Ha előfordult már Önnel, hogy:
- panaszt nyújtott be a biztosítójához vagy a bankjához, és elutasító választ kapott,
- pénzügyi jogvitája van, de nem szeretne bírósághoz fordulni vele,
- elutasították a méltányossági kérelmét.
Akkor forduljon a Pénzügyi Békéltető Testülethez.
A Pénzügyi Békéltető Testület létrehozásának előzményei
Egészen 2011-ig Magyarországon nem volt kifejezetten pénzügyi tárgyú békéltetés. Ha a fogyasztók nem bírósági úton kívánták az ügyüket rendezni, a lakhelyük szerint illetékes kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez fordulhattak.
A Pénzügyi Békéltető Testület létrehozásának hátterében többek között az a probléma állt, hogy a békéltető testületekben foglalkoztatott személyeket gyakran érte az a vád, miszerint a pénzügyi szektorban előforduló problémákra nincs megfelelő rálátásuk, nem kellően felkészültek.
A fogyasztók természetesen élhettek a bírósághoz fordulás lehetőségével is, viszont a pénzügyi tárgyú perekben az eljárások általában kifejezetten hosszúnak és költségesnek bizonyultak.
Továbbá a bírósági eljárásban a „hétköznapi fogyasztókkal” szemben a mai napig jól felkészült pénzügyi szolgáltatók állnak, így a jogviták ritkán vezetnek eredményre.
A Pénzügyi Békéltető Testület létrehozásának hátterében az a cél állt, hogy a pénzügyi szolgáltatók ügyfeleikkel való együttműködése kikényszeríthető legyen, a pénzügyi tárgyú jogvitákban egyezség létrehozása érdekében szakmailag jól felkészült, tapasztalt, a pénzügyekben jártas jogászok és közgazdászok járjanak el egyszerű, gyors és költséghatékony módon, a bírósági utat elkerülve.
A Pénzügyi Békéltető Testület 2011. július 1. napján kezdte meg működését. 2013-ban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szervezeti keretei közzé került át, mely elsősorban hatékonyságot javító, az újszerű kihívásoknak való megfelelést elősegítő strukturális és működési rendbeli változással járt, a Testület működési alapelveit nem érintette.
A Pénzügyi Békéltető Testület célja és feladata
A Pénzügyi Békéltető Testület (közismert nevén: PBT) a Magyar Nemzeti Bank által működtetett, szakmailag független, bíróságon kívüli, alternatív vitarendezési fórum, melynek feladata a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató között fennálló, szolgáltatás igénybevételére vonatkozó tárgyú jogviszony létrejöttével, szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése.
Pénzügyi szolgáltatók lehetnek:
- bankok,
- hitelintézetek,
- biztosítók,
- pénzügyi vállalkozások,
- pénztárak,
- befektetési szolgáltatók.
A PBT célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők jogos érdekeinek védelme és a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése. A Testület a pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése céljából egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása
Hogyan, milyen feltételeknek megfelelve kell megindítani az eljárást? Milyen költségekkel kell számolni? Hogyan néz ki a meghallgatás? Milyen döntéseket hozhat a PBT? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ.
Melyek a Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárás megindításának feltételei?
A Pénzügyi Békéltető Testületi előtti eljárás megindításának alapvető feltétele, hogy
a fogyasztó először közvetlenül a pénzügyi szolgáltatóval kísérelje meg rendezi vitás ügyét.
Amennyiben az ügyfél 30 nap elteltével sem kapott választ panaszára, illetve méltányossági kérelmére a szolgáltatótól, vagy nem elégedett a kapott válasszal, akkor kezdeményezheti a Pénzügyi Békéltető Testület ingyenes eljárását. Ehhez szükséges a fenti tények igazolása, továbbá egy nyilatkozattal arról, hogy az ügyben (méltányossági ügyeket kivéve) közvetítői eljárást, polgári peres eljárást vagy végrehajtási eljárást nem indított vagy ilyen nem indult.
Hogyan kell az eljárást megindítani?
Az általános eljárást a fogyasztó az e célra rendszeresített formanyomtatvány segítségével kezdeményezheti (a benne foglalt állítások igazolása érdekében mellékelt okiratokkal együtt) postai úton, személyesen, elektronikus formában ügyfélkapun keresztül, kormányablakon, illetve az Európai Unió online vitarendezési platformjának honlapján.
Kitől kérhet segítséget a kérelem elkészítéséhez?
A fővárosban a Magyar Nemzeti Bank ügyfélszolgálatának munkatársai, míg vidéken a Magyar Nemzeti Bank partnereként működő Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat szakértői nyújtanak ingyenes segítséget a kérelem összeállításában.
Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?
A kérelemnek tartalmaznia kell:
- a fogyasztó nevét, lakóhelyét
- az érintett pénzügyi szolgáltató nevét és székhelyét
- a fogyasztó álláspontjának rövid leírását és az azt alátámasztandó bizonyítékokat
- a fogyasztó nyilatkozatát a vitás ügy rendezésének megkísérléséről
- az elutasított panaszt, nyilatkozatot arra nézve, hogy az ügyben közvetítői eljárás vagy polgári peres eljárás nem indult, és
- a döntésre irányuló konkrét indítványt.
Mennyi időn belül hoz döntést a Testület?
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása a hiánytalan kérelem PBT-hez történő beérkezését követően kezdődik. A Testület innen számítva 90 napon belül köteles befejezni az eljárását. E határidő indokolt esetben ügyenként egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
2018-ban az átlagos eljárási időigény 59 nap volt (forrás).
Milyen költségekkel jár a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása?
A hagyományos bírósági eljárásokhoz képest a PBT eljárásának nagy előnye, hogy az
ingyenes.
A fogyasztót eljárási díj és illeték nem terheli, jogi képviselő igénybevételére sem kötelesek a felek, azonban az eljárás igénybevételével kapcsolatban felmerülhetnek egyéb költségek, mint például fénymásolási, posta- illetve utazási költség, vagy az ügyvédi munkadíj, amelyek megtérítésére nincs mód, azokat a felek maguk viselik.
Hogyan zajlik a meghallgatás?
A meghallgatásokra Budapesten, a PBT székhelyén kerül sor. Itt a fogyasztónak lehetősége nyílik a pénzügyi szolgáltató képviselőjével személyesen egyeztetni. A kérelmező személyesen vagy meghatalmazott útján is képviseltetheti érdekeit, míg a pénzügyi szolgáltatók együttműködési kötelezettségük miatt személyesen kell, hogy megjelenjenek a meghallgatáson.
Milyen döntést hozhat a Pénzügyi Békéltető Testület?
A Pénzügyi Békéltető Testület egy vagy három tagból álló tanácsa a meghallgatás során egyezség létrehozását kísérli meg a felek között. Amennyiben ez sikerül, a felek közötti egyezséget jóváhagyja.
Ha ez nem sikerül, akkor a pénzügyi szolgáltató alávetésétől függően a PBT az eljárást megszüntetheti, ajánlást tehet, vagy kötelezést tartalmazó határozatot hozhat.
- Az eljárás megszüntetése
Az eljárás megszüntetésére akkor kerül sor, ha a fogyasztó visszavonja a kérelmét, a felek közösen kérik az eljárás megszüntetését, az eljárás folytatása lehetetlen, vagy az eljárás folytatására bármely okból nincs szükség. - Ajánlás
Ajánlás akkor születik, ha 1 millió forintot meghaladó a fogyasztói igény, a kérelem megalapozott, viszont a pénzügyi szolgáltató alávetési nyilatkozatot nem tett. - Kötelezést tartalmazó határozat
Ha a szolgáltató – akár általános alávetési nyilatkozat, akár a konkrét ügyben tett egyedi alávetési nyilatkozat révén – a PBT döntését magára nézve kötelezőnek ismerte el, és a fogyasztó kérelme megalapozott, a PBT kötelezést tartalmazó határozatot hoz.
Kötelező-e a Pénzügyi Békéltető Testület döntése?
Mi történik az ügyemmel, ha azt a Pénzügyi Békéltető Testület elé viszem? A Testület minden esetben el fogja dönteni az ügyet? Egyáltalán meg fog-e jelenni a pénzügyi szolgáltató a meghallgatáson? Kötelezheti-e erre valaki?
Együttműködési kötelezettség
A Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásban mindkét felet együttműködési kötelezettség terheli. Ennek keretében a fogyasztónak a Testülethez hiánytalan, a törvényi előírásoknak megfelelő kérelmet kell benyújtania, a szükséges iratokat és bizonyítási eszközöket szolgáltatnia kell, illetve meg kell jelennie a meghallgatáson.
E kötelezettség fogyasztó részéről történő megszegése azzal a következménnyel jár, hogy a PBT a kérelmet elutasítja, az eljárást megszünteti, vagy döntést hoz a rendelkezésre álló iratok alapján.
Az együttműködési kötelezettség természetesen terheli a pénzügyi szolgáltatót is, aki köteles teljesíteni a PBT-től kapott megkeresést, azaz írásban érdemben reagálni kell a kérelemre, válasziratot kell készítenie, dokumentumokat kell szolgáltatnia, illetve meg kell jelennie a meghallgatásokon a pénzügyi szolgáltató képviseletében egy olyan személynek, aki jogosult eljárni az egyezség érdekében.
Ezek elmulasztása esetén a Pénzügyi Békéltető Testület közzéteheti annak a pénzügyi szolgáltatónak az adatait (nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését), amely felszólítása ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozatalát.
A PBT-nek lehetősége van arra, hogy ha a pénzügyi szolgáltató megsérti a pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére vonatkozó rendelkezéseket, akkor azt jelentse a Magyar Nemzeti Banknak. Az MNB ekkor fogyasztóvédelmi eljárás keretében fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki vele szemben.
A Pénzügyi Békéltető Testülettel történő együttműködés jól láthatóan mindkét félnek érdeke, hiszen a fogyasztó ügyének elvesztését, a pénzügyi szolgáltató szankciók kiszabását kockáztatná a kötelezettség elmulasztásával.
A gyakorlatban éppen ezért megfigyelhető, hogy a felek szinte maradéktalanul teljesítik együttműködési kötelezettségüket.
A pénzügyi szolgáltatók részéről is kötelező tehát az együttműködés, azonban az alávetési nyilatkozat megtétele nem, arról a pénzügyi szolgáltató szabadon dönt.
Fontos azonban, hogy az alávetés hiánya nem mentesít az együttműködési kötelezettség alól.
De mi is az az alávetés?
Az alávetési nyilatkozat
Az alávetés a pénzügyi szolgáltató írásban tett nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának, és egyezség hiányában az eljárásban hozott határozatnak aláveti magát.
Megkülönböztethetünk eseti és általános alávetési nyilatkozatot:
- Eseti alávetési nyilatkozat
Az eseti alávetési nyilatkozat esetében a pénzügyi szolgáltató, a kérelem ismeretében az ügyre vonatkozóan aláveti magát a PBT eljárásának és egyezség hiányában a kötelezést tartalmazó döntésének. A pénzügyi szolgáltató ebben az esetben korlátozhatja kötelezettségvállalásának mértékét és hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékben vagy egyéb módon. - Általános alávetési nyilatkozat
Az általános alávetési nyilatkozat értelmében a pénzügyi szolgáltató a konkrét ügy ismerete nélkül vállalja, hogy egyezség hiányában a PBT kötelezést tartalmazó határozatának aláveti magát. Az ilyen alávetés a gyakorlatban ügykör és érték szerint korlátozott. Sajnos még napjainkban is alacsony azon pénzügyi szolgáltatók száma, akik általános alávetési nyilatkozatot tettek.
Korábban az alávetési nyilatkozat megtétele a szolgáltató részéről szabadon választható volt, nem volt olyan jogszabályi rendelkezés, amely kötelezően előírná a pénzügyi szolgáltatók számára, hogy alávetési nyilatkozatot kell tenniük.
A Jegybanktörvény 2017. január 1-jén hatályba lépett módosítása következtében a magyar joggyakorlatban is megjelent a kötelező alávetés intézménye, melynek értelmében:
a tanács egyezség hiányában akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg az egymillió forintot.
2017. január 1-je óta tehát nem a pénzügyi szolgáltató egyoldalú döntésén múlik az, hogy aláveti-e magát a PBT döntésének, hanem az előbbi feltételek fennállása mellett 1.000.000 Ft összeghatárig a PBT kötelezést hozhat. Természetesen a kötelező jogszabályi alávetésen túl a pénzügyi szolgáltatók továbbra is tehetnek általános és egyedi alávetési nyilatkozatot.
A kötelező jogszabályi alávetés olyan jelentős horderejű változtatás, mely a fogyasztói jogok hatékonyabb, gyorsabb és ingyenes jogérvényesítési lehetőségét fogja előmozdítani, és melynek köszönhetően a fogyasztók bizalma a Pénzügyi Békéltető Testület irányába fokozódhat. Valószínűleg a jövőben egyre többen fognak a Testülethez fordulni kisebb értékű ügyeikkel kapcsolatban, ezzel is elősegítve az alternatív vitarendezés módszerének terjedését.
Méltányossági ügyek
A testülethez nemcsak jogsérelem miatt, hanem úgynevezett méltányossági ügyekben is lehet fordulni.
Méltányossági ügy esetén a kérelmező személyi vagy anyagi körülményeire tekintettel arra kéri a pénzügyi szolgáltatót, hogy a szerződésben foglaltakhoz képest kedvezőbb feltételekkel teljesíthesse kötelezettségét.
A kérelem tehát irányulhat például:
- fizetési kötelezettség mérséklésére,
- tartozáselengedésre,
- szerződésmódosításra vagy -lezárása, de akár
- az eredeti szerződési feltételektől eltérő fizetési kondíciókra is.
Méltányossági eljárást akkor is lehet kezdeményezni, ha a követelés kapcsán fizetési meghagyás kibocsátására került sor, vagy az adott ügyben végrehajtási vagy bírósági eljárás van folyamatban, viszont az igény jogalapját vagy összegszerűségét vitatni méltányossági ügy keretében nem lehet.
Méltányossági kérelem benyújtásához ajánlott a formanyomtatvány használata, de nem kötelező.
Mi van akkor, ha nem tartja megfelelőnek a PBT döntését?
A Pénzügyi Békéltető Testület döntésével szemben, a döntés megváltoztatása érdekében bíróság előtti jogorvoslatnak van helye, amelyet kérelem formájában a PBT-hez kell benyújtani, de az adott ügyben illetékes bíróságnak kell címezni.
A kötelezést tartalmazó határozat és ajánlás ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a bíróságtól kérhető annak hatályon kívül helyezése, ha:
- a tanács összetétele vagy az eljárás nem felelt meg a 2013. évi CXXXIX. törvény rendelkezéseinek
- a PBT-nek nem volt hatásköre az eljárásra
- a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye
- az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Amennyiben bármelyik érintett fél élt jogorvoslati jogával, a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának végrehajtása nem kezdődhet meg addig, amíg a bíróság a kérelem tárgyában döntést nem hozott.
Néhány számadat a Pénzügy Békéltető Testület eredményeiről
A Pénzügyi Békéltető Testület 2018-as Éves Jelentésében foglaltak szerint a PBT 2018-ban közel 4.000 üggyel dolgozott. A legtöbben továbbra is postai úton vagy személyesen juttatták el a kérelmüket a Testülethez, nőtt azonban azoknak az ügyfeleknek a száma is, akik a kormányablakokat választották a közvetítésre.
Az érdemi elbírálásra alkalmas kérelmek száma a 2017-es 82 százalékról 2018-ra 83 százalékra nőtt. A kérelmezők többsége pénzpiaci szolgáltatásokkal összefüggő ügyekkel – ezen belül is hitel- és pénzkölcsön nyújtás pénzügyi szolgáltatással – kapcsolatos jogvitáik miatt kérték a PBT segítségét.
2018-ra jelentősen javult a helyzet a hitel- és kölcsönnyújtással kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás terén, hiszen lezajlott a törvényi elszámolás folyamata a szolgáltatóknál, valamint lezajlottak a nemteljesítő hitelek portfólió-átruházásai is.
A 2017-es évhez képest a biztosításokkal összefüggő jogviták kapcsán minimális, 0,9 százalékos csökkenés volt tapasztalható.
Az összes lezárt ügy közel 30 százaléka a Pénzügyi Békéltető Testület előtt megkötött és általa jóváhagyott egyezséggel zárult, de több szolgáltató már a kitűzött meghallgatás napját megelőzően megegyezett ügyfelével vagy teljesítette a kérelemben foglalt teljes igényt, vagy nem várta meg az eljárás végét és megegyezett. Utóbbiak a megszüntetéssel zárult ügyek körülbelül 17 százalékát jelentették.
A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei
- Meghallgatások helyszíne: 1133 Budapest, Váci út 76. (Capital Square irodaház)
- Levélcím: 1525 Budapest, Pf.: 172
- Telefon: +36-80-203-776
- E-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu
Aktuális kapcsolati információkért kérjük látogasson el a PBT hivatalos weboldalára: www.mnb.hu/bekeltetes
Köszönöm, hogy elolvasta!
Joghallgatóként több jogterületbe mélyebb betekintést nyertem, mint például az alternatív vitarendezés vagy a pénzügyi fogyasztóvédelem. Célom, hogy a jogi tudásomat a legközérthetőbb módon át tudjam adni.
Gajdos Martina
