A 2009. évi LXII. törvény (KGFB törvény) 14.§.(5) bekezdése szól a kár után kifizetett összeg maximum újrafelosztás miatti visszaköveteléséről, idegen szóval regresszálásáról. Erre mondják, hogy “regresszálja a biztosító a kifizetett összeget”.
Milyen esetekben követelheti vissza a biztosító a kifizetett kártérítést?
1.) Ha a biztosító a KGFB törvényben meghatározott forint-összeghatárt felhasználta, viszont később felbukkant egy új káresemény mellyel szemben még fizetési felelősséggel tartozik.
“Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.”
Fenti KGFB törvényből idézett részlet megmutatja, hogy mi az a maximális összeg, amelyet a biztosító kifizet káreseményenként. Amennyiben a kár értéke magasabb, mint a fenti összeghatár, úgy az összeg maximuma felett lévő rész nem érvényesíthető. Ebben az esetben a kár nagyságára tekintettel a károsultak között részarányosan kell megosztani az összeget.
Fenti összeg kifizetéséhez kettőnk között szólva elég extrém balesetnek kell történnie, hogy a biztosító ténylegesen kifizesse ezt az összeget. Sajnos a magyar bírói gyakorlat nagyságrendekkel kevesebb összeget szokott megítélni a vétlen sérülteknek.
A káresemény nagyságára tekintettel a nyomozás alatt előkerülhet új sértett, valamint sértett baleset kapcsán maradandó sérülései is jóval a kárkifizetés után jelentkezhetnek, ami a felosztott összegek megosztási arányát változtathatja.
A kifizetéstől számított 5 éven belül a biztosítónak módjában áll visszakövetelni a korábbi károsultaknak kiutalt összegeket, majd új kárfelosztási terv alapján ismételten kifizetni az újra kalkulált összegeket. A visszakövetelés kockázatáról a sértetteket az első kár kifizetésénél tájékoztatni kell. Ebben az esetben regresszálni csak akkor van lehetőség, ha a biztosító a forint-összeghatárt elérte, mivel újabb felszínre jutott kár összegét már nincs miből téríteni.
Amennyiben külföldön történt a baleset – olyan tagállamban, amely Zöldkártya Rendszerhez tartozik, és a külföldi-magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött – úgy az aktuális tagállam gépjármű-felelősségbiztosítás szabályainak megfelelő összeghatárral kell kalkulálni.
2.) Ha a biztosítottról szerződésszegő magatartás bizonyosodik be
A biztosító visszakövetelési joggal élhet a károkozóval szemben, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt. Ettől függetlenül a károsultat minden esetben kártalanítani kell, viszont a biztosító a károkozóval szemben is eljárhat.
Fenti példát arra értem, ha a biztosított – károkozó – helyett a biztosító vállalja a fizetési kötelezettséget, majd később kiderül, hogy a károkozás szándékos volt, vagy súlyos gondatlanság miatt következett be, tehát szerződésszegés valósult meg.
Ilyen esetben nem fizet a biztosító, és „saját zsebből kell állni a cechet”.
Károsulttól is vissza követelést lehet végrehajtani, ha az esetleges rendőrségi nyomozás során kiderül, hogy a károsultnál a szándékosság állapítható meg. Visszakövetelhetik a kifizetett összeget, ha bebizonyosodik, hogy a károsult alkoholos állapotban vagy tudatmódosító szerek hatása alatt valamint további forgalomban részvételét súlyosan akadályozó tényezők ellenére saját felelősségre közlekedett.
Amennyiben bizonyítást nyer, hogy a biztosított, a károsult, vagy károkozó alkoholos állapotban volt úgy a biztosító meg is tagadhatja a kifizetést.
Mik a visszakövetelés leggyakoribb gyakorlati okai?
- Vezetői engedély nélkül vezetett a biztosított, vagy ha ilyen személynek adja át a vezetést. Kivétel, ha alapos okból feltételezhető a gépjármű vezetői engedély megléte.
- Alkoholos állapotban vezetett a biztosított, vagy egyéb vezetési képességekre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezetett, vagy egy ilyen személynek adta át a gépjármű vezetését. Kivétel, ha bizonyítható, hogy a vezetést átadó nem ismerhette fel a vezetésre alkalmatlanságot.
- A jármű elhanyagolt állapota okozta a balesetet. Ilyenkor az üzemben tartót, ennek hiányában a tulajdonost illeti felelősségre vonás. Ehhez személyes gondolatom, hogy kivételt jelenthet, ha az üzemben tartó tudatába volt a gépjármű állapotának, viszont engedélye nélkül vezették a gépjárművet.
- A kötelező segítségnyújtás elmulasztása, és ebből származott a káresemény egy része.
- Adatváltozás bejelentésének hiánya. Tehát a biztosítót a biztosított nem tájékoztatta minden adatváltozásról, ami a fizetés akadályozásához vezetett.
- CASCO biztosítás esetén, ha a biztosítottja kárát önrész megfizetése után megtérítette, majd nyomozás során kiderül, hogy nem ő volt a károkozó, úgy a CASCO biztosító a biztosítottjainak a kötelező gépjármű-felelősség biztosítójától visszakövetelheti a kifizetett összeget az önrésszel együtt.
A Magyar Nemzeti Bank részletesebben taglalja milyen további esetekben van lehetőség a visszakövetelésre.
Köszönöm, hogy elolvasta!
Végrehajtástól kezdve a kárügyintézésig számos területen dolgoztam jogi asszisztensként 2012 óta. Küldetésem, hogy a közlekedési balesetben megsérült személyek tisztában legyenek lehetőségeikkel a kárrendezés során.
Tóth Ferenc
