Pedig van egy megoldás, ami által mind a baleset okozója, mind a károsult számára kedvező megállapodás születhet. Ez nem más, mint a mediáció, vagy más néven a közvetítői eljárás.
Mikor van lehetőség a közvetítői eljárásra?
A felek közötti konfliktus megszüntetésére irányuló eljárásra már évek óta van lehetőség,
az új büntetőeljárásról szóló törvény azonban a korábbi szabályozáshoz képest szélesíti azoknak a bűncselekményeknek a körét, ahol alkalmazható a közvetítői eljárás lefolytatása.
Már nem csak enyhébb, hanem akár súlyosabban minősülő bűncselekmények után is van rá mód – azonban továbbra is alapvető feltétel, hogy mindkét fél önkéntes, beleegyező nyilatkozata kell a közvetítői eljáráshoz.
Büntetőügyben induló közvetítői eljáráskor a büntetőeljárás megszűnését is eredményezheti egy eredményes közvetítői eljárás, vagy akár a büntetés korlátlan enyhítését. Ehhez szükséges további kritérium, hogy az elkövető (gyanúsított) beismerje a bűncselekmény elkövetését, vallomást tegyen, valamint, hogy a közvetítői eljárást kizáró körülmény ne álljon fenn.
A részletes szabályokat a közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény szabályozza.
Szabálysértési ügyekben – például egyes közlekedési szabálysértések esetén – a büntetőügyben alkalmazandó szabályok irányadóak.
A közvetítői eljárás előnyei
A károkozó részéről
Ugyan a mediáció során a károkozó kénytelen a sértett szemébe nézni és szembesülni azzal, amit okozott – egyes esetekben ez lelkileg újabb terhet róhat a károkozó félre. A hatósági eljárás során kiszabható büntetésének az enyhítése vagy akár teljes, a büntetett előélet elmaradása azonban mindenképpen pozitív következménye lehet egy sikeres közvetítői eljárásnak. A következményekkel való szembesítés elősegítheti azt is, hogy ne kövessen el újabb bűncselekményt vagy szabálysértést.
A károsult részéről
A károsult számára a sikeres közvetítői eljárás duplán előnyös kimenetelű lehet.
Egyrészt anyagilag, másrészt a lelki megnyugvás tekintetében. Számos alkalommal hiányolják a balesetet szenvedettek a károkozó bocsánatkérését, azt, hogy őszinte megbánásról tegyen tanúbizonyságot. Erre egy bírósági eljárásban kevés esély van, mediáció során azonban rendkívül gyakori. A gyors eljárás során lehetősége van arra, hogy feltegye a kérdéseit az elkövetőnek, azokra válaszokat kapjon, valamint aktívan alakítsa a büntetőeljárás folyamatát.
A közvetítői eljárás menete
A közvetítői eljárás során a felek leülhetnek tárgyalni, beszélgetni egymással kötöttségektől mentes, nyugodt környezetben. Annak érdekében, hogy sikeresen megszülessen a közösen kialakított megegyezés, egy hivatásos közvetítő, más néven mediátor segít a feleknek.
A pártatlan mediátor hozzájárul ahhoz, hogy megtalálják a közös hangot és nevezőt az eljárásban résztvevők, kezeli a fennálló és az eljárás során esetlegesen felmerülő további konfliktushelyzeteket.
Természetesen ekkor is van lehetősége a feleknek ahhoz, hogy jogi képviselőt fogadjanak, s segítségével járjanak el, de a sértettnek módja van arra is, hogy legfeljebb két segítővel vegyen részt az eljárásban, akik a lelki kihívásokban támogathatják.
A közvetítői eljárások egyszerűségét mutatja az is, hogy sem a károsultnak, sem a károkozónak nem kell bizonyítania semmit, hiszen az eljárás célja nem a másik fél vagy a közvetítő meggyőzése. A cél a jóvátételről szóló megállapodás.
A sikeres közvetítői eljárás eredménye: a megállapodás
A közvetítői eljárás eredményét, a közös megállapodást az ügyészség teljes egészében elfogadja, amennyiben az nem ütközik a közvetítői eljárásról szóló törvény rendelkezéseibe (esetlegesen ésszerűtlen vagy jó erkölcsbe ütköző), és ezzel az ügy nem kerül a bíróság elé.
A megállapodásban szerepelnie kell a jóvátétel összegének: vagyis annak az összegnek, amivel a károkozó lényegében megváltja a sérült fél bocsánatát. Ritkán ugyan, de ha mindkét fél elfogadja, egyéb módon is történhet a jóvátétel: például munkavégzés, személyes segítségnyújtás, stb.
Megjegyzendő, hogy nem pénzbeli jóvátétel esetén felmerülhet, hogy a károsult a károkozó által elvégzett munka után minőségbeli kifogással él. Ezt megelőzendő, egyszerűbb lehet az olyan megállapodás teljesítése, ami meghatározott pénzösszeg kifizetéséről szól, akár részletfizetéssel.
A jóvátételi összeg
Mivel a megegyezés kizárólag a feleken múlik, a jóvátételi összegi összegre vonatkozóan sincsenek előírt szabályok,
nincsenek fix tarifák.
Az összegek nagyságrendje általában illeszkedik a baleset súlyosságához, ám rendkívüli esetek előfordulására is lehet példa. Akár arra, hogy apró baleset után milliós nagyságrendű összeget fizessen ki a károkozó, akár arra, hogy a sérült eltekint az anyagi jóvátételtől és megelégszik az őszinte beismeréssel és bocsánatkéréssel. Az esetek többségére azonban a felek vagyoni helyzetéhez igazodó,
általában 100.000Ft – 400.000Ft összegben való megegyezés a jellemző.
A biztosító által fizetendő kártérítés és a jóvátételi összeg
Általánosságban elmondható, hogy a biztosítótársaságok nem fizetnek olyan kár után, ami már meg lett térítve (káronszerzés tilalma). Ezért különös odafigyelést igényel az, hogy a közvetítői eljárásban megállapított összegnek mi a jogcíme. Ha ugyanis konkrét anyagi kár megtérítésére irányul, akkor a biztosító le fogja vonni azt az összeget, így a károsult elesik attól a többletösszegtől, mely a közvetítői eljárás folytán megillethetné.
A kulcsfontosságú tényező
Rendkívül sokat számít tehát, hogy ne valamely anyagi kár megtérítésére vonatkozzon. Ilyen esetben ugyanis a biztosító az általa megállapított fizetendő összegből nem vonja le a károkozó fél által már kifizetett összeget.
Hiszen, a közösen kialkudott összegnek nem az anyagi károk megtérítése a lényege, hanem a jóvátétel, a bocsánat (és tulajdonképpen a büntetőjogi felelősség) megváltása pénzben.
Így a biztosító nem számíthatja bele a kártérítés összegébe a felek által megállapított összeget. Ebben az esetben lehetséges az a fent említett eset, hogy a károsult duplán jól járjon. Egyrészt tehát a lelki megnyugvás, másrészt az anyagiak terén: a biztosító által fizetendő összeg mellett a károkozó által fizetendő jóvátételi összeghez is hozzájuthat plusz bevételként.
Röviden a kártérítés összegéről közvetítői eljárás esetén
- A felek (károkozó és károsult) együttműködő magatartása esetén az ügyészség az ügyet közvetítői eljárásra utalhatja.
- Itt a feleknek lehetősége adódik arra, hogy meghatározott eljárási rend nélkül oldják meg a köztük fennálló konfliktust.
- A közvetítői eljárás eredményes lefolyásából született megállapodásnak nem az anyagi károk megfizetésére, rendezésére kell irányulnia, hanem a jóvátételre, a károsult baleset utáni életének megkönnyítésére.
- Legtöbb esetben a felek egy pénzösszegben egyeznek meg, bár ez nem kötelező.
- A károsult az anyagi kárain és a személyi sérüléséért járó sérelemdíjon felül – melyek megfizetése a biztosító feladata – extra pénzhez juthat.
Ha fennállnak a feltételek, érdemes megfontolni a közvetítői eljárást és tenni egy próbát, ugyanis nemcsak gyorsabb a pereskedéshez képest, hanem olcsóbb is, hiszen díjmentes, így a feleknek nem jelent plusz költséget.
Képlettel így írhatóak fel a lehetséges kártérítési összegek:
Anyagi károk + Személyi sérülések + Közvetítői eljárás + Egyéb baleset- vagy életbiztosítások
Amennyiben személyi sérülés is történt a baleset során a Kártérítés Kalkulátor segítségével ki tudja számolni, hogy hozzávetőlegesen mekkora összegre számíthat a biztosítótól. Ha szeretne minél magasabb összegű kártérítést a biztosítóval szemben, vegye fel velünk a kapcsolatot még ma.
Köszönöm, hogy elolvasta!
Legfontosabb célom a jogi tanulmányaimmal, hogy segíthessek másoknak. Az egyetem során kedveltem meg igazán az írást, ezért különösen örülök, hogy tudásomat ebben a formában is kamatoztathatom.
Kis Zsuzsanna
