepe

• Büntető perben: az, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet.
• Polgári perben: ha a fél tényállításait tanúkkal kívánja bizonyítani, meg kell jelölnie a bizonyítani kívánt tényt és be kell jelentenie a tanú személyét és lakcímét.
• Szabálysértési eljárásban: a tényállás a tanú vallomásával is bizonyítható.

A tanúzás általános szabályai

A köztudatban a tanúzás az alábbiakat jelenti:

• Valamely múltban észlelt esemény hatóság előtti szóban, vagy írásban történő előadása (tanúvallomás).
• Valamely okiraton tanúzás céljából aláírás elhelyezése.

A gyakorlatban tanúvá válhat valaki:

• önszántából: például okirat tanúzása, jelentkezés a hatóságnál önként) vagy
• véletlenszerűen valamely esemény szemtanújaként: például személyi sérüléses közlekedési baleset vagy bűncselekmény szemtanúja, vagy
• valamely ügyben résztvevőként.

Milyen típusú lehet egy tanú?

Attól függően, hogy a tanú mely ügyben és milyen szerepet tölt be, több fajtája létezik.

• Okirati tanú
  Az okirati tanúzás a leggyakoribb, ezért később részletesebb kifejtésére kerül sor.
• Hatósági tanú
  Bárki lehet, akit a bíróság felkér (például házkutatásnál), ezért elsősorban a hatóság segítője. Feladata, hogy jelen van és szemléli az eljárási cselekményeket, majd a jegyzőkönyvet aláírja. Lehetőleg érdektelen, elfogulatlan személy legyen. Nem lehet a hatóság tagja, ügyfél, ügyfél hozzátartozója vagy képviselője.
• Ügyleti tanú
  A közjegyzői okirat elkészítésénél működik közre, ha a fél írástudatlan, illetőleg olvasásra, vagy aláírásra képtelen, nem ért azon a nyelven, amelyen az okirat készült, vak, illetve maga kéri a tanúk bevonását.
• Azonossági tanú
  A közjegyzői eljárásban fordul elő. Célja, hogy az okiratban szereplő személy, vagy képviselője valóban azonos legyen azzal a személlyel, aki a közjegyző előtt az okiratba foglalt nyilatkozatot tette. A közjegyző a személyazonosságáról fényképes, hivatalos igazolványból, ennek hiányában 2 azonossági tanú közreműködésével győződik meg.
• Végrendeleti tanú
  Írásbeli magánvégrendelet tanúzásának szabályai (Ptk 7:17. §). Szóbeli magánvégrendelet tanúzásának szabályai (Ptk. 7:21. §).
• Esküvői tanú
  Nem lehet 18 év alatti, illetve cselekvőképtelen személy. Elsődleges feladata a házasság hitelesítése.

A tanúvallomás

A tanút a meghallgatásra vagy tárgyalásra a bíróság, illetve más hatóság idézi meg, de általában az eljárás résztvevői indítványozzák.

A tanúvallomás a bizonyítási eljárás egyik legfontosabb eszköze.

A tanú szabályos meghallgatásának szigorú eljárási szabályai vannak:

1. szabályszerű idézés,
2. tanú személyének kétséget kizáró azonosítása,
3. tanúzási akadályok felderítése, elfogultság tisztázása,
4. figyelmeztetés a vallomás megtagadásának jogára,
5. figyelmeztetés az igazmondási kötelezettségre
6. stb.

A tanú jogait és kötelességeit az eljárási törvények szabályozzák (Pp., Be., Szabstv.).

A tanú jogai a bíróság, vagy más hatóság előtt

Vallomás összefüggő előadásának joga

Ezt minden tanú számára biztosítani kell, de emellett köteles feltett kérdésekre is válaszolni. A tanúkat egyenként kell meghallgatni.

Vallomás leírásának joga

A bíróság engedélyezheti, hogy a tanúvallomás helyett, vagy amellett a vallomást a tanú saját kezűleg is leírhassa.

Anyanyelvhasználat joga

A bírósági és hatósági eljárás nyelve magyar. Amennyiben a tanú nem beszél magyarul, biztosítani kell tolmácsot. Hallássérült, vagy siketvak tanú esetén jelnyelvi tolmács biztosítása szükséges. Beszédfogyatékos írásban tehet nyilatkozatot.

Segítő közreműködésének igénybevétele joga

A tanú meghallgatásán meghatalmazott vagy kirendelt ügyvéd is jelen lehet, de az idézésre akkor is személyesen kell megjelenni.

Tanúvallomás megtagadásának joga

Bizonyos jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén lehetséges.

Vallomástétel akadályai:

• lelkész,
• védő,
• akitől testi vagy szellemi állapota miatt nem várható helyes vallomás,
• hatósági tanú olyan tényekre, melyre vonatkozóan titoktartási kötelezettség terheli.

Vallomástételt megtagadhatja:

• érintett hozzátartozója (Be., Pp., Szabstv.),
• az, aki magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná,
• aki titoktartásra köteles,
• médiatartalom-szolgáltató munkavállalója.

A hatóság, bíróság előtti megjelenéssel felmerült költségeinek megtérítéséhez való jog

Ide tartozik: útiköltség, gépjármű költsége, szállásköltség, ellátási költség, költségtérítés munkából kiesett időre, kiskorú esetén kísérő személy költségei stb.

Tanúvédelemhez való jog

A tanúvédelem célja, hogy a tanú külső befolyás nélkül vallomást tehessen (élet-, testi épség, vagy személyes szabadság védelme). A bíróság, hatóság hivatalból, de kérelemre is elrendelheti.

A tanúvédelem fokozatai:

1. A tanú személyi adatait zártan kezelése. A meghallgatáson a tanúnak ennek ellenére személyesen kell megjelennie.
2. A tanú különösen védetté nyilvánítása kiemelkedő súlyú ügy vagy súlyos fenyegetés esetén.
3. Tanúvédelmi program: eredeti név és lakcím helyett a védelmi szerv értesítése.

A tanú kötelezettségei a bíróság, vagy más hatóság előtt

Idézésre történő megjelenési kötelezettség

Szabályszerű idézés esetén a tanú köteles megjelenni, kivéve ha távolmaradását szabályosan kimenti, és azt később igazolja.

Mulasztás következményei lehetnek (attól függően, hogy milyen hatóság előtt folyik az eljárás):

• pénzbírság, rendbírság,
• elővezetés,
• testi kényszer alkalmazása,
• költségtérítés.

A tárgyalás rendjének tiszteletben tartása

A hatósági helyiségbe, tárgyalóterembe fegyverrel, rendbontása alkalmas eszközzel senki nem léphet be. Rendbontás esetén alkalmazható szankció: rendbírság, pénzbírság, vagy kiutasítás, kivezettetés.

Vallomástételi kötelezettség

Ha a vallomástételnek nincs törvényi akadálya, akkor a tanú köteles vallomást tenni. A vallomástétel jogszerűtlen megtagadása esetén rendbírsággal, vagy pénzbírsággal sújtható.

Igazmondási kötelezettség

A tanú a vallomástétel során köteles igazat mondani. Amennyiben igazmondási kötelezettségét megszegi, hamis tanúzás bűncselekményét követi el. (Btk. 272-274. §). A hamis tanúzást a törvény szigorúan bünteti (1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés). Büntetendő cselekmény a hamis tanúzásra való felhívás is (Btk. 276. §).

Közreműködési kötelezettség

A tanú az eljárás során, amennyiben vallomástételének nincs akadálya, köteles az eljáró szervvel együttműködni (például szemle során, szembesítés során, szakértői vizsgálat során, okirat felmutatási kötelezettség, tanúvallomás rögzítése stb.). Mulasztás esetén a tanú pénzbírsággal, rendbírsággal sújtható, és az okozott költségek megtérítésére kötelezhető.

Az okirati tanúzás

Az okirati tanúzás jelentőségének megértéséhez szükséges tisztázni az alapfogalmakat.

Az okirat fogalma

Tágabb értelemben minden olyan tárgy, amely valamiféle gondolatot rögzít (például térkép, jelzés, fotó stb.), szűkebb értelemben az okirat írásjelet tartalmaz.

Az okiratok fajtái

Közokirat

Az “okiratok királya”. Az olyan papír alapú, vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző, vagy más hatóság ügykörén belül állít ki (például tulajdoni lap, lakcímkártya, bírósági végzés, közigazgatási határozat stb.).

A közokirat teljes bizonyító erővel rendelkezik, azaz valóságtartalmát, a benne foglalt intézkedést valósnak kell elfogadni.

Magánokirat

Minden olyan okirat, ami nem minősül közokiratnak (szerződések, nyilatkozatok, megállapodások stb.). A magánokiratnak két csoportja van: az egyszerű magánokirat és a teljes bizonyító erejű magánokirat.

Egyszerű magánokirat

Minden olyan irat, ami nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat feltételeinek. Ha nem vonják kétségbe valódiságát, akkor el kell fogadni. Bizonyítékként való kezelésében az okiratban foglaltak valódiságának megítélése a bírói mérlegelés körébe tartozik.

Teljes bizonyító erejű magánokirat

Az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, feltéve, ha

1. az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy
2. két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító az okiratot előttük írta alá vagy az aláírást magáénak ismerte el (az aláírás mellett a tanúk olvasható nevét és lakcímét is fel kell tüntetni)
3. a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróság vagy közjegyző által hitelesítve van,
4. a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták (cégszerű aláírás),
5. ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik,
6. az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.

Az okirat teljes bizonyító erejének az a jogi jelentősége, hogy a bíróság nem mérlegeli és nem is vizsgálja az okirati bizonyíték valóságtartalmát (kivéve az ellenfél sikeres ellenbizonyításáig).

Az okirati tanúzás a tanúzás egyik speciális fajtája

Hétköznapi életünk során sokszor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy kollégánk, rokonunk, szomszédunk, ismerősünk elénk tesz egy iratot, és arra kér, hogy tanúzzuk le. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy az okirati tanúzásnak van-e bármilyen hátrányos jogkövetkezménye a tanúra, azaz:

– Mit is tanúsítok? Mihez járulok hozzá?

Ne ijedjünk meg a tanúzástól, mert a tanúnak nem kell helytállnia az irat valóságtartalmáért.

A tanú nem azt igazolja, hogy az okiratban foglalt tények igazak, hanem azt, hogy az iraton valaki aláírása valós, tehát az irat aláírója az iratot előtte írta alá, vagy előtte saját kezű aláírásának ismerte el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy előttünk írja alá az iratot, vagy odahozza hozzánk az aláíró azzal a kéréssel, hogy tanúzzuk le.

Hogyan kell szabályosan tanúskodni?

Az okiratok tanúzása egyszerű, de könnyen el is lehet rontani!

A helyes tanúzásra vonatkozóan az új Pp. (2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról) tartalmaz formai előírásokat. 2018-ban változtak a szabályok az alábbiak szerint:

“325. § (1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha

 

a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,

 

b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,”

Korábban csak annyit írt elő a törvény, hogy a “tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni” a tanúk aláírásán kívül. Azaz az “előttünk mint tanúk előtt” formula alá elegendő volt a tanúk saját kezű aláírása.

2018-tól a tanúnak az aláírása mellett a nevét és a lakcímét is saját kezűleg, olvashatóan kell feltüntetnie. Tehát kizárólag az olvasható, saját kezű névfeltüntetés és lakcím a jogilag helyes az új Pp. értelmében.

Oda kell figyelni ezekre a formaiságokra, még akkor is, ha apróságnak tűnik, mert egy peres eljárásban akár a perveszteséghez is vezethet egy nem megfelelően tanúzott okirat. Az alaki előírások szigorításának oka, hogy eltűnjenek a gyakorlatból a jogvitára okot adó, kétes alakiságú magánokiratok, illetve ha a magánokirathoz kapcsolódó vélelemrendszer megdöntése az eljárás tárgya, könnyebb legyen a tanúk felkutatása, megidézése.

Miért kellenek tanúk?

Az egyszerű magánokiratok (szerződések, nyilatkozatok, megállapodások stb.) tanúk nélkül is érvényesek – kivétel, ha jogszabály kötelezően előírja a tanúzás kötelezettségét.

A tanúzással az okirat bizonyító ereje növelhető, ugyanis a tanúk segítségével teljes bizonyító erejű magánokirat készíthető. Ennek eléréséhez két tanú szükséges a római jogból származó jogelv alapján:

“egy tanú nem tanú”.

A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel igazolja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta. Ez azt jelenti, hogy egy bírósági vitában a másik félre száll át a bizonyítási teher, azaz neki kell bizonyítania, hogy az irat valóságtartalma nem megfelelő.

Vonatkozó jogszabályok

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
• 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.)
• 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
• 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról (Be.)
• 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről (Szabstv.)