A kártérítés esedékessége
A kártérítés a károsodás bekövetkezésekor nyomban esedékes, mondja a Ptk. A kártérítési igény esedékessé válásának a bírói gyakorlat szerint nem feltétele számla kibocsátása, vagy a károkozó írásbeli felszólítása, az automatikusan a törvény erejénél fogva megilleti Önt. Tehát amint bekövetkezett a kár, attól a pillanattól fogva Önt megilleti a kártérítés, és ha nem kapja meg, onnantól a késedelmi kamat is jár.
Eszerint a kár bekövetkezésének napjától jár a kártérítés teljes összege, nem pedig a biztosító eljárása eredményeképpen hozott döntés időpontjától. Ennek kapcsán megjegyzem, hogy a kár bekövetkezése nem feltétlenül esik egybe a baleset időpontjával. Tipikus esete ennek az egészségkárosodással járó szerencsétlenség, amely akár a baleset időpontja után hetekkel, hónapokkal is jelentkezhet, időben jelentősen elhúzódhat. Például a baleset következményeképpen kialakulhatnak szövődmények.
A kártérítés esedékességéhez több jogkövetkezmény is fűződik, többek között:
- a károsodás bekövetkezte az elévülési idő kezdete;
- a károkozó a károsodás bekövetkeztekor nyomban köteles a kártérítést megfizetni;
- ez az időpont a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontja;
- ezt az időpontot megelőzően a kártérítési igényt nem lehet a perben érvényesíteni.
A kártérítés utáni késedelmi kamat
A késedelmes fizetéshez tehát kamatfizetési kötelezettség tapad. Ennek következtében késedelmi kamat nem csak akkor jár, ha a biztosító késedelmesen fizet, hanem a károsodás napjától eltelt időre is.
Ennek az igazán meghatározó jelentősége a nagy összegű kártérítési ügyek esetében van, ugyanis a meg nem fizetett összeg mértékével arányos a késedelmi kamat összege (ld: lent).
Említésre méltó, hogy az irányadó felsőbírósági gyakorlat szerint azonban személyiségi jogok megsértése esetén a bíróság által megítélt sérelemdíj után, ha azt a bíróság az elbírálás idején érvényesülő életviszonyokhoz igazítottan határozta meg, nem lehet kamatot követelni. Ilyenkor ugyanis az összeg az eltelt időre figyelemmel lesz meghatározva.
Fontos továbbá kiemelni, hogy a kártérítési összeg után kamat a károsodás bekövetkeztétől jár, a bíróság azonban csak a kereseti kérelemnek megfelelő időponttól ítélhet meg kamatot.
Ennek az az indoka, hogy a bíróság keresethez van kötve, így a kereseti kérelem időpontja előtt nem ítélheti meg a késedelmi kamatot. Így a bíróság előtti eljárás megindítása jelentőséggel bír, minél előbb fordul bírósághoz, annál több időre jár Önnek a késedelmi kamat is.
A késedelmi kamat mértéke
Az általános késedelmi kamat mértékét a Ptk. határozza meg.
Eszerint a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg, amely az MNB (Magyar Nemzeti Bank) hivatalos honlapja szerint a cikk írása közben 0,90%.
Tehát egy 1 millió forint összegű kártérítési összeg esetében ez 9.000 forintot jelent egy évre.
Ez nem nagy összeg, sokszor emiatt nem is kérik el, a biztosítók meg nem fizetik meg automatikusan. Azonban a biztosítókra épp a sok kicsi sokra megy elv érvényesül. Például ha egy biztosítónak egy év alatt 10 milliárd forintot kell kifizetnie kártérítésként akkor erre az összegre közel százmilliós késedelmi kamat jár(na) évente.
Kevesen vállalják az érvényesítésével járó macerát, sokan félnek tőle. Pedig nem kell hozzá egyebet tenni, mint kérni a biztosítótól. Amennyiben nem találkozott még hasonló esettel, nincs gyakorlata benne, vagy attól tart, hogy filléreskedésnek, kicsinyesnek tűnhet ha elkéri, nem árt szem előtt tartania, hogy igénye érvényesítéséhez joga van, Önnek ez jár.
Késedelmi kamat érvényesítése
A késedelmi kamat ex lege, vagyis törvény erejénél fogva jár, viszont nem automatikusan. Különösebb ügyintézés nem szükséges az igényléséhez, csupán jelezni kell azt a biztosító felé.
A hangsúly a kárigény benyújtásán van. Amit a károsult a kárigénylőn megjelölt, később csak azt érvényesítheti.
Amint az első pontban említettem, a kártérítés a kár bekövetkezésekor esedékes, így a késedelmi kamat igénylésének az időpontját is eszerint érdemes megjelölni.
Mindenképpen érdemes a kárigény benyújtása előtt szakemberrel konzultálni, hogy a kárigény összeállításakor semmi ne maradjon ki.
A késedelmi kamat csak egy szelete a tortának, előfordulhatnak egyéb költségek a gépjárműben bekövetkezett káron kívül, például:
- a balesetben elhunyt temetési költségei,
- sérelemdíj,
- ápolási költség,
- gépjárműkár, illetve a javítási költségek,
- a baleset miatt szükséges útiköltségek (taxi, busz, autó),
- munkabér kiesés, vagy vállalkozás esetén elmaradt haszon,
- a késedelmi kamat (!)
és még sorolhatnám. Ezen költségek feltárása az eset összes körülményeinek gondos átvizsgálását igénylik, nehéz azt gyakorlat nélkül összeállítani. Ellenben egy nagy tapasztalattal rendelkező szakember számára nem okozhat gondot.
Köszönöm, hogy elolvasta!
Szeretném közérthetően bemutatni a biztosítási jog sokszor összetett eseteit, buktatóit és azok megoldásait. Célom, hogy a közlekedési balesetben megsérült személyek magabiztosabbak legyenek az őket megillető jogok tekintetében a kárrendezés során.
dr. Sziebert Borbála
