Fogalmak

Az abszolút önrészesedés (másnéven levonásos önrész) az az összeg, amit egy kár elszenvedésekor a biztosítónak biztosan nem kell megtérítenie. Magyarul a biztosító az abszolút önrészesedés feletti összeget téríti meg egy adott káresetből. Sajnos, ha a kár értéke nem éri el az önrészesedés értékét, akkor a biztosító nem fizet semmit. Az abszolút önrészesedés mértékét a biztosításítóval kötött szerződésben szokták meghatározni, mely lehet százalékos (például az adott kár 10%-a), összegszerű (például 50.000 Ft), vagy mindkettő (például 5%, de minimum 100.000 Ft). Ez azt jelenti, hogy egy 500.000 forintos káreseménynél, ha a szerződésben meghatározott abszolút önrészesedés 10%, akkor a biztosítónak 500.000 - 50.000, azaz 450.000 forintot kell az ügyfél részére kártérítésként fizetnie.

A hétköznapi használattal szemben, jogi értelemben az ajánlatot mindig az ügyfél teszi. Az ajánlatot írásban kell rögzíteni, mely egyoldalúan, a biztosított fél részéről kerül aláírásra. Ebből következik, hogy az ajánlat nem számít szerződésnek, azt a biztosítónak is el kell fogadnia. Ennek tényét szerződésben rögzíti a két fél, így válik kétoldalú megállapodássá. Szerződéskötés után történik meg a kártérítés kifizetése.

A balesetbiztosítás olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított részére. Ha a biztosított életét veszti a balesetben, akkor a kedvezményezett lesz jogosult a biztosító által nyújtott szolgáltatásra.

A Belső Szabályzat a nemzetközi Zöldkártya Rendszer partnereinek és alattuk munkálkodó Biztosítók Szövetsége által létrehozott eljárásjogi kódex. Kattintson ide, ha szeretne többet tudni a nemzetközi zöldkártyáról.

Biztosítási titok véd minden ügyfelet, aki biztosítóval, alkusszal, biztosítási szaktanácsadóval áll kapcsolatban. A biztosítási titok életbelépéséhez - az orvosi és ügyvédi titoktartáshoz hasonlóan - nem szükséges szerződés létrejötte. A biztosítási titok garantálja, hogy az ügyfélek vagyoni helyzete, személyi körülményei, illetve a biztosítóval vagy alkusszal kötött szerződései harmadik fél számára nem kerülnek átadásra.

A cselekvőképesség azt jelenti, hogy az adott személy szerződéskötésre jogosult. A jogképességnél szűkebb fogalom. A természetes személyek 18 éves koruktól rendelkeznek korlátlan cselekvőképességgel. A cselekvőképes természetes (vagy jogi) személyek saját elhatározásukból vállalhatnak kötelezettségeket, illetve jogosultságokat.

A cselekvőképtelen személy szerződéskötésre nem jogosult. Nevében törvényes képviselje járhat el. Cselekvőképtelen személy: az a kiskorú, aki 12. életévét még nem töltötte be, vagy akit a bíróság életkorától függetlenül cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A cselekvőképtelenség a cselekvőképesség hiánya. Speciális típusa a korlátozott cselekvőképesség.

A díjfizetés a biztosítási díj szerződésben vállalt megfizetését jelenti. A díjat a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre kell rendezni. Legtöbb esetben havi díjfizetéssel szerződnek a biztosítók, ezzel tulajdonképpen részletfizetési lehetőséget kapnak az ügyfelek. A díjfizetés elmulasztása akár a szerződés megszűnését is eredményezheti.

A díjhalasztás a biztosítási szerződésben rögzített díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás. Csak írásban érvényes. A díjhalasztás ideje alatt a biztosító kockázatviselése továbbra is fennáll.

Az egyszerű magánokirat az a magánokirat, amely nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat feltételeinek. Bizonyítékként való kezelésében az okiratban foglaltak valóságának megítélése a bírói mérlegelés körébe tartozik.

A biztosítási érdek megszűnését nevezzük érdekmúlásnak. Az érdekműlással együtt a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik.

Az értékcsökkenés a baleset során megsérült vagyontárgy(ak)ban keletkezett károk helyreállítása után visszamaradt: esztétikai használati, vagy forgalmi értekét csökkentő tényező. A károkozó vagy annak biztosítója ezt a kártételt is köteles megtéríteni. Sajnos a gyakorlatban a KGFB terhére rendezett károknál a károsult részére a biztosítók automatikusan nem fizetik az értékcsökkenést. A károkozó kötelező biztosítójához benyújtott kártérítés összeállításakor azt külön kell igényelni. Az értékcsökkenés személygépjárműben keletkezett kár esetén igényelhető a jármű 5 éves koráig és járműtípustól függően 90.000 – 120.000 km futásteljesítményig.

Az ex lege egy latin kifejezés, jogi szakszó, azt jelenti hogy a törvény erejénél fogva.

A felelősségbiztosítás a biztosított által, mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet. A felelősségbiztosítás csakis a biztosítási szerződésben meghatározott esetekben mentesíti a károkozót a kártérítési kötelezettsége alól.

A függőkár olyan kár, melyet a biztosítónak már bejelentettek, viszont az eset végleges lezárása még nem történt meg.

A gyógykezelés az Országos Egészségpénztár (OEP) által elismert orvosi beavatkozás, mely az orvostudomány általánosan elfogadott korszerű ismereteit alkalmazza az egészség újbóli helyreállítása, az egészségi állapot javítása, illetve rosszabbodása megakadályozása céljából. Az egészségbiztosítás ellátásaira olyan – annak alapjául szolgáló – jogviszonnyal lehet jogosultságot szerezni, amelyhez egészségbiztosítási kötelezettség társul, mert az egészségbiztosítás ún. járulékos jogviszony. A biztosítási jogviszony általában valamilyen munkavégzésre irányuló, jövedelemszerző tevékenység alapján jön létre. Minden betegnek joga van – a jogszabályokban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan (napi 24 órában) hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

A gyorsított kárrendezés a kárszemle során, vagy az azt követő néhány napban történő eljárás. A kárszemle során megállapítják a javítás és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult követelése kielégítéseként elfogadhatja. Nagyobb károknál szükség esetén kárelőleget eredményezhet a gyorsított kárrendezés. Fontos! Ha gyorsított kárrendezést választ, és a biztosító megfizeti a kikalkulált összeget, további kártérítésre az esettel kapcsolatban nem lesz lehetősége, ha aláírja az ezzel kapcsolatos megállapodást. Ezért az elsőre jó ajánlatnak tűnő egyességgel akár rosszul is járhat, mert a nem vagyoni jellegű károkat, azaz a személyi sérülést általában nem kalkulálják bele az összegbe.

Egy hitel futamideje során számos olyan váratlan dolog történhet, amely közvetlenül érinti a pénztárcánkat. Ilyen esetekben lehet hasznos a hitelfedezeti biztosítás. A hitelfedezeti biztosítás a hitelintézet vagy a hitelező által – a tartozás biztosítékául – követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi. Milyen élethelyzetben adhat biztonságot? haláleset vagy egészségkárosodás esetén keresőképtelenség és munkanélküliség esetén

Az integrál önrészesedés az alacsony összegű károk kiszűrésének módszere, mely során meghatározzák a minimális térítendő kárösszeget. Ezek után: ha a a kár az integrál önrész alatt marad, a biztosító nem térít ha viszont fölötte van, akkor az integrál önrész levonása nélkül megfizeti az egész kárt. Kapcsolódó tartalom: Abszolút önrészesedés

Ismeretlen üzembentartóról akkor beszélünk, ha a káresemény bekövetkeztekor a balesetet okozó gépjármű üzembentartója nem állapítható meg. Ebben az esetben a károsult kárát a MABISZ, a Kártalanítási Számla terhére megtéríti meg. Nem térülnek meg azonban az ismeretlen üzembentartó által: a gépjárműben az útban az út tartozékaiban közművekben a reklámhordozókban okozott károk.

A járadék olyan rendszeresen, általában havonta esedékessé váló szolgáltatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy élethosszig folyósítanak. A biztosító által folyósított járadék lehet járadékopción alapuló vagy jövedelempótló. Legnépszerűbb formája a nyugdíj, mely tulajdonképpen az állam által biztosított öregségi vagy rokkantsági járadék.

A jogos védelem egyfelől alkotmányos alapjog, amely mindenkit megillet. Az Alaptörvény V. cikke kimondja, hogy: “Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.” Másfelől büntetőjogi fogalom, az egyik büntethetőséget kizáró ok. Jogos védelemmel fellépni kizárólag jogtalan támadás, illetve közvetlenül fenyegető jogtalan támadás esetén, a jogtalan támadóval szemben lehet. A jogos védelem nem egyenlő az önvédelemmel, hiszen a jogos védelem keretében nem csak a saját, hanem más vagy mások személyét vagy javait is megvédhetjük, illetve a közérdek védelme érdekében is felléphetünk. A jogos védelem lényege, hogy a jogtalan támadás elhárításának kockázatát, következményeit a támadónak kell viselnie, a megtámadott elhárító cselekményét pedig méltányosan kell megítélni. A támadó a jogtalanság talajára lép, amit a védekező jogosan hárít el, miközben akár sérelmet, testi sértést, kivételes esetben akár a támadó halálát is okozhatja.

A jövedelempótló járadék a károkozó vagy a felelősség-biztosítója által folyósított járadék, amely a károkozás miatt kiesett jövedelem pótlásával igyekszik helyreállítani az eredeti állapotot. Az ilyen járadék is jövedelem, ezért a személyi jövedelemadó számításánál figyelembe kell venni.

A teljes kártérítés elvének megfelelően a károkozónak a károsultat olyan helyzetbe kell hoznia, mintha a károkozás meg sem történt volna. Azonban az, hogy a károsult ennek kapcsán gazdagodjon, az tilos. Ez azt jelenti, hogy a károsult nem kaphat magasabb összegű kártérítést, mint amennyit a károsodott vagyontárgy a kár bekövetkezése előtt ért. Ez a káronszerzés tilalma. A káronszerzés tilalma felülről szab korlátot a kártérítés összegének, meghatározza a maximumot, míg a teljes kártérítés elve az összeg minimumát adja meg. Fontos, hogy a kár fogalma alatt kizárólag a vagyoni kár értendő. A klasszikus példa szerint, amennyiben egy 70%-os műszaki állapotú gépjármű kára esetén a károsult egy új, 100 %-os műszaki állapotú járművet kapna, előnyösebb helyzetbe kerülne, mint a kár bekövetkezése előtt volt. Ez tilos, ekkor a különbözetet a károsultnak kell viselnie. A hatályos Polgári Törvénykönyv ugyanis az alábbiak szerint állapítja meg a kártérítési kötelezettség terjedelmét: A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. (teljes kártérítés elve) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; az elmaradt vagyoni előnyt; és a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket. A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt. (káronszerzés tilalma) A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

A kogencia feltétlen érvényesülést kívánó szabály, amelytől nem lehet eltérni. A biztosítási szerződés vonatkozásában azt jelenti, hogy a felek a szerződésükben a Ptk. biztosításra vonatkozó szabályaitól – még egyező akarattal sem – térhetnek el. Az eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az egyértelműen a szerződő vagy a biztosított érdekeit szolgálja!

A közokirat olyan dokumentum, amit hatáskörében eljárva bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv állított ki, megszabott alakban, papír alapon vagy elektronikusan. A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módja. Az okirati fajták közül egyedül a közokirat számít feltétlenül és teljes mértékben bizonyítéknak a benne foglaltakra nézve. Például: gépjármű-vezetői engedély, hatósági bizonyítvány (például anyakönyvi kivonat), hatósági igazolvány (például útlevél).

A közös kár a hajózásban használatos fogalom. Olyan kár, amely a kapitány utasítására a hajónak vagy a rakománynak közös veszélytől való megmentése, illetőleg a kár enyhítése érdekében keletkezett. Ezeket a károkat az érintettek közösen, arányosan viselik.

A lejárat a biztosítási szerződés azon naptárilag megjelölt időpontja, amikor a szerződés megszűnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Például elérési biztosítás.

A közokiratokon túl minden egyéb okmány magánokiratnak minősül. Az okirat bizonyító ereje szerint lehet teljes bizonyító erejű magánokirat vagy egyszerű magánokirat.

A malus olyan pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele – a biztosítási időszakon belül – igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, például egy vagy több kárt okoz. A malus a következő biztosítási időszak díjait növeli.

A nem vagyoni kár a károkozónak (illetve annak felelősségbiztosítójának) a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem vagyoni kárait is meg kell térítenie. Hiszen a kártérítés célja a teljes reparáció, azaz a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a károsodás be sem következett volna. Nem vagyoni károk adódhatnak például súlyos esztétikai sérülésekből, az életvitel elnehezüléséből, a hozzátartozók elvesztése miatti traumákból.

Az okirat az a bizonyítási eszköz, amely valamely tény, adat valóságának, esemény megtörténtének vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül és arra alkalmas. Az okiratra vonatkozó rendelkezések érvényesek minden olyan tárgyra is, amely műszaki, vagy vegyi úton rögzít adatokat (fénykép, filmfelvétel, hangfelvétel, stb.). Kiállítója szerint beszélhetünk közokiratról vagy magánokiratról.

Az önrészesedés a kár azon része, amelyet a szerződés alapján a biztosított magára vállal. Minél nagyobb a vállalt önrészesedés, annál alacsonyabb lesz a biztosítás díja. Fajtái: az abszolút önrészesedés és az integrál önrészesedés.

Pro rata, más néven aránylagos kártérítés esetén az alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez.

A külföldről behozott forgalomba hozandó személyautók, lakóautók és motorkerékpárok után fizetendő kötelező érvényű fizetendő adó - a 2003. évi CX. törvény alapján.

A regresszió jelentése visszaesés, hanyatlás, visszafelé mozgás, visszavezetés. A regressz visszakövetelési jogot jelent. Tehát ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Ha a károkozó ellen pert indít, az ügyfél többletigényét is érvényesíteni köteles, sőt a biztosítottat elsőbbség illeti meg, ha a befolyt összeg nem elegendő mindkettejük igényének kielégítésére. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt. A károsultat azonban mindig kártalanítani kell!

A rendeltetés helye szerinti tagállam a gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harminc napos időtartam folyamán az - a gépjármű telephely szerinti országától eltérő - tagállam, ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található.

A szakmai felelősségbiztosítás olyan felelősségbiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szerződésben nevesített szakma vagy hivatás (például orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló, bróker) folytatóját terhelik olyan károkozás kapcsán, ahol a felelősségük megállapítható.

A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, feltéve, ha: a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító az okiratot előttük írta alá vagy az aláírást magáénak ismerte el (az aláírás mellett a tanúk lakcímét is fel kell tüntetni); a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróság vagy közjegyző által hitelesítve van; a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el. Az okirat teljes bizonyító erejének az a jogi jelentősége, hogy a bíróság nem mérlegeli és – az ellenfél sikeres ellenbizonyításáig – nem is vizsgálja az okirati bizonyíték valóságtartalmát.

Túlbiztosításról akkor beszélünk, ha a biztosítási összeg nagyobb, mint a vagyontárgy tényeleges értéke. A biztosítási szerződésnek az a része, amely a tényleges érték fölötti összegre vonatkozik, semmis. Totálkár esetén a biztosító térítési kötelezettségének felső határa a tényleges érték lesz a káronszerzés tilalma miatt. Kivétel az újérték-biztosítás.

A túlbiztosítás a biztosítási szerződésben tilos; a károsult nem kaphat több térítést, mint a vagyontárgy kárkori értéke. Ez alól kivétel az újérték-biztosítás: amikor a biztosítás valamely vagyon várható értékére szól (pl. a növények hozama) vagy a biztosító az új állapotba való beszerzés költségeit vállalja.

A vagyonbiztosítás olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyonában bekövetkezett kárt pótolja a szerződésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt.

A vélelem bizonytalan dolog feltételezése. Megkülönböztetendő a fikciótól, mely nem valós dolog valósként kezelése. Például: 5:14. § (2) – dolognak minősül a dolog módjára hasznosítható természeti erő 6:148. § (1) – közreműködőért (pl. alvállalkozó) való felelősség A vélelem fajtái: TényvélelemPéldául 6:120. § (2) – ha valaki a hozzátartozójával köt fedezetelvonó szerződést (tény), a rosszhiszeműséget vélelmezni kell (tény). Joghatásbeli vélelemPéldául 5:7. § (2) a békés birtoklásban megzavart fél (tény) birtokláshoz való jogát (joghatás) vélelmezni kell. Megdönthető vélelemPéldául 4:99. § (2) – vélelmezett fogamzási idő, van helye ellenbizonyításnak. Megdönthetetlen vélelemPéldául 4:108. § – apasági vélelem megtámadásának kizárása két esetben.

A Ptk. szerint aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ez alapján elmondható, hogy veszélyes üzem minden olyan tevékenység, amely rendellenesség esetében az átlagoshoz képest fokozottabb veszélyt hordoz magában. A bírói gyakorlat már igen széles körben kidolgozta a veszélyes üzemi felelősségre vonatkozó eseteket. Tipikusan ilyen fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül a gépjárművek üzemeltetése.

A zöldkártya nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat. Azt igazolja, hogy az üzembentartó a hazájában olyan felelősségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a külföldön (Európában) okozott károkra is. A Zöld Kártyát a felelősségbiztosító kérésre állítja ki, és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti. Vigyázat! Nem azonos a környezetvédelmi felülvizsgálatot igazoló úgynevezett zöldkártyával.