Kátyúkár

A magyarországi fő- és mellékúthálózat átlagéletkora 40 év felett van, ezért a kátyúkár valószínűsége igen magas a magyar közutakon.

A közutak több mint felét hivatalosan is rossz állapotúnak minősítették. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. nyilvántartása szerint az útburkolatok 54 százaléka “rossz”, és mindössze 10% kapott “jó” minősítést.

Az úthálózat korából következik, hogy az utakat a mainál kisebb teherbírásra és forgalomra tervezték. Kivételként érdemes megemlíteni az autópályákat, ugyanis az átlagéletkoruk jóval alacsonyabb, ezért ritkábban is fordulnak elő rajtuk úthibák.

A kátyúkár olyan baleseti káresemény, amely az útburkolat hibájának következménye, és személyi sérülés vagy dologi kár keletkezett – például defektes autó vagy megrongálódott kerékpár.

Személyi sérülés kátyúkár esetén

Rossz esetben a szeretett közlekedési eszköze sérül meg. Még rosszabb esetben Ön vagy hozzátartozója is személyi sérüléses közlekedési balesetet szenvedhet egy kátyú miatt.

Ilyen káresemény bekövetkezésekor a gépjárműben keletkezett káron felül sérelemdíjat vagy maradandó egészségkárosodás esetén akár életjáradékot is fizetnie kell a közútkezelőnek vagy biztosítójának.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és segítünk a lehető legmagasabb összegű kártérítést kiharcolni.

A gépjárműben keletkezett károk

Az útburkolat hibái sok bosszúságot okoznak az autóvezetőknek, és akár nagyobb kárt is tehetnek az autóban, aminek súlyos anyagi vonzata lehet.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt.

A defekten kívül előfordulhatnak sérülések

• a gumiabroncson,
• a felnin,
• az alvázon,
• a legrosszabb esetben akár a futómű is meghibásodhat.

Mivel a balesetet nem egy másik gépjármű okozta, ezért a kártérítési összeget sok utánajárás után lehet csak érvényesíteni az adott közút fenntartójánál, illetve az ő biztosítójánál.

Mit tegyen, ha kátyúkárt szenved?

Első lépés: a káresemény dokumentálása

A kátyúba hajtás után először gondoskodni kell a károsult jármű biztonságos elhelyezéséről, a balesetveszély ideiglenes jelzéséről, a közlekedés folytonosságának biztosításáról.

Ezek után fel kell mérni a járműben keletkezett kár mértékét.

A kártérítési igény érvényesítéséhez mindig a károsultnak kell bizonyítania a káresemény bekövetkezését, annak körülményeit, a kár mértékét, ezért célszerű nagyon körültekintően eljárni.

A bizonyítás egyik legfontosabb lépése a fényképek készítése a helyszínen. A fotókon nemcsak a sérülésnek kell szerepelnie, de a helyszínnek és a kárt okozó kátyúnak is. Célszerű viszonyításképp egy mérőszalagot, vagy egy kisebb tárgyat is a kátyú mellé tenni, ezzel a méretek is könnyebben megállapíthatók.

Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanúk, nevét, elérhetőségét a későbbi bizonyítási eljáráshoz.

Tipp: személyi sérülés, és/vagy súlyosabb tárgyi sérülés esetén rendőri intézkedést kell kérni, akik a helyszíni vizsgálat során hatósági jegyzőkönyvet vesznek fel.

Második lépés: a káresemény bejelentése

Az 1988. évi I. törvény alapján

“A kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul kell a közút kezelőjéhez bejelenteni.” – általában ez a kár keletkezésétől számított 5 nap.

Ehhez azonban szükséges tisztázni, hogy az adott útszakasz kinek a tulajdonában és kezelésében van:

1. A lakott területen kívüli utakat és az autópályákat a Magyar Közút Zrt. kezeli.
2. A lakott területen belüli utak az illetékes önkormányzathoz tartoznak.
3. Budapesten a fő- és tömegközlekedési utak a Budapest Közút Zrt. kezelésében, a többi, fővároson belüli szakasz pedig a kerületi önkormányzatok kezelésében van.

Az útvonalak kezelőjéről többek között a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Útinform szolgálatánál lehet érdeklődni (telefon: +36 1 336 2400), illetve a kira.gov.hu/kira oldalon található térképek segítségével lehet tájékozódni.

A kárbejelentés módja:

1. Személyesen az útkezelő ügyfélszolgálatán.
2. Postai úton: Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.
3. Elektronikus úton: a karigenykezeles@kozut.hu email címen vagy a közútkezelő honlapján.

A bejelentő laphoz csatolni kell a helyszín és a sérült autó beazonosításához szükséges dokumentumokat.

A szabályos bejelentés után a közútkezelő ügyintézője a káreseményt nyilvántartásba veszi.

A bejelentéshez szükséges okmányok (szkennelve vagy másolatban):

• a káreseményt bejelentő személy igazolványa,
• a gépjárművet vezető személy vezetői engedélye,
• a gépjármű forgalmi engedélye (mindkét oldal),
• a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás igazolása,
• ha nem a tulajdonos a bejelentő, akkor a 2 tanúval aláíratott meghatalmazás.

A bejelentéshez közölni kell az alábbi adatokat:

• a káresemény ideje, pontos helye,
• milyen körülmények között történt a baleset,
• a sérülés, kár becsült értéke.

A bejelentéshez mellékelni kell továbbá:

• a balesetet észlelő tanúk adatait (név, lakcím, telefon),
• fényképfelvétel a helyszínről, sérülésről,
• javítási számlák (ha vannak).

Harmadik lépés: a kárigény érvényesítése

A kárigényt a gépjármű tulajdonosa, vagy az általa meghatalmazott személy érvényesítheti.

Ez azonban nem mindig egyszerű.

Előfordul, hogy a kátyúba hajtás után azonnal nem lehet megállni, mert balesetveszélyes lenne.

Az is megtörténhet, hogy a kár később, a szervizben derül ki, és ezt utólag már lehetetlen bizonyítani.

Továbbá ha az útszakaszon sebességkorlátozó és figyelmeztető tábla volt, nincs esély a károk megtérítésére.

Negyedik lépés: kárfelmérés

A közútkezelő kárügyintézője értesíti a káresemény helyszíne szerint illetékes kárszakértőt a káresemény kivizsgálására, a sérült gépjármű kárszakértői szemléjének lefolytatására és kárfelvételi jegyzőkönyvet készít.

A sérült gépjármű kijavításával célszerű megvárni a kárszakértői szemlét, mert utólagosan már nehéz bizonyítani a többletkárt.

A kárszakértő állásfoglalása általában 15-30 nap múlva érkezik vissza az ügyintézőhöz.

Ha a javítás mégis a kárfelmérés előtt megtörténik, a javítási számlákat kell bemutatni.

A kiszerelt sérült alkatrészek megőrzése a kérésre való bemutatás céljából szükséges.

Ötödik lépés: a felelősség megállapítása

A közút kezelőjének kötelezettségeit és feladatait a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 34-35. §-a határozza meg.

A kezelő felelőssége nem objektív, hanem vétkességi alapon nyugszik.

Ez azt jelenti, hogy felelőssége csak akkor állapítható meg, ha elmulasztotta kötelezettségét, az úthibára való figyelmeztető tábla kihelyezése nem történt meg, a kátyú a jogszabályban előírt időtartam alatt nem került kijavításra stb.

Ezek a tényezők a szakértői vélemény alapján megállapíthatók.

A gépjárművezető feladatait és kötelezettségeit a közúton való közlekedés esetében a KRESZ határozza meg.

Ez alapján a járművezető köteles:

• A KRESZ szabályait betartani, a közlekedési táblák jelzéseit figyelembe venni.
• Köteles a másokat veszélyeztető, vagy zavaró magatartást elkerülni.
• A járművet a forgalmi, időjárási, látási viszonyoknak megfelelően vezetni.
• A jármű sebességét úgy megválasztani, hogy képes legyen megállni útakadály előtt stb.
• Köteles a kárenyhítésre. Ez azt jelenti, hogy amennyiben elkerülhetetlen a kátyúba hajtás, akkor a károk enyhítése, vagy elkerülése céljából a kátyúba hajtás előtt köteles a sebességet csökkenteni. Szakértői javaslat szerint a kátyún célszerű már nem fékezett kerekekkel áthajtani, mert a fékezett kerék sokkal sérülékenyebb, mint ha fékezetlenül gördült volna át rajta az autó (gumik, futómű sérülése). Ha pocsolyába hajt az autó, mindig számítani kell arra, hogy a felszín alatt akár 20-30 cm mélységű gödör is lehet.

A felelősség megállapításánál az eset összes körülményét figyelembe veszik, tehát mérlegelik azt, hogy a baleset figyelmes vezetéssel elkerülhető lett volna-e, illetve a közút kezelője eleget tett-e jogszabályi kötelezettségeinek.

A beérkezett kárigények elbírálása átlagosan 10-30 napot vesz igénybe.

A kárigényt a közútkezelő a kárszemle és a helyszíni vizsgálat alapján vagy elfogadja, vagy elutasítja. A kárigénylő az elutasítás esetén polgári peres eljárás keretében élhet jogorvoslattal.

Hatodik lépés: a kár összegének megállapítása

A kártérítési összeg a tárgyi károk és személyi sérülés esetén a sérelemdíj illetve az esetleges életjáradék összege.

A gépjárműkár megállapításához szükséges benyújtani a károsult nevére szóló javítási számlát. A javítási számla alapján ellenőrizhetik a sérült alkatrészt, a beépített alkatrészt, az alkatrész beszerzés bizonylatát.

A tényleges kár megállapításánál szerepet játszik az avultatás mértéke is, azaz a gépjármű fokozatos elhasználódása miatti értékcsökkenés.

A haszonszerzés tilalma miatt nem lehet a kár és a gépjármű értékénél magasabb összegű kártérítést igényelni. Ez azt jelenti, hogy a károsultat a károkozó köteles olyan helyzetbe hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult tehát nem gazdagodhat a károkozás kapcsán.

Ha totálkáros lett a gépjármű, javaslom a témában írt bővebb bejegyzés elolvasását ide kattintva.

Személyi sérülés esetén pedig érdemes megnézni a Kártérítés Kalkulátor segítségével, hogy hozzávetőlegesen mekkora kártérítésre lehet jogosult. Vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy kiharcolhassuk Önnek a lehető legmagasabb kártérítést.

Hetedik lépés: a kártérítés kifizetése

Végezetül, ha megtörtént a megegyezés a közútkezelő vagy annak biztosítója és a károsult között, az elismert kártérítési összeg kifizetésével lezárul a kárügy.

Kátyúkár biztosítás: a kárigény érvényesítésének különleges esete

Az utóbbi években egyre több biztosítónál lehet kátyúkár biztosítást kötni. Ez általában a meglévő kötelező, vagy a Casco biztosítás mellé köthető. Érdemes élni vele, mivel csupán néhány ezer forint többletköltséget jelent évente. A kártérítés egy része ráadásul a kátyútól függetlenül jelentkező defektre, lámpatestet érintő kavicsfelverődésre is kiterjed. Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosító felé kell bejelenteni a káreseményt. A biztosító kifizeti a jogosnak ítélt kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közút kezelőjével. A biztosító tehát egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, hiszen eljár az út kezelőjével a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében is.

Megelőzés: mit kell tenni, ha balesetveszélyes burkolati hibát észlel?

Ilyenkor a járművezető köteles az érintett útszakasz kezelőjéhez bejelentést tenni telefonon, emailben vagy személyesen.

Egyébként ki kezeli a közutat?

A szakmai szabályoknak megfelelően végzett közútkezelés a közlekedés biztonsága mellett a közutak állagának megóvását és használhatóságát szolgálja, és kíméli a környezetet. A közutak állami tulajdonú országos közutak és önkormányzati tulajdonú helyi közutak. A közút kezelője a közút tulajdonosa, vagy az általuk a közút kezelésével megbízott koncessziós társaság.

A közútkezelő feladatai

1. Igazgatási jellegű feladatok:
   nyilvántartás, utak osztályba sorolása, kezelői hozzájárulások kiadása stb.
2. Üzemeltetési jellegű feladatok:
   a közúti forgalom biztonságos és kulturált lebonyolítását, a közutak biztonságos használatát elősegítő rendszeres, illetve eseti közútkezelői beavatkozások összessége (tisztítás, közúti jelzések készítése és helyreállítása, téli üzemeltetés: hóeltakarítás, síkosságmentesítés stb.)
3. Fenntartási feladatok:
   a forgalmi igénybevételtől és az időjárási, valamint a természeti hatásoktól származó természetes leromlás ellensúlyozásához szükséges tevékenységek ellátása, amely alkalmas a meglévő közutak állagának megóvására (javítási program készítése, útburkolati hibák javítása, burkolati jelek festése, kaszálás stb.)
4. Ellenőrzés és vizsgálat:
   a közutak szakszerű felügyelete a közútkezelési szolgáltatási osztálynak megfelelően meghatározott gyakorisággal (útellenőri szolgálat működtetése).
5. Tájékoztatási kötelezettség.

Közút számokban

Az állam, valamint az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő olyan útszakasz, amely a közforgalom számára nyitott (autópálya, autóút, települések útjai, utcái, bicikliút, járda, földút stb.).

A közutakat jogosult közlekedés céljára mindenki járművezetőként, vagy gyalogosként igénybe venni, a közúti közlekedésben meghatározott feltételek teljesítése esetén részt venni.

* ebből főúthálózat kb. 9000 km gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) kb. 1600 km kerékpárút kb. 1000 km.

Fogalmak

Úthibák

Az aszfaltburkolat hibái (pl.: kátyú, egyenetlen pályafelület, keréknyom, gyűrődés, pályaszerkezet süllyedése, hajszálrepedés, mozaikos repedés, keresztirányú repedés, szabálytalan alakú repedés, felületi hiba, zúzottkő kipergése stb.). Az útburkolati hibák megszüntetése a közút kezelőjének feladata.

Kátyú

Olyan útburkolati hiba, mely az utak használata során a forgalmi igénybevétel és a környezeti hatások (pl. csapadékos időjárás) nyomán jött létre és általában gödör alakú. A kátyú tehát a pályaszerkezeti réteg kisfelületű (legfeljebb 20 m²) folytonossági hiánya, ami az út használatát nehezíti, a balesetveszélyt növeli, a közlekedési eszközöket fokozottan igénybe veszi, az utazás kényelmét rontja.

Kátyúzás

Kisfelületű javítás (max 20 m²) az elszórtan jelentkező burkolathibák, kátyúk (kopások, bomlások) ideiglenes vagy tartós megszüntetése, a burkolat további romlásának megelőzése, a balesetveszély elhárítása céljából.

• ideiglenes: a téli időszakban szórványosan jelentkező kátyúk haladéktalan megszüntetése ideiglenes jelleggel (“hideg” kátyúzás),
• tartós: a burkolaton jelentkező kátyúk megfelelő időjárási körülmények között történő, hosszabb időtartamra szóló megszüntetése (“meleg” kátyúzás).

Vonatkozó jogszabályok

• A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.)
• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)
• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.)
• Az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 01.) KHVM rendelet
• A helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet
• A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 05.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ)