A magyarországi fő- és mellékúthálózat átlagéletkora 40 év felett van, ezért a kátyúkár valószínűsége igen magas a magyar közutakon.
A közutak több mint felét hivatalosan is rossz állapotúnak minősítették. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. nyilvántartása szerint az útburkolatok 54 százaléka “rossz”, és mindössze 10% kapott “jó” minősítést.
Az úthálózat korából következik, hogy az utakat a mainál kisebb teherbírásra és forgalomra tervezték. Kivételként érdemes megemlíteni az autópályákat, ugyanis az átlagéletkoruk jóval alacsonyabb, ezért ritkábban is fordulnak elő rajtuk úthibák.
A kátyúkár olyan baleseti káresemény, amely az útburkolat hibájának következménye, és személyi sérülés vagy dologi kár keletkezett – például defektes autó vagy megrongálódott kerékpár.
Személyi sérülés kátyúkár esetén
Rossz esetben a szeretett közlekedési eszköze sérül meg. Még rosszabb esetben Ön vagy hozzátartozója is személyi sérüléses közlekedési balesetet szenvedhet egy kátyú miatt.
Ilyen káresemény bekövetkezésekor a gépjárműben keletkezett káron felül sérelemdíjat vagy maradandó egészségkárosodás esetén akár életjáradékot is fizetnie kell a közútkezelőnek vagy biztosítójának.
Vegye fel velünk a kapcsolatot, és segítünk a lehető legmagasabb összegű kártérítést kiharcolni.
A gépjárműben keletkezett károk
Az útburkolat hibái sok bosszúságot okoznak az autóvezetőknek, és akár nagyobb kárt is tehetnek az autóban, aminek súlyos anyagi vonzata lehet.
A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt.
A defekten kívül előfordulhatnak sérülések
- a gumiabroncson,
- a felnin,
- az alvázon,
- a legrosszabb esetben akár a futómű is meghibásodhat.
Mivel a balesetet nem egy másik gépjármű okozta, ezért a kártérítési összeget sok utánajárás után lehet csak érvényesíteni az adott közút fenntartójánál, illetve az ő biztosítójánál.
Mit tegyen, ha kátyúkárt szenved?
Első lépés: a káresemény dokumentálása
A kátyúba hajtás után először gondoskodni kell a károsult jármű biztonságos elhelyezéséről, a balesetveszély ideiglenes jelzéséről, a közlekedés folytonosságának biztosításáról.
Ezek után fel kell mérni a járműben keletkezett kár mértékét.
A kártérítési igény érvényesítéséhez mindig a károsultnak kell bizonyítania a káresemény bekövetkezését, annak körülményeit, a kár mértékét, ezért célszerű nagyon körültekintően eljárni.
A bizonyítás egyik legfontosabb lépése a fényképek készítése a helyszínen. A fotókon nemcsak a sérülésnek kell szerepelnie, de a helyszínnek és a kárt okozó kátyúnak is. Célszerű viszonyításképp egy mérőszalagot, vagy egy kisebb tárgyat is a kátyú mellé tenni, ezzel a méretek is könnyebben megállapíthatók.
Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanúk, nevét, elérhetőségét a későbbi bizonyítási eljáráshoz.
Tipp: személyi sérülés, és/vagy súlyosabb tárgyi sérülés esetén rendőri intézkedést kell kérni, akik a helyszíni vizsgálat során hatósági jegyzőkönyvet vesznek fel.
Második lépés: a káresemény bejelentése
Az 1988. évi I. törvény alapján
“A kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul kell a közút kezelőjéhez bejelenteni.” – általában ez a kár keletkezésétől számított 5 nap.
Ehhez azonban szükséges tisztázni, hogy az adott útszakasz kinek a tulajdonában és kezelésében van:
- A lakott területen kívüli utakat és az autópályákat a Magyar Közút Zrt. kezeli.
- A lakott területen belüli utak az illetékes önkormányzathoz tartoznak.
- Budapesten a fő- és tömegközlekedési utak a Budapest Közút Zrt. kezelésében, a többi, fővároson belüli szakasz pedig a kerületi önkormányzatok kezelésében van.
Az útvonalak kezelőjéről többek között a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Útinform szolgálatánál lehet érdeklődni (telefon: +36 1 336 2400), illetve a kira.gov.hu/kira oldalon található térképek segítségével lehet tájékozódni.
A kárbejelentés módja:
- Személyesen az útkezelő ügyfélszolgálatán.
- Postai úton: Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.
- Elektronikus úton: a karigenykezeles@kozut.hu email címen vagy a közútkezelő honlapján.
A bejelentő laphoz csatolni kell a helyszín és a sérült autó beazonosításához szükséges dokumentumokat.
A szabályos bejelentés után a közútkezelő ügyintézője a káreseményt nyilvántartásba veszi.
A bejelentéshez szükséges okmányok (szkennelve vagy másolatban):
- a káreseményt bejelentő személy igazolványa,
- a gépjárművet vezető személy vezetői engedélye,
- a gépjármű forgalmi engedélye (mindkét oldal),
- a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás igazolása,
- ha nem a tulajdonos a bejelentő, akkor a 2 tanúval aláíratott meghatalmazás.
A bejelentéshez közölni kell az alábbi adatokat:
- a káresemény ideje, pontos helye,
- milyen körülmények között történt a baleset,
- a sérülés, kár becsült értéke.
A bejelentéshez mellékelni kell továbbá:
- a balesetet észlelő tanúk adatait (név, lakcím, telefon),
- fényképfelvétel a helyszínről, sérülésről,
- javítási számlák (ha vannak).
Harmadik lépés: a kárigény érvényesítése
A kárigényt a gépjármű tulajdonosa, vagy az általa meghatalmazott személy érvényesítheti.
Ez azonban nem mindig egyszerű.
Előfordul, hogy a kátyúba hajtás után azonnal nem lehet megállni, mert balesetveszélyes lenne.
Az is megtörténhet, hogy a kár később, a szervizben derül ki, és ezt utólag már lehetetlen bizonyítani.
Továbbá ha az útszakaszon sebességkorlátozó és figyelmeztető tábla volt, nincs esély a károk megtérítésére.
Negyedik lépés: kárfelmérés
A közútkezelő kárügyintézője értesíti a káresemény helyszíne szerint illetékes kárszakértőt a káresemény kivizsgálására, a sérült gépjármű kárszakértői szemléjének lefolytatására és kárfelvételi jegyzőkönyvet készít.
A sérült gépjármű kijavításával célszerű megvárni a kárszakértői szemlét, mert utólagosan már nehéz bizonyítani a többletkárt.
A kárszakértő állásfoglalása általában 15-30 nap múlva érkezik vissza az ügyintézőhöz.
Ha a javítás mégis a kárfelmérés előtt megtörténik, a javítási számlákat kell bemutatni.
A kiszerelt sérült alkatrészek megőrzése a kérésre való bemutatás céljából szükséges.
Ötödik lépés: a felelősség megállapítása
A közút kezelőjének kötelezettségeit és feladatait a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 34-35. §-a határozza meg.
A kezelő felelőssége nem objektív, hanem vétkességi alapon nyugszik.
Ez azt jelenti, hogy felelőssége csak akkor állapítható meg, ha elmulasztotta kötelezettségét, az úthibára való figyelmeztető tábla kihelyezése nem történt meg, a kátyú a jogszabályban előírt időtartam alatt nem került kijavításra stb.
Ezek a tényezők a szakértői vélemény alapján megállapíthatók.
A gépjárművezető feladatait és kötelezettségeit a közúton való közlekedés esetében a KRESZ határozza meg.
Ez alapján a járművezető köteles:
- A KRESZ szabályait betartani, a közlekedési táblák jelzéseit figyelembe venni.
- Köteles a másokat veszélyeztető, vagy zavaró magatartást elkerülni.
- A járművet a forgalmi, időjárási, látási viszonyoknak megfelelően vezetni.
- A jármű sebességét úgy megválasztani, hogy képes legyen megállni útakadály előtt stb.
- Köteles a kárenyhítésre. Ez azt jelenti, hogy amennyiben elkerülhetetlen a kátyúba hajtás, akkor a károk enyhítése, vagy elkerülése céljából a kátyúba hajtás előtt köteles a sebességet csökkenteni. Szakértői javaslat szerint a kátyún célszerű már nem fékezett kerekekkel áthajtani, mert a fékezett kerék sokkal sérülékenyebb, mint ha fékezetlenül gördült volna át rajta az autó (gumik, futómű sérülése). Ha pocsolyába hajt az autó, mindig számítani kell arra, hogy a felszín alatt akár 20-30 cm mélységű gödör is lehet.
A felelősség megállapításánál az eset összes körülményét figyelembe veszik, tehát mérlegelik azt, hogy a baleset figyelmes vezetéssel elkerülhető lett volna-e, illetve a közút kezelője eleget tett-e jogszabályi kötelezettségeinek.
A beérkezett kárigények elbírálása átlagosan 10-30 napot vesz igénybe.
A kárigényt a közútkezelő a kárszemle és a helyszíni vizsgálat alapján vagy elfogadja, vagy elutasítja. A kárigénylő az elutasítás esetén polgári peres eljárás keretében élhet jogorvoslattal.
Hatodik lépés: a kár összegének megállapítása
A kártérítési összeg a tárgyi károk és személyi sérülés esetén a sérelemdíj illetve az esetleges életjáradék összege.
A gépjárműkár megállapításához szükséges benyújtani a károsult nevére szóló javítási számlát. A javítási számla alapján ellenőrizhetik a sérült alkatrészt, a beépített alkatrészt, az alkatrész beszerzés bizonylatát.
A tényleges kár megállapításánál szerepet játszik az avultatás mértéke is, azaz a gépjármű fokozatos elhasználódása miatti értékcsökkenés.
A haszonszerzés tilalma miatt nem lehet a kár és a gépjármű értékénél magasabb összegű kártérítést igényelni. Ez azt jelenti, hogy a károsultat a károkozó köteles olyan helyzetbe hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult tehát nem gazdagodhat a károkozás kapcsán.
Ha totálkáros lett a gépjármű, javaslom a témában írt bővebb bejegyzés elolvasását ide kattintva.
Személyi sérülés esetén pedig érdemes megnézni a Kártérítés Kalkulátor segítségével, hogy hozzávetőlegesen mekkora kártérítésre lehet jogosult. Vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy kiharcolhassuk Önnek a lehető legmagasabb kártérítést.
Hetedik lépés: a kártérítés kifizetése
Végezetül, ha megtörtént a megegyezés a közútkezelő vagy annak biztosítója és a károsult között, az elismert kártérítési összeg kifizetésével lezárul a kárügy.
Kátyúkár biztosítás: a kárigény érvényesítésének különleges esete
Az utóbbi években egyre több biztosítónál lehet kátyúkár biztosítást kötni. Ez általában a meglévő kötelező, vagy a Casco biztosítás mellé köthető. Érdemes élni vele, mivel csupán néhány ezer forint többletköltséget jelent évente. A kártérítés egy része ráadásul a kátyútól függetlenül jelentkező defektre, lámpatestet érintő kavicsfelverődésre is kiterjed. Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosító felé kell bejelenteni a káreseményt. A biztosító kifizeti a jogosnak ítélt kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közút kezelőjével. A biztosító tehát egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, hiszen eljár az út kezelőjével a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében is.
Megelőzés: mit kell tenni, ha balesetveszélyes burkolati hibát észlel?
Ilyenkor a járművezető köteles az érintett útszakasz kezelőjéhez bejelentést tenni telefonon, emailben vagy személyesen.
Egyébként ki kezeli a közutat?
A szakmai szabályoknak megfelelően végzett közútkezelés a közlekedés biztonsága mellett a közutak állagának megóvását és használhatóságát szolgálja, és kíméli a környezetet. A közutak állami tulajdonú országos közutak és önkormányzati tulajdonú helyi közutak. A közút kezelője a közút tulajdonosa, vagy az általuk a közút kezelésével megbízott koncessziós társaság.
A közútkezelő feladatai
- Igazgatási jellegű feladatok:
nyilvántartás, utak osztályba sorolása, kezelői hozzájárulások kiadása stb. - Üzemeltetési jellegű feladatok:
a közúti forgalom biztonságos és kulturált lebonyolítását, a közutak biztonságos használatát elősegítő rendszeres, illetve eseti közútkezelői beavatkozások összessége (tisztítás, közúti jelzések készítése és helyreállítása, téli üzemeltetés: hóeltakarítás, síkosságmentesítés stb.) - Fenntartási feladatok:
a forgalmi igénybevételtől és az időjárási, valamint a természeti hatásoktól származó természetes leromlás ellensúlyozásához szükséges tevékenységek ellátása, amely alkalmas a meglévő közutak állagának megóvására (javítási program készítése, útburkolati hibák javítása, burkolati jelek festése, kaszálás stb.) - Ellenőrzés és vizsgálat:
a közutak szakszerű felügyelete a közútkezelési szolgáltatási osztálynak megfelelően meghatározott gyakorisággal (útellenőri szolgálat működtetése). - Tájékoztatási kötelezettség.
Közút számokban
Az állam, valamint az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő olyan útszakasz, amely a közforgalom számára nyitott (autópálya, autóút, települések útjai, utcái, bicikliút, járda, földút stb.).
A közutakat jogosult közlekedés céljára mindenki járművezetőként, vagy gyalogosként igénybe venni, a közúti közlekedésben meghatározott feltételek teljesítése esetén részt venni.
|
Országos közút | Helyi közút |
Fenntartó | állam | helyi önkormányzat |
Hossza | kb. 32.000 km* | kb. 181.400 km |
Forgalom aránya | 75% | 25% |
* ebből főúthálózat kb. 9000 km gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) kb. 1600 km kerékpárút kb. 1000 km.
Fogalmak
Úthibák
Az aszfaltburkolat hibái (pl.: kátyú, egyenetlen pályafelület, keréknyom, gyűrődés, pályaszerkezet süllyedése, hajszálrepedés, mozaikos repedés, keresztirányú repedés, szabálytalan alakú repedés, felületi hiba, zúzottkő kipergése stb.). Az útburkolati hibák megszüntetése a közút kezelőjének feladata.
Kátyú
Olyan útburkolati hiba, mely az utak használata során a forgalmi igénybevétel és a környezeti hatások (pl. csapadékos időjárás) nyomán jött létre és általában gödör alakú. A kátyú tehát a pályaszerkezeti réteg kisfelületű (legfeljebb 20 m²) folytonossági hiánya, ami az út használatát nehezíti, a balesetveszélyt növeli, a közlekedési eszközöket fokozottan igénybe veszi, az utazás kényelmét rontja.
Kátyúzás
Kisfelületű javítás (max 20 m²) az elszórtan jelentkező burkolathibák, kátyúk (kopások, bomlások) ideiglenes vagy tartós megszüntetése, a burkolat további romlásának megelőzése, a balesetveszély elhárítása céljából.
- ideiglenes: a téli időszakban szórványosan jelentkező kátyúk haladéktalan megszüntetése ideiglenes jelleggel (“hideg” kátyúzás),
- tartós: a burkolaton jelentkező kátyúk megfelelő időjárási körülmények között történő, hosszabb időtartamra szóló megszüntetése (“meleg” kátyúzás).
Vonatkozó jogszabályok
- A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.)
- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)
- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.)
- Az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 01.) KHVM rendelet
- A helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet
- A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 05.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ)
Köszönöm, hogy elolvasta!
Gyakorló jogászként számos jogterülettel találkoztam karrierem során. Célom, hogy a hosszú évek alatt megszerzett tudásommal, közérthető módon segítsek minden érdeklődőt eligazodni a jog útvesztőiben.
dr. Gerőcs Klára