Kártérítés vagy kártalanítás?

Kártérítés, kártalanítás: a hétköznapi szóhasználatban gyakran összemosódik a két fogalom, pedig jogilag teljesen mást jelentenek. Sőt nemcsak jogilag, hanem például adózási szempontból is fontos, hogy pontosan használjuk és értsük a kifejezéseket.

Kártérítés

A Polgári Törvénykönyv értelmében kártérítést kell fizetnie annak, aki:

  • szerződésen kívüli jogellenes magatartással (deliktuális kárfelelősség) vagy
  • szerződésszegéssel (kontraktuális kárfelelősség)másnak kárt okoz.

A jogellenes károkozást a törvény tiltja! Ezzel tulajdonképpen a károkozás általános tilalmát mondja ki. Nincs szükség tehát egy konkrét jogi norma beazonosítására, amelybe a károkozó magatartás ütközik: minden károkozás, annak minden módja jogellenes és tilalmazott.

A kártérítés célja a károsult olyan helyzetbe hozatala, mintha a kár be sem következett volna.

A károkozásért való felelősségre vonás alapján két nagy csoportot különböztet meg a jogszabály:

  1. Felelősség a szerződésen kívül okozott kárért.
  2. Felelősség a szerződésszegéssel okozott kárért.

Felelősség a szerződésen kívül okozott kárért

A felelősség általános szabálya

“Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” – Polgári törvénykönyv

Jogellenesnek minősül minden, ami valamilyen jogszabályi előírással ellentétes, vagy valamilyen rendelkezés be nem tartásából, figyelmen kívül hagyásából következik.

Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt:

  1. a károsult beleegyezésével okozta (például a beteg beleegyezése a kezelések, különösen a műtéti beavatkozások kockázatába),
  2. a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl,
  3. szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben, vagy
  4. jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi (pl. építési-szomszédjogi ügyek. A szomszéd a kilátás elvétele miatt kártérítési igényt érvényesíthet, holott az építési jogszabályokat maradéktalanul betartották.)

A 2. pontban említett esetet nevezi a jogi szaknyelv jogos védelemnek. Az elhárítás a támadás idejére korlátozódik és az általa megvalósult károkozás csak akkor tekinthető jogszerű magatartásnak, ha szükséges és arányos. A szükségesség azt jelenti, hogy a védelmi helyzetben lévőnek a támadással (közvetlen fenyegetéssel) szemben enyhébb védekezési mód nem áll a rendelkezésére.

A 3. pontban olvasható arányosság alatt azt kell érteni, hogy a jogos védelmi helyzetben lévő személy védekezése nem eredményezheti a jogos védelmi helyzettel történő visszaélést. A védekezés mikéntjének korlátai vannak, az arányosság megítélésére a büntetőbírói gyakorlat által kialakított szempontokat alkalmazzák.

Bármilyen furcsán is hangzik, de maga a károkozás létrehoz a felek között egy kötelmi jogi jogviszonyt.

Mit nevezünk kárnak?

A kár legáltalánosabb értelemben minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító tevékenység folytán vagyonában vagy személyében ér. Ennek megfelelően teszünk különbséget

  1. vagyoni kár (pl. összetörik az autónkat) és
  2. nem vagyoni kár között (pl. súlyos lelki megrázkódtatás, amikor valakinek a jó hírét sértik vagy egy személyi sérüléses közlekedési baleset).

Kártérítés vagy kártalanítás?

A kártérítés módja

A kártérítés a károsodás bekövetkezésekor nyomban esedékes. Ez azért is fontos, mert a károkozó ettől az időponttól köteles késedelmi kamatot fizetni és ettől az időponttól számít az elévülés is.

A károkozó főszabályként teljes kártérítést köteles nyújtani.

Meg kell térítenie:

  • a károsult tényleges kárát, azaz a vagyonában beállott értékcsökkenést,
  • az elmaradt vagyoni előnyt (amihez a károsult akkor jutott volna, ha a károkozó magatartásra nem került volna sor) és
  • a károsultat ért vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

“A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.” – Polgári törvénykönyv

A kár megtérítése kétféle módon kerülhet sor: pénzben vagy természetben való megtérítéssel. A pénzbeli kártérítés pedig lehet egyösszegű és/vagy járadék formájában fizetett. Van lehetőség azonban a kártérítési módok kombinált alkalmazására is.

Általános kártérítés:

“Ha a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas.” – Polgári törvénykönyv

Ez esetben a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik a fizetendő kártérítés összegének megállapítása.

A károsult kötelezettsége

A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni.

A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.

Bizonyítás

Aki kártérítést kér, annak kell igazolnia, hogy milyen és mekkora mértékű kára keletkezett, és azt is, hogy azt ki és mivel okozta.

A károkozónak azt kell bizonyítania, hogy a cselekménye vagy mulasztása nem volt jogellenes, vagy ha mégis megsértett valamilyen előírást, akkor igazolhatja, hogy ez neki nem felróható.

Mentesülés a kártérítési kötelezettség alól

A károkozó akkor mentesül a megtérítési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.

Felelősség a szerződésszegéssel okozott kárért

Általános szabályok

“Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” – Polgári törvénykönyv

A felek ebben az esetben tehát valamilyen szerződéses jogviszonyban állnak egymással. A szerződés teljesítése során okozott károk megtérítése a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelhető.

A kár fogalmára, a kártérítés módjára, a károsult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségére a szerződésen kívül okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Azzal az eltéréssel azonban, hogy a kártérítés méltányosságból való mérséklésének nincs helye.

Kártérítési felelősség ingyenes szerződéseknél

Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért akkor felel, ha a jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert.

A kártérítés mértéke

“Kártérítés címén meg kell téríteni

  • a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt, továbbá
  • a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.”

“Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.” – Polgári törvénykönyv

Mentesülés a kártérítési kötelezettség alól

Mentesül a károkozó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A párhuzamos jogérvényesítés kizártsága

Amennyiben egy károkozó magatartás mindkét felelősségi formát maga után vonja egyidejűleg, a felek kötelesek a kontraktuális, azaz a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait alkalmazni.

Kártérítés vagy kártalanítás?

Például: egy szobafestő munka közben feldönti a létrájával a tulajdonos egy nagyon értékes padlóvázáját. A kettejük közötti szerződés a festés elvégzésére szól, de az összetört vázáért is a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni. A jogalkotó ugyanis kiterjesztette a felelősség tárgyi hatályát valamennyi, a szerződés teljesítése során, a kötelezett által, a tulajdonos vagyonában okozott kárra.

De!

Vannak kivételek!

Bizonyos esetekben a jogalkotó mégsem akarta a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szigorú szabályait alkalmazni. Például: ingyenes letét esetében.

A kártérítés adójogi megítélése

Termék belföldön történő értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetén az adóalanyoknak ÁFA-fizetési kötelezettsége keletkezik. Az adó alapja a pénzben kifejezett ellenérték.

Kártérítés fizetési kötelezettség jogellenes magatartás esetén keletkezik. Jogellenes magatartás tűrésére senki sem köteles, ezért azt semmiképpen sem tekinthetjük szolgáltatásnyújtásnak. Ha nincs szolgáltatásnyújtás, ellenérték megfizetéséről sem beszélhetünk.

Kártérítés vagy kártalanítás?

Az Áfa törvény az ellenérték fogalmának meghatározásakor rögzíti is, hogy a kártérítés összege nem minősül annak.

A kártérítésként fizetett, illetve kapott összegek ezért nem tartoznak az Áfa törvény hatálya alá.

Egy kis nemzetközi kitekintés

Kártérítési igénnyel lehet fordulni a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához – az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján -, az indokolatlanul sokáig elhúzódó peres eljárások okán. Az erre vonatkozó igényt azonban kizárólag akkor lehet előterjeszteni, ha a kérelmező már valamennyi hazai jogorvoslati lehetőségét kimerítette.

Kártalanítás

Szemben a kártérítéssel, a kártalanítás mindig jogszerű magatartással okozott kárt feltételez.

A jogszerűség alatt jogszabályban megengedett módot kell érteni. Önmagában a károkozás jogszerűsége azonban még nem elég, a kártérítési kötelezettség megalapozásához, kifejezett jogszabályi rendelkezés is szükséges – a törvénynek nevesítenie kell azokat a konkrét helyzeteket, amikor a károkozás megengedett.

A Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapuló esetek:

1. A szomszédjogok körében a szomszédos telek igénybevétele

”5:25. § (1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.”

2. A szükséghelyzet megszüntetése miatt okozott kár

“Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják vagy abban kárt okozzanak.”

A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást követelhet.

3. Jóhiszemű túlépítés

Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő a beépített rész használatáért, és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást.

4. Állam tulajdonszerzése

5. Kisajátítás

A kártalanítás tipikus esete, amikor a közösség érdekében kell valakinek valamilyen hátrányt elszenvednie. Például ha egy útépítés során egy magántulajdonban lévő területre van szükség annak érdekében, hogy az út elkészülhessen, a terület tulajdonosát kártalanítani kell a tulajdonjoga elvonásáért.

“5:43. § (1) Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga kivételesen, közérdekű célra, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető meg.
(2) A kártalanítás nyújtására az köteles, aki a kisajátítás alapján a tulajdont megszerzi.”

6. Átalakított, összevegyült vagy egyesült dolog értékesítése

“5:66. § (1) Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás, aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, a dolgok – egyesülés vagy vegyülés időpontjában fennálló – értéke arányában közös tulajdon keletkezik.
(2) Ha az egyesült vagy vegyült dolgok valamelyikét az egyesülés vagy vegyülés folytán keletkező új dolog többi eleméhez képest – értékénél, minőségénél és gazdasági céljánál vagy egyéb oknál fogva – főalkotórésznek kell tekinteni, ennek tulajdonosa választhat, hogy az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi.”

7. Közérdekű használat jogának alapítása

“5:164. § (1) Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára – hatóság határozatával – szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár.”

Ezen kívül más jogszabályokban is találunk kártalanítási kötelezettséget előíró rendelkezéseket. Például az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján a 2005. október 30-át követően beadott kötelező védőoltások esetében, ha a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve az általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.

Nagyon fontos különbség a kártérítés és a kártalanítás jogintézménye között, hogy a kártalanítási kötelezettségnek nem feltétele a felróhatóság. Miután kártalanításra kifejezett jogszabályi rendelkezés esetén kerül sor, ezért a feltétlen felelősség alapvetésnek minősül.

A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyv a kártérítésre vonatkozó szabályokat rendeli megfelelően alkalmazni.

A kártalanítás adójogi megítélése

Az Áfa törvény alapján a kártalanítás szolgáltatás-nyújtásnak minősül, fizetendő és levonható ÁFA-t keletkeztet, s mint ilyen, számlaadási kötelezettséget is von maga után.

Amikor mindkét úton el lehet indulni…

Érdekes eset például a jogszerűtlen előzetes fogvatartás, amiért egyúttal kártérítés és kártalanítás is kérhető, mert a két esetben eltérő a jogalap.

A kártalanítás jogcímén indított polgári peres eljárás során csupán összegszerűségben lehet vita a felek között, a kártérítés kapcsán ezzel szemben maga a jogalap is vitatott lehet.

Kártérítés vagy kártalanítás?

Kártérítés esetén a kárigényt bírósági jogkörben okozott kár esetén a bírósággal, ügyészségi jogkörben okozott kár esetén a Legfőbb Ügyészséggel szemben lehet előterjeszteni, polgári perben, hogy ha a bíróság vagy ügyészség jogkörében eljárva kirívóan súlyos jogalkalmazási, illetve jogértelmezési hibát vétett.

Kártalanítás jár:

  • Az előzetes letartóztatásért, a házi őrizetért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért, ha a nyomozást megszüntették, a bíróság a terheltet felmentette vagy a bíróság a terhelt bűnösségét jogerősen megállapította, de nem szabott ki vele szemben szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést vagy kiutasítást.
  • A jogerős ítélet alapján kitöltött szabadságvesztésért, javítóintézeti nevelésért, illetőleg kényszergyógykezelésért, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a terheltet felmentették, enyhébb büntetésre ítélték, próbára bocsátották, megrovásban részesítették, illetőleg az eljárást vele szemben megszüntették vagy megállapították, hogy a kényszergyógykezelést törvényes ok nélkül rendelték el.

A polgári peres eljárást a Magyar Állam képviseletében, az igazságügyért felelős miniszter, mint alperes ellen kell megindítani.

A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a kártalanításra és a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit, a büntetőeljárásról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A kártalanítás független attól, hogy a büntetőeljárást lefolytató szervek jogellenes magatartást tanúsítottak-e, összegének megállapítására nézve pedig a fogvatartás időtartama bír döntő jelentőséggel. Kártalanítás jogcímén ilyen esetben azonban csak a saját, az előzetes letartóztatással okozati összefüggésben keletkezett vagyoni és nem vagyoni károk érvényesíthetők.

Összegzés

Ahogy azt a cikk elején leszögeztem, a kártérítés és a kártalanítás két, fogalmilag és tartalmilag egymástól teljesen elkülönülő jogi definíció. A legegyszerűbb megfogalmazásban úgy lehet különbséget tenni közöttük, hogy kártérítés a jogellenesen, kártalanítás pedig a jogszerűen okozott károkért kérhető.

Azonban a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai egyfajta kiindulópontnak tekinthetők, hiszen a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség és a kártalanítás szabályai is kisebb-nagyobb eltérésekkel ezen alapulnak.

Köszönöm, hogy elolvasta!

Jogász, közgazdász és bölcsész érdeklődési köreimet ötvözve "idegenvezető" vagyok, aki a jog kacifántos útvesztőiben lámpásával fényt hoz, és elkalauzolja a segítségre szorulókat.

dr. Köteles Anna

Kérjen visszahívást!

    Inkább megírná hogyan történt a baleset? Kattintson ide.

    Találkozzunk személyesen
    Németh Dávid Kárügyes

    Németh Dávid
    Kárügyes
    +36706061355

    Palkóné Ambrus Csilla Mária

    „Az ügyintézőm bármikor elérhető volt ha kérdéssel fordultam felé.”

    Dékány István

    „Ennél az irodánál nincs az, hogy talán, esetleg vagy nem tudom.”

    Macicas Erzsébet

    „Szakmailag felkészült, ügyfélcentrikus csapat. Mindenkinek csak ajánlani tudom, nem fog csalódni bennük. Az ügyem sikerrel zárult.”

    Deák Dávid Gábor

    „Vírus időszakban teljesen érintkezésmentesen sikerült együttműködnünk. Örülök hogy a Balesetem.hu-t választottam.”

    Kavaleczné Nagy Erika

    „Minden Sorstársunknak ajánlom a Balesetem.hu csapatát, aki megbízható, célorientált, motivált, együttműködő, sikeres emberekre szeretné bízni problémája megoldását.”

    Kavalecz Attila

    „Nyugodt szívvel ajánlom a Balesetem.hu csapatát.”

    Baranyai Lászlóné

    „A határidők és a megbeszéltek pontos betartásával, folyamatos tájékoztatással és kellő odafigyeléssel követték végig az ügyem menetét.”

    Szandai János

    „Nyugodtan tudom mindenkinek ajánlani, minden úgy történt, ahogy telefonon vagy az email fiókon keresztül megbeszélésre került.”

    Médiamegjelenések

    Google értékelés
    5 / 5

    Értékelte: 4

    Ezek is érdekelhetik

    Táppénz, betegszabadság

    Táppénz, betegszabadság

    Hétköznapi értelemben gyakran szinonimaként használjuk a táppénz és a betegszabadság kifejezéseket, azonban jogilag...

    Eurotax kód

    Eurotax kód

    Mindössze nyolc karakter, mégis mindent elárulhat az autójáról. Ön tudja mi az? Ez a rövid számsor nem más, mint az...

    Mennyit ér a sérülésem?

    Tudja meg a Kártérítés Kalkulátor segítségével.