A jogos védelem egyfelől alkotmányos alapjog, amely mindenkit megillet.
Az Alaptörvény V. cikke kimondja, hogy:
“Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.”
Másfelől büntetőjogi fogalom, az egyik büntethetőséget kizáró ok. Jogos védelemmel fellépni kizárólag jogtalan támadás, illetve közvetlenül fenyegető jogtalan támadás esetén, a jogtalan támadóval szemben lehet.
A jogos védelem nem egyenlő az önvédelemmel, hiszen a jogos védelem keretében nem csak a saját, hanem más vagy mások személyét vagy javait is megvédhetjük, illetve a közérdek védelme érdekében is felléphetünk.
A jogos védelem lényege, hogy a jogtalan támadás elhárításának kockázatát, következményeit a támadónak kell viselnie, a megtámadott elhárító cselekményét pedig méltányosan kell megítélni. A támadó a jogtalanság talajára lép, amit a védekező jogosan hárít el, miközben akár sérelmet, testi sértést, kivételes esetben akár a támadó halálát is okozhatja.
