A közigazgatási bírságot manapság előszeretettel adják rendfenntartó, és bűnmegelőzési erőink, mivel ebben az esetben a felelősség megállapítása objektív. Tehát olyan esetekben lehet közigazgatási bírsággal súlytani, amikor minden kétséget kizárólag jogos a bírságolás. Így a közigazgatási bírság ellen nagyon nincs jogorvoslati lehetőség.
Lehet próbálkozni, de amikor a helyszínen a rendőr közli, hogy feljelentést kell tennie a szabálysértés súlyára tekintettel, akkor a következő bírságra számíthatunk, valamint szabálysértés nagyságára tekintettel a jogszabály előéleti pontot is rendelhet. Ilyenkor nem érdemes azzal védekezni ahogy egy bevásárlóközpontban, hogy „köszönöm én nem gyűjtöm ezeket a pontokat”, mivel ezt kapjuk és kész.
Közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény alapján a szabályszegéstől függően a bírság mellé 1-8 közúti közlekedési előéleti pontot is megállapít. Az egyes szabályszegésekhez rendelhető büntetőpont mértékét ide kattintva ismerheti meg.
Fenti bírságok nem zárják ki a helyszíni bírságolást, miszerint a szabálysértés mértékének függvényében helyszíni bírság is kiszabható a gépjárművet vezetővel szemben. Viszont az üzembentartó mögöttes felelőssége ebben az esetben is fennáll a gépjárművet használó személy nem fizetése esetén, mert a bírság megfizetésének kötelezettje ebben az esetben az üzembentartó.
Az viszont előfordulhat, hogy a szabályszegés olyan súlyú, hogy a kiszabott közigazgatási bírság mellett az elkövetővel szemben nagyobb joghátrányt igényel, így a járművezetéstől eltiltás is bónuszként kiszabható.
Ha különbséget kell tennünk a szabálysértési eljárás és a közigazgatási eljárás között, akkor a legszembetűnőbb talán az, hogy míg a Közigazgatási eljárás objektív, a Szabálysértési eljárás akár szubjektív is lehet az elkövetővel szemben. Természetesen másodikként megemlítem, hogy az enyhébb szabályszegések szabálysértési eljárást, a súlyos szabálysértések közigazgatási eljárást vonhat maga után.
Nem kizárt eljárásbeli ütközés sem – mivel a Rendőrség mellett a Közterület Felügyelet is szabhat ki bírságot – hogy a Rendőrség fényképez, megindítja a közigazgatási eljárást, majd később ugyanazon szabályszegés a Közterület Felügyelőknek is feltűnik, így ők is kiszabnak egy helyszíni bírságot. Ebben az esetben később a befizetett helyszíni bírság összegét vissza lehet igényelni.
Mentesülhet a közigazgatási bírság alól?
A közigazgatási bírság alóli mentesülésre csak a közúti közlekedésről szóló törvényben (Kkt.) meghatározott esetekben van mód. A Kkt. 21/A.§-ában foglaltak szerint mentesülhet a közigazgatási bírság megfizetése alól:
- ha a gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását, vagy
- a gépjárművet a szabályszegést megelőzően más természetes, vagy nem természetes személy használatába adta és ezt a használatba vevő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, vagy
- azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt, menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja
Korábban ismerhettük azt a „trükköt” amikor is megbüntettek, nem fizettük ki a bírságot, majd elindult a szabálysértési per. A rendőrségnek nyomozati szakaszban ki kellett nyomozni az elkövető kilétét, mivel a várakozás szabályainak megsértése esetén nincs objektív felelősség. Viszont lehetőségünk volt megtagadni a vallomástételt arra hivatkozva, hogy sem magára, sem közeli hozzátartozójára nem köteles az ember terhelő vallomást tenni.
Így elkövető hiányában már nyomozati szakaszban megszűnt az eljárás.
Közigazgatási bírságnál – objektív felelősségnél – ha nincs elkövető akkor az üzembentartó, ennek hiányában a tulajdonos fizet, nincs kibúvó.
Gondolom már mindenki előtt világossá vált a közigazgatási bírság célja. Közigazgatási bírságnál megszűnt az „Őrmester úr itt egy karton Cappy és nem is találkoztunk”.
Balesetet szenvedtünk, megbüntethetnek?
Amennyiben balesetünkkel közlekedési szabályt szegtünk, vagy a baleset azért alakult ki, mert közlekedési szabályt szegtünk a válasz; igen, számíthatunk büntetésre, valamint előéleti pontok kiszabására is attól függetlenül, hogy vétlenek voltunk a balesetben avagy sem a szabálysértés súlyának megfelelően még közigazgatási bírságot is kiszabhatnak.
Itt mérlegelni kell a rendőrség értesítésének lehetőségét, hisz „amiről nem tudnak az nem fáj” alapon a büntetés kiszabása nem valósul meg – és ebben az esetben az Ön pénztárcájának sem fog fájni.
A véleményem, hogy amennyiben a baleset során kétséges, hogy ki volt a vétkes, úgy bírság ide vagy oda, értesítse a hatóságokat, hiszen ha indokolatlanul Önre testálják a vétkes szerepet, akkor sokkal többet veszíthet.
Ennek ellenére át kell gondolni a rendőrség értesítését. Ugyanis ha vétlen, viszont ittasan vezetett, akkor fordulhat a kocka: a vétlen vétkessé válhat – amennyiben vizsgálatok kimutatják azt, hogy józan állapotban a baleset elkerülhető lett volna.
Nem csak az ittas vezetésnél kaphatunk bírságot, esetleg vezetői engedély bevonását, hiszen ott a gyakoribb szabályszegés, a gyorshajtás, amely bizonyítékait a kérdéses kárrendezési perekben igazságügyi szakértő vizsgál, ha bebizonyosodik, hogy a baleset oka a sebesség indokolatlan túllépése, vagy az út- és időjárás viszonyoknak nem megfelelően való közlekedés.
Szabálysértési bírságok
A leggyakoribb hibák, amik miatt szabálysértési bírságot kaphatunk:
- az ittas vezetés,
- elsőbbség és előzés szabályainak megsértése,
- közúti közlekedés rendjének megzavarása,
- engedély nélküli vezetés,
- vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése.
Fentiekkel kapcsolatos díjszabásokért kattintson ide.
A kisebb szabálytalanság szabálysértési bírságot von maga után, viszont amennyiben van olyan körülmény ami ezt súlyosbíthatja, úgy a büntetési tételek összeadódnak, és egy ittas vezetés miatt kapott szabálysértési eljárásból könnyen lehet büntetőperes eljárás. Ugyanez igaz a közigazgatási eljárásra is.
Az ittas vezetés nem enyhítő körülmény. Az új Btk. úgy fogalmaz, hogy:
“az önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban elkövetett cselekmények tekintetében a kóros elmeállapotra vonatkozó törvényi rendelkezések nem alkalmazhatók, vagyis az elkövetőt olyannak kell tekinteni, mint akinek beszámítási képessége van, és azért a bűncselekményért kell felelősségre vonni, amit ténylegesen végrehajtott.”
Tehát a Btk. 18.§-a azt a törvényi tilalmat állítja fel amely szerint a – beszámítási képességet kizáró, illetve azt korlátozó tudatzavarról rendelkező – 17. § nem alkalmazható annak javára, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el.
Természetesen itt is vannak kivételek, ami az “önhibából” szó használatából gondolható.
Például ha önhibán kívüli okok miatt lép fel az ittasság állapota, amely a beszámítási képességeinkre hathat. Ilyen lehet.:
ha nem tudjuk, hogy alkoholt tartalmaz az ital, vagy
ha nem ismerjük az ital alkoholtartalmának erősségét, vagy
alkohol érzékenység esete.
Közigazgatási bírság jogszabály szerint a következő esetekben adható:
- Sebességtúllépés: nem kell megfizetni, ha azon időszakban és útszakaszon átlagsebesség megállapítása alapján már kiszabtak ugyanolyan mértékű vagy magasabb bírságot, mely kifizetésre került. Mértéke: 30.000 Ft – 300.000 Ft
- Vasúti átjárón való áthaladás szabályainak megszegése: a vasúti átjáró előtti megállásra vonatkozó szabályok megsértése: 30.000 Ft. A vasúti átjáróra történő ráhajtásra vonatkozó szabályok megsértése: 60.000 Ft
- Tengelysúly túllépés: egyszer sújtható bírsággal 8 órás intervallumon belül. Ebben az esetben a legmagasabb bírságot kell figyelembe venni. Mértéke: 50.000 Ft – 500.000 Ft
- Továbbhaladás tilalmát jelző fényjelzés figyelmen kívül hagyása: 50.000 Ft
- Autópálya leállósávjának jogosulatlan igénybevétele: 100.000 Ft
- Behajtani tilos tábla figyelmen kívül hagyása: 30.000 Ft
- Kötelező haladási irány megszegése: 50.000 Ft
- Természetvédelmi vagy fokozott természetvédelmi területre engedély nélkül történő behajtása: 150.000 Ft – 300.000 Ft
- Díjköteles út díjfizetés nélküli használata: gépjármű-kategóriánként változó mértékű pénzbírságot von maga után, mértéke az úton való tartózkodástól is függ: 30.000 Ft – 165.000 Ft
Közigazgatási bírságot szabtak ki: van lehetőségem védekezésre?
Hivatalosan nincs! Viszont!
A közigazgatási bírság nemfizetés esetén jogerőre emelkedése után perré alakul. Mivel az összeg nem nagyon változik, így érdemes ezt a szakaszt megvárni, hiszen bármilyen hiba, elírás, adminisztrációs hiba megszüntetheti az eljárást, valamint azt tudjuk, hogy a per bármely szakában lehetőségünk van befizetni a bírságot.
Tehát várjuk meg amint kijön az okirat a bíróságról, leellenőrizzük hozzáértő jelenlétében, hogy van-e valamilyen közigazgatási, vagy adminisztrációs hiba, ami bár jogos a bírság mégis semmissé teheti.
Viszont ha nincs hiba a gépezetben akkor hogyan tudjuk bírságunkat befizetni, és mennyi időnk van erre?
Közigazgatási bírság megfizetése főszabály szerint az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követően 30 napon belül (összességében a határozat átvételét követően kb. 53 nap) kell megfizetni.
Kétféleképpen törleszthető:
- A 10032000-01040463-00000000 számú közlekedési hatóság központosított bevételek számla Magyar Államkincstári számlaszámára, vagy
- a határozathoz csatolt készpénzfizetési bizonylaton (sárga csekk).
A közigazgatási eljárásról az elkövetőt ugyan nem kell értesíteni, viszont a megküldött határozaton tájékoztatni kell jogorvoslat lehetőségéről, mert 8 napon belül indítványt terjeszthet elő, valamint élhet a törvényben meghatározott kimentés lehetőségével.
Ha az ügyfél ezt a jogát nem gyakorolja, vagy a határozat ezt a részt nem tartalmazza (eljárási hiba), a határozat kézbesítéséhez fűződő jogkövetkezmények a határidő lejártát követő naptól állnak be. A közigazgatási bírság megállapításával kapcsolatos elsőfokú közigazgatási eljárás lefolytatására a hivatkozott kormányrendeletet országos illetékességgel a Vas Megyei Rendőrfőkapitány jelölte ki, míg a másodfokú eljárásra a Budapesti Rendőrfőkapitány rendelkezik hatáskörrel.
A határozat átvételétől számított 8 napon belül előterjesztett beadvány ugyanis illetékmentes.
A fellebbezés illetéke a bírság összegétől függ és a pontos összeg a határozatban szerepel. A bírság összegének minden 10.000 forintja után 400 Ft, de minimum 5.000 Ft.
Részletfizetésre van lehetőség?
Természetesen van lehetőség részletfizetési – fizetési halasztási – kérelmet írni az illetékes Rendőrségnek a határozat jogerőre emelkedését követő 30 nap letelte előtt.
Az illeték mértéke 3.000 Ft, amely illetékbélyeget bármely postahivatalnál lehet vásárolni, kérelmünkre rá kell ragasztani, így róttuk le legegyszerűbben illetékfizetési kötelezettségünket.
50.000 Ft bírság alatt 3 havi, felette 6 havi részletfizetést – valamint ilyen időtartamú fizetési halasztást – engedélyezhet a hatóság.
Mi történik ha elmulasztja a befizetést?
Ebben az esetben a bírság összege behajtásra kerül az adóhatóság által – magánszemélyek esetében a lakcím szerint illetékes jegyző, egyéb esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által.
A végrehajtás kezdeményezésekor sor kerül továbbá a gépjármű forgalomból történő kivonására is az illetékes okmányirodánál. Ekkor már részletfizetésre, valamint fizetési halasztási kérelemre nincs lehetőségünk, viszont a bírságot még mindig kifizethetjük az illetékes szervnek valamint a NAV-nak.
Előfordul, hogy ügy ütközésénél az adóhatóság átadja az ügyet egy illetékes Önálló Bírósági Végrehajtónak (továbbiakban: ÖBV). Ebben az esetben már 3 helyre fizethetjük ki a bírságokat. Természetesen már hozzá kell számolni az eljárási díjakat mind a NAV, mind az ÖBV részére.
A végrehajtási eljárás megindításáig benyújtott beadvány halasztó hatállyal bírnak. Amíg választ nem kapunk addig nincsen fizetési kötelezettség, valamint további eljárás. Kivételt képez ez alól az eljárásban korábban már elbírált beadvánnyal megegyező tartalmú beadvány előterjesztése, hiszen azt vizsgálat nélkül elutasítják.
Nem összekeverendő a végrehajtásra beadott ügyekkel, mivel ott a beadványnak nincs halasztó hatálya. Kivétel, ha a bíróság döntéséig el nem rendeli az végrehajtási ügy felfüggesztését.
Amennyiben átkerül ÖBV-hez, és a gyakorlat azt mutatja, hogy többségében átkerül, akkor az ÖBV fedezetbiztosítás céljából “megajándékozza” gépjárművünket egy elidegenítési és terhelési tilalommal, amely után már nem fogjuk tudni értékesíteni gépjárművünket.
Pontosan ugyanaz történik, mintha a KGFB befizetését elmulasztanánk, ugyanis abban az esetben is ráterhelődik a gépjárműre, amennyiben az üzembentartó, és a gépjármű tulajdonosa megegyezik. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nemfizetése esetén amennyiben a későbbiekben biztosítást kívánunk kötni egy másik gépjárműre, vagy erre szeretnénk folytatni, abban az esetben a fizetési elmaradásokat ki kell egyenlíteni.
Árverés
A gépjárművünk továbbra is forgalomból kivont állapotában a garázsunkban tartózkodik. A végrehajtó a fokozatosság elvét figyelembe véve előbb a munkabér bankszámla ellen próbál eljárni, majd ha nem jár sikerrel, akkor jöhet az ingó-ingatlan árverés.
Ez az a pillanat amikor akár lassan el is búcsúzhatunk szeretett járművünktől, mivel azt az árverés idejére elszállítják.
A gépjárművet a becsült értékén megpróbálják elektronikus árverés útján értékesíteni.
Az árverés ideje alatt még mindig van időnk kifizetni azt a bírságot, addig a pillanatig, amíg az árverésen az első érvényes licit be nem fut, hiszen ahogy ez megtörténik, úgy már a licitálót érné sérelem, ha nem kapná meg a hőn áhított autót.
Sikeres árverés esetén gépjárművünket az új tulajdonos terhelés mentesen megkapja, és az árverési vételárból az ÖBV kiegyenlíti a tartozásainkat, majd minden eljárási költséget levon, és a megmaradt összeget megkaphatjuk.
Nem is olyan bonyolult igaz? Hozzáteszem, hogy bírság miatt terhelni csak akkor lehet a gépjárművet, ha az üzembentartó, és a gépjármű tulajdonosa ugyanaz a személy.
Előfordulhat, hogy a gépjármű tulajdonosa adósságot halmozott fel, és mi vagyunk az üzembentartók. Ebben az esetben elvihetik alólunk a gépjárművet, viszont kérelmet írhatunk az illetékes bíróságnak több de inkább kevesebb sikerrel. A bírói gyakorlat azt mutatja, hogy kevés az esély ez esetben az eljárás megállítására. Kivétel, ha kifizetjük a tartozást.
Összegzés
A közigazgatási eljárás objektív elbírálású, tehát ezt “kimagyarázni” nagyon nehéz, ellentétben a szabálysértési eljárással, ahol könnyebb dolgunk van, mivel egyénileg bírálják el az ügyet.
A bírság ki nem fizetése nem megoldás, hiszen az autónk bánhatja. Próbáljuk meg megelőzni a végrehajtási szakaszt, amennyiben lehetőségünk engedi, tekintettel a költségnövekedésre.
És végül… egy baleset során higgadtan gondoljuk át a lehetőséget lehetőleg objektív szemmel nézve, és csak akkor értesítsük a rend éber őreit amikor megbizonyosodtunk arról, hogy “rosszabb már nem lehet”.
Köszönöm, hogy elolvasta!
Végrehajtástól kezdve a kárügyintézésig számos területen dolgoztam jogi asszisztensként 2012 óta. Küldetésem, hogy a közlekedési balesetben megsérült személyek tisztában legyenek lehetőségeikkel a kárrendezés során.
Tóth Ferenc
