A közvetítői eljárás
A közvetítés vagy mediáció olyan vitarendezési eszköz, melynek legfőbb célja, hogy a felek a közöttük felmerült konfliktust békés úton, konszenzussal zárják le.
Nagyon fontos, hogy konszenzusról és nem kompromisszumról beszélünk! Mi a különbség a kettő között? Kompromisszum esetében mindkét fél lemond valamiről, ami számára nagy jelentőséggel bírt a vita során. Ezzel szemben konszenzusnál kölcsönös megállapodásról beszélünk, olyan megoldásról, amely mindkét fél számára a lehető legnagyobb megnyugvást nyújtja.
Ehhez nyújt professzionális segítséget a közvetítő, avagy mediátor, aki a vitában semleges félként, pártatlanul hallgatja meg mindkét fél álláspontját.
Előnyei
Gyakran megesik, hogy a sértett vagy a balesetben vétlen személy nem vár mást, mint egy őszinte bocsánatkérést, valódi megbánást, saját veszteségének elismerését. Vagy akárcsak azt, hogy meghallgassák!
Mindezekre a bírósági eljárás szigorú légkörében és a keresztkérdések tüzében nem derülhet fény. A közvetítői eljárásban a mediátor pszichológiai szaktudásával segít megérteni a felek valódi indítékait és érzéseit, majd ezeket figyelembe véve segít kialakítani a mindkét fél számára kedvező konszenzust.
Ez jelentősen gyorsítja az eljárást és megelőzheti a hosszú évekig tartó, feszültségekkel, stresszel és anyagi terhekkel járó pereskedést.
További előnye a közvetítői eljárásnak a bírósági eljárással szemben, hogy nem nyilvános és a közvetítőt titoktartási kötelezettség terheli az eljáráson elhangzottakkal kapcsolatban. A felek így ténylegesen nyíltan és szabadon, egy sokkal oldottabb légkörben beszélhetnek egymással.
Az egyezség
A közvetítői eljárás során megszületett megállapodást írásba foglalják, majd a vitában érdekelt felek és a közvetítő is aláírják. Amennyiben a felek között bírósági eljárás is folyamatban van, lehetőségük nyílik rá, hogy a megállapodásukat a bíróval egyezségbe foglalják és így bírósági ítélettel azonos hatályú jogerőre emelkedjen. Vagyis ugyanúgy kikényszeríthetővé váljon, így is motiválva a feleket, hogy az abban foglaltakat betartsák.
Alkalmazása
Közvetítői eljárást lehet alkalmazni többek között a közlekedési bűncselekmények kapcsán is.
Általában az enyhébb megítélésű, többnyire gondatlanságból fakadó bűncselekmények esetén merülhet fel az alkalmazásának a lehetősége, azonban csak akkor ha a bűncselekmény vétségnek minősül (gondatlanságból elkövetett cselekmény vagy olyan bűncselekmény, amelyet a törvény két év vagy ennél kevesebb szabadságvesztéssel fenyeget) vagy csak néhány év szabadságvesztéssel büntetendő cselekményről van szó.
Amennyiben a bűncselekmény maximum 3 évvel büntethető a közvetítői eljárásban létrejött egyezséggel a büntetőeljárás meg is szűnik. Ez különösen a károkozónak előnyös, hiszen így nem veszik el a jogosítványát és nem kap büntetést sem, azaz: nem lesz büntetett előéletű.
Feltételei
A közvetítői eljárás kiemelt célja ezekben a helyzetekben, hogy a sértett és a károkozó között a károkozó tevékeny megbánását megalapozó megállapodás jöjjön létre, jellemzően jóvátétel megtestesülésében.
Először is nagyon fontos, hogy a közvetítői eljárás lefolytatására mindkét félnek bele kell egyeznie, mégpedig önként. Továbbá a károkozónak még a vádemelés előtt beismerő vallomást kell tennie. Végezetül pedig az ügyészségnek az összes körülményt mérlegelve engedélyeznie kell a közvetítő eljárást. Tehát:
- Alapvető törvényi feltételek megléte
- Sértett és károkozó önkéntes hozzájárulása
- Károkozó vádemelés előtt tett beismerő vallomása
- Ügyészség engedélye
- Kezdetét veheti a közvetítői eljárás
Mindenki nyer
A károkozónak tehát azért előnyös a közvetítői eljárás, mert általa megválthatja büntetőjogi felelősségét, azaz megmarad a jogosítványa és egyéb büntetést sem kap, adott esetben az ellene indult büntetőeljárás is automatikusan megszűnik.
Cserébe jóvátételt kell adnia a sértettnek, mely általában anyagi kárpótlás formájában jelenik meg.
Ez pedig a sértett számára jelent bevételt, akár a biztosító által kifizetett kártérítés mellett is.
A bírósági ítéletben is előfordulhat pénzbüntetés, azonban az az államot illeti meg, és nem a sértettet, így a sértettnek már csak ezért is érdemes elgondolkodni a közvetítői eljárásba való beleegyezésen.
A jóvátétel összege
A jóvátétel összegét a felek közösen, saját pénztárcájukhoz és körülményeikhez szabva állapíthatják meg, semmilyen fix tarifa vagy egyéb megkötés nem terheli őket.
Volt olyan eset is, amikor a károsult megelégedett egy egyszerű bocsánatkéréssel is a közvetítői eljárás során, de milliós jóvátételi összegekről is tudunk.
A káronszerzés tilalma
A jóvátétel kapcsán, amire még érdemes odafigyelni az a káronszerzés tilalmának szabálya. Eszerint a károsult nem gazdagodhat a károkozás kapcsán.
Vagyis, ha a jóvátétel összegét egy konkrét anyagi kár megtérítéséhez, például az okozott balesetben megsérült jármű javításához kötik, akkor a biztosítónak lehetősége van arra hivatkozni, hogy ez a kár így már megtérült, tehát ennyivel csökkenti a kártérítés összegét.
Nem ez a jellemző gyakorlat, azonban érdemes figyelembe venni a megállapodás megszövegezésénél.
Végezetül
Sajnos manapság Magyarországon még nem elég elterjedt a közvetítői eljárás alkalmazása a gyakorlatban, pedig látható, hogy sok esetben gyorsabb és elfogadhatóbb megoldást kínál a nehézkesebb bírósági eljárásnál.
Ne essen a többség hibájába, ismerje meg minden lehetőségét és döntsön amellett a megoldás mellett, amely az Ön számára a legmegfelelőbb! Mindebben pedig örömmel nyújt segítséget a Balesetem.hu csapata.
Köszönöm, hogy elolvasta!
Gyerekkorom óta hobbim az írás, melyet a jogi egyetem óta szakmai publikációk készítésével gyakorolok. Célom a jog sokszor bonyolult összefüggéseit közérthetővé tenni.
Kiss Laura Olga
