A fedezetlenségi díj jellegénél fogva egy pótdíj, melyet a „Mabisz díj” és az „elmaradt díj” fogalom helyett vezettek be 2010. január 1. napjával.
A fedezetlenségi díjra vonatkozó szabályok szigorúak, megkerülhetetlenek, ezért fontos szem előtt tartani, hogy ne kerüljön rá sor.
A fedezetlenségi díj fogalma
A törvény szerint a fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés időtartamának, kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj.
A fedezetlenség időtartama
Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – a KGFB törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).
A fedezetlenség időtartama szempontjából lényeges a biztosítási kötelezettség időtartama. A biztosítási kötelezettség ugyanis a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától (a szünetelés kivételével) a gépjármű forgalomból történő kivonásáig tart. A külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében pedig a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig áll fenn.
Fedezetlenségi díj a gyakorlatban két esetben fordul elő:
- ha biztosítási kötelezettség kezdetét nem követi a biztosítási díj fizetése, vagy
- amennyiben a kötelező biztosítási szerződés díjnemfizetési okkal szűnik meg.
Biztosítási kötelezettség nemteljesítése
Az első eset tipikusan a gépjármű adásvételhez kapcsolódóan fordul elő. Ebben az esetben a tulajdonjog átszállásának időpontja bír meghatározó jelentőséggel. Ezért indokolt autóvásárlás esetén haladéktalanul megkötni a kötelező biztosítást, mert a tulajdonjog átszállását követő minden egyes kimaradt napra fedezetlenségi díjat számít fel a biztosító.
A tulajdonjog átszállásához az adásvételi szerződés, vagy más jogcím és a gépjármű birtokának átruházása szükséges. A gépjármű-nyilvántartásba bejegyzés nem feltétele a tulajdonjog átszállásának, az csak deklarálja (“kinyilvánítja”) a tényt, hogy a felek közötti ügylet a szerződés megkötésével végbement, egyben mindkét fél részéről teljesült. Tehát a szerződés alapján a birtokátszállás – autó tényleges átvételének az – időpontja a döntő, ezt követően nem ajánlott a kötelező biztosítás megkötésével sokat késlekedni.
Az üzemben tartó a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötésekor köteles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.
Díjnemfizetés miatti megszűnés
Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.
Az üzemben tartó pedig annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
Tehát fontos, hogy a tulajdonos nem köthet senki mással újabb kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, csak és kizárólag annál a biztosítónál, akinél az korábban díjnemfizetés miatt szűnt meg!
Ebben az esetben a biztosító a díj esedékességétől számított 30. nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított 60-napos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított 60. napon megszűnik.
Tehát a fedezetlenségi díj nemfizetésének a következménye a kötelező biztosításunk megszűnése, amit később csak ugyanannál a biztosítónál köthetünk meg. A fedezetlenségi díjat nem lehet kikerülni, megszűnés esetében is csak úgy lehet eladni a gépjárművet, ha az forgalomban van, ahhoz pedig szükséges a kötelező biztosítás megléte.
Díjnemfizetési okkal történő megszűnés esetén a szerződő fél a kötelező biztosítási szerződése megkötésekor köteles megfizetni – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.
2013. január 1. napjától kezdődően lényeges változás, hogy ezen felül az üzemben tartó köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat is.
Díjnemfizetés esetén az új kötelező megkötése tehát jelentős anyagi kiadással jár.
A törvény indokolása szerint, a kötelező biztosítás rendszerében problémás reaktiválás eddigi gyakorlatát kívánta helyettesíteni a törvény a szerződéses állapot visszaállításának lehetőségével egyes erősen korlátozott, önhibán kívüli esetekben. A megvalósult szabályozás azonban alkalmas a biztosítatlanság kiküszöbölését szolgáló fedezetlenségi díj visszaélésszerű elkerülésére, továbbá erősen szubjektív, nehezen bizonyítható (és egyben nehezen cáfolható) feltételeket támaszt.
A törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnése esetére állapít meg rendelkezést, amelynek célja, hogy a kötvénynyilvántartó szervet a biztosító 8 napon belül értesítse a megszűnés tényéről.
A fedezetlenségi díj beszedése
A fedezetlenségi díjat a biztosítóknak fizetjük, ők szedik be, ők számfejtik és utalják át a Kártalanítási Számla kezelőjének. A MABISZ – mint a Kártalanítási Számla kezelője – a biztosítók által beszedett fedezetlenségi díjak elszámolására – így különösen arra vonatkozóan, hogy a biztosító a fedezetlenségi díjból milyen arányban vonhatja le a beszedés miatt felmerült, a Kártalanítási Számla kezelője által meghatározott költséget – megállapodást köthet a biztosítókkal.
A fedezetlenségi díj mértéke
A díj mértéke minden évben egy alkalommal változik. A KGFB törvény a fedezetlenségi díj járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére a Kártalanítási Számla kezelőjét bízza meg és egyben kötelezi. A fedezetlenségi díj megállapítása a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján történik.
A Kártalanítási Számla kezelője nem más, mint a MABISZ, így neki legkésőbb a naptári év végét megelőző 45. napig a MNB honlapján meg kell hirdetnie a következő évi, járműkategóriák szerinti fedezetlenségi díjtételeket (a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon), valamint ezzel egyidejűleg azt saját hivatalos honlapján is közzé kell tennie. Esetleges eltérésnél az MNB honlapján meghirdetett tarifa az irányadó.
A fedezetlenségi díj 2021. évre érvényes mértékei
Személygépkocsi | Ft/nap |
0-37 kW | 560 |
38-50 kW | 650 |
51-70 kW | 720 |
71-100 kW | 850 |
101-180 kW | 1110 |
181- kW | 1210 |
Motorkerekpár | Ft/nap |
1-12 kW | 100 |
13-35 kW | 150 |
36-70 kW | 290 |
71- kW | 410 |
Autóbusz | Ft/nap |
10-19 férőhely | 840 |
20-42 férőhely | 2100 |
43-79 férőhely | 2510 |
80- férőhely | 5210 |
Tehergépkocsi | Ft/nap |
0-3500 kg | 870 |
3501-12000 kg | 1710 |
12001- kg | 4260 |
Pótkocsik, félpótkocsik | Ft/nap |
1-750 kg össztömeg | 190 |
751-10000 kg össztömeg | 210 |
10001- kg össztömeg | 1370 |
Egyéb | Ft/nap |
Trolibusz | 2240 |
Vontató | 4320 |
Mezőgazdasági vontató | 200 |
Lassú jármű | 200 |
Munkagép | 200 |
Segédmotoros kerékpár | 0 |
4 kerekű segédmotoros kerékpár | 190 |
Korábbi évekre érvényes fedezetlenségi díjakról itt tájékozódhat.
11 tény a fedezetlenségi díj megfizetéséről
- A fedezetlenségi díjat, mint ahogy a biztosítási összeget is az üzemben tartó köteles megfizetni.
- A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.
- A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.
- A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.
- A fedezetlenségi díj számításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.
- Az üzemben tartó az előzőekben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határidővel köteles megfizetni.
- A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.
- A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.
- A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezetlenségi díjat beszedni.
- A MABISZ által meghirdetett fedezetlenségi díj bírság jellegű, többszöröse az adott járműkategória azonos időszakra eső kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjánál. Ez azért van így, mert a jogalkotó ezzel is biztosítani igyekszik a jogkövető magatartást, hogy ténylegesen mindenki rendelkezzen kötelező felelősségbiztosítással.
- A biztosítási díjat az üzemben tartónak abban az esetben is fizetnie kell, ha nem használja a gépjárművét huzamosabb ideig, ilyen esetben megoldás lehet ideiglenesen kivonni a járművet a forgalomból a közlekedési hatóságnál.
Köszönöm, hogy elolvasta!
Szeretném közérthetően bemutatni a biztosítási jog sokszor összetett eseteit, buktatóit és azok megoldásait. Célom, hogy a közlekedési balesetben megsérült személyek magabiztosabbak legyenek az őket megillető jogok tekintetében a kárrendezés során.
dr. Sziebert Borbála