A közúti közlekedés kockázatos. Jogszabályok tömkelege próbálja a közlekedést a lehető legbiztonságosabban tartani, de még ha az emberek 100%-osan be is tartanak minden egyes szabályt, akkor is előfordulnának balesetek. Az esetek többségében ezek a balesetek személyi sérüléssel, rosszabb esetben halállal is járhatnak, ezért van kiemelkedő szerepe a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak.
Biztosítás nélkül, problémát jelentene – egy esetleges több millió forintos kár esetén – a károkozó fizetési képessége/hajlandósága. Tehát nemcsak a károsultat védi ez az intézmény, hanem a károkozót is mentesíti a biztosítási összeg ellenében a biztosító.
Miért kötelező a biztosítás?
A KRESZ előírja, hogy közlekedni olyan járművel szabad, amelyre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet áll fenn.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (továbbiakban: törvényben) szerint, minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – a törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani.
Tehát, a biztosítás nem önkéntes, arra törvény kötelezi a gépjármű üzemben tartóját.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás azonban nem csak az üzemben tartónak, hanem a biztosítónak is kötelezettséget jelent. Ugyanis a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, a törvény ben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. Ez alapján köteles a gépjármű tulajdonossal szerződést kötni, biztosítási káresemény bekövetkezte esetén pedig, bizonyos feltételek szerint helyette helytállni.
A szerződés megkötésének viszont időbeli korlátai vannak. A törvény ügyfélvédelmi okokból kimondja, hogy a biztosítási időszak kezdetét megelőző – 60 nappal megelőzően tett ajánlatot – a biztosító nem fogadhatja el, illetve ezt megelőzően szerződés nem köthető. Az így létrejött szerződés érvénytelen. Ezzel a megoldással elkerülhetővé válnak azok az esetek, hogy az ügyfél olyan díjtarifára tegyen ajánlatot, illetve kössön szerződést, amelyet az adott időpontban még nem ismer. A törvény rögzíti, hogy az érvénytelen szerződésről a biztosítónak értesíteni kell az ügyfelét, annak érdekében, hogy gondoskodhasson új szerződés megkötéséről.
Milyen járműkategóriákra vonatkozik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás?
Minden olyan gépjárműre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni, amely magyar hatóság által kibocsátott rendszámmal rendelkezik. Rendszám nélküli járművek esetében pedig abban az esetben, ha a tulajdonos bejelentett állandó lakóhelye, illetve bejelentett tartózkodási helye (nem természetes személy esetén székhelye) Magyarországon található.
Kinek kell megkötnie a biztosítást?
A törvény a kötelező gépjármű-felelősség megkötésére elsősorban a jármű üzemben tartóját kötelezi. Üzemben tartó a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos. Üzemben tartónak minősül továbbá a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy. A tulajdonos és az üzemben tartó így lehet ugyanaz a személy, de a kettő el is térhet egymástól.
Tehát amennyiben a gépjármű üzemben tartója és a tulajdonos személye eltér egymástól, akkor az üzemben tartónak kell szerződést kötnie.
Mettől meddig áll fenn a biztosítási kötelezettség?
A biztosítási kötelezettség a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forgalomból történő kivonásáig (a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig) terheli.
Ez egy új gépjármű vásárlása esetén nem kérdéses: a vásárlás napjától áll fenn a biztosítási kötelezettség. Amennyiben viszont a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor – például ha valaki eladná a gépjárművét – az új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.
Itt érdemes figyelni a tulajdonjog átszállásának időpontjára, amelyhez a tulajdonjog átruházása esetén, az átruházásra irányuló szerződés, vagy más jogcím és erre tekintettel a dolog birtokának átruházása szükséges. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy használt autó előző tulajdonostól való vásárlása esetén, nem elegendő csupán egy adásvételi szerződés megkötése. Ahhoz, hogy a tulajdonjog átszálljon, a gépjármű birtokát is át kell ruházni, ami a tényleges hatalomnak az erre irányuló megállapodás alapján való átengedésével valósul meg. Ennek a legkézenfekvőbb módja az, ha az adásvételi szerződést követően a vevő magához veszi a gépjárművet. Ettől a naptól fogva száll át a tulajdonjog, és ettől a naptól kezdődően terheli az új üzemben tartót a biztosítási kötelezettség egészen addig, amíg a gépjárművet ki nem vonják a forgalomból, vagy új üzemben tartója nem lesz.
Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén, a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.
A biztosító helytállási kötelezettsége
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás intézménye összetett, e körben több lényeges kérdést is rendez a törvény.
A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül, a biztosító dologi károk esetén, káreseményenként 1.220.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén, káreseményenként 6.070.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
Európai Uniós jogszabályok szerint ezen összeghatárokat 5 évente felül kell vizsgálni.
Mikor fizet a biztosító?
A biztosító a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt a törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a PTK szerinti szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét.
A törvény a kártérítési esetkörök egyértelmű elhatárolását célozza. A gépjármű üzemeltetése során okozott károk, szerződésen kívül okozott károknak minősülnek. A gépjármű-felelősségbiztosítás keretében, a biztosító a gépjármű üzemeltetése során okozott károkat – függetlenül a károsult további, illetve egyéb kártérítési igényétől – megtéríti.
Köszönöm, hogy elolvasta!
Szeretném közérthetően bemutatni a biztosítási jog sokszor összetett eseteit, buktatóit és azok megoldásait. Célom, hogy a közlekedési balesetben megsérült személyek magabiztosabbak legyenek az őket megillető jogok tekintetében a kárrendezés során.
dr. Sziebert Borbála
