Avultatás

Avultatás…

Már maga a szó is rosszul hangzik, igaz? Hát még amit jelent!

Az avultatás nem más, mint az a biztosítók által előszeretettel alkalmazott gyakorlat, miszerint a biztosítással érintett vagyontárgyak értékét az időmúlás, illetve a folyamatos elhasználódás miatt csökkentik.

És emiatt kevesebbet is fizetnek érte.

A gyakorlatban

Ez a gyakorlatban általában a következőképpen jelenik meg:

adott egy 60%-os műszaki állapotú gépjármű, ami baleset következtében totálkáros lesz. Ekkor a biztosító avultatás címén a gépjármű értékének maximum 60%-át fizeti ki a károsultnak.

A fennmaradó 40% (vagy még több) a károsultat terheli.

Jogszabályi alap

De mégis milyen alapon teszi ezt meg a biztosító?

Az avultatás logikája szerint, ha a megsérült gépjármű nem vadonatúj, és az alkatrészeit újakra cserélik ki, akkor azzal a gépjármű összértéke alapvetően növekszik.

Sajnos általánosságban elmondható, hogy a biztosítók nem veszik figyelembe azt, hogy piaci viszonylatban értéknövekedésről szó sincs, hiszen senki nem fog többet fizetni egy új sárvédővel felszerelt, de 8 éves autóért, mint egy ugyanúgy 8 éves autóért az eredeti sárvédőkkel.

Az avultatást a Ptk. káronszerzés tilalmára vonatkozó rendelkezésével szokás megindokolni, mely tilalom a teljes kártérítés elvéből vezethető le.

A teljes kártérítés elve szerint a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a károkozás nem történt volna meg.

Ugyanakkor ez az elv kizárja, hogy a károsult a károkozásból eredően gazdagodjon, azaz a törvény szerint:

„A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.”

Tehát abban az esetben, ha a káreseményből rá nézve előnyök is származnak, akkor azokat le kell vonni a kártérítés összegéből.

Röviden: a károsult nem gazdagodhat a káresemény folytán.

A fent ismertetett példában a biztosító gazdagodásnak tekinti az új sárvédőket is.

A “helyes” alkalmazása

Természetesen vannak esetek, amikor az avultatást minden tekintetben és minden álláspontot figyelembe véve jogszerűen és igazságosan alkalmazzák.

Ilyen eset lehet például, ha egy rendkívül rossz műszaki állapotban lévő autó sérül meg a baleset folytán, egy olyan autó, ami adott esetben a műszaki engedélyét sem kaphatná meg a balesetkori állapotában.

A biztosító a kártérítés keretében kicseréli a szükséges, már a baleset előtt is javításra szoruló elemeket, és így a károsult egy olyan autót kap – vagy mondhatnánk: egy olyan autóval “gazdagodik”, amit az addig szükséges felújítás költségeket megspórolva is könnyedén értékesíteni tud.

Szintén minden kétséget kizáróan jogos az avultatás abban az esetben is, ha olyan fődarabnak tekinthető elemet cserélnek ki az autóban a kártérítés keretében, mint a motor.

Egy új motor beszerelése ugyanis piaci értéket növelő tényezőnek tekinthető.

Ezek a fenti esetek a káronszerzés tilalma alá tartozó gazdagodásoknak tekinthetőek, amelyek bekövetkezését értelemszerűen próbálják megakadályozni a biztosítók.

A probléma

A gyakorlatban a probléma az, hogy nemcsak az olyan, valóban értéket képviselő vagyontárgyakat avultatják a biztosítók, mint egy új motor, hanem kivétel nélkül minden jelentős és jelentéktelen alkatrészt.

Vagyis a törvényt túlságosan kiterjesztően értelmezik, és szinte minden esetre alkalmazzák, amire csak tudják.

Az avultatás hátulütője

Az avultatás túl gyakori és sokszor indokolatlan alkalmazásával pedig egyértelműen a károsult személyeknek okoznak hátrányt a biztosítók.

A biztosító a kártérítés keretében az avultatással csökkentett összeget fizeti ki a károsultnak, aki azonban a javításnál kénytelen a kicserélendő alkatrészek teljes árát megfizetni.

Így a kártérítés sok esetben egyáltalán nem fedezi a javítás költségeit.

Egy kellemetlen hungarikum

A szakértők állítása szerint az avultatás ilyen széleskörű alkalmazása igazi magyar csemegének tekinthető – sehol máshol nincs példa, hogy ezen a jogcímen ilyen alacsony összegű kártérítéseket fizetnének ki a biztosítók.

Szemléltetésként érdemes egy pillantást vetni a kártérítési perekről híres Egyesült Államokra: itt például azt is összevetik, hogy a károkozónak és a károsultnak mennyi vagyona van.

Ha a károkozó jelentős vagyonnal rendelkezik, esetleg egy multinacionális cégről van szó, akkor akár milliódolláros kártérítési összegeket is megítélnek az amerikai bíróságok a károsultnak.

A szintén nagyon magas összegű sérelemdíjakról nem is beszélve…

Innen ered a filmekből és sorozatokból ismert “ugorjunk-egy-Tesla-elé” pénzkereseti mód. Ami természetesen annak a bizonyos lónak a másik oldala, de károsultak szemszögéből nézve mi egyértelműen a szerencsétlenebb oldalon ülünk jelenleg Magyarországon.

A segítség

Ha van valami, amivel szinte biztosan találkozni fog biztosítási és kártérítési ügye kapcsán az az avultatás, és az avultatás folytán a felajánlott, rendkívül alacsony kártérítési összeg.

Szakértői segítséggel azonban képes lesz kiharcolni az Önt ténylegesen megillető összeget.

Ha így nyújtja be kárigényét, akkor a biztosító már kénytelen megindokolni, hogy az egyes alkatrészeket milyen számítások alapján avultatja és hány százalékkal.

Ez már egy sokkal jobb pozíció, mint az, hogy a biztosító kárfelmérője csak felírja a kárfelvételi lapra, hogy tegyük fel, minden alkatrész 30%-kal avul.

Ne habozzon, bízza szakértőkre kárügyét és vegye fel velünk a kapcsolatot még ma!